Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Mayer Endre. Megjegyzések a vallástanítás tervéhez

411 csak tudománya, ismeretei legyenek, hanem érző, a haza s egyház ügyei iránt érdeklődő s lelkesülő szive is legyen. Felekezeti iskoláinknak csak addig van létjoguk, mig az őket fenntartó felekezetök érdekeit szolgálják ; ellenkező esetben állami, községi vagy másnemű iskolákká kell lenniök. Mit használ egyházunknak, felekezetünknek oly intézet, melynek szelleme nem a mienk, melynek szolgálatai ránk nézve károsak? á róm. katholikusoktól szerencsétlenségünkre átvett katecheta intézmény szerint vallástanitóknak s vallástanároknak működése is csak az esetben lehet sikeres, ha az egész nevelés s oktatás evang. vallási szellemtől van áthatva, ha az ifjúság kezébe adott tan- és olvasókönyvek ily szelleműek s lia a tanárok ily gondolkozásúak. Tapasztalásból tudom, hogy mennyi kárt tesz a vallástan tanításának egy-egy nem egyházias gondolkozású tanár röpice nyilatkozata. Idegen felekezetű állami s községi iskolákban tanuló gyermekek s ifjak vallástani oktatása természetszerűleg más elbírálás alá esik, a menynyiben ezen iskolák szellemétől nem lehet követelni, hogy evang. egyházi szelleműek legyenek; a vallásoktatónak alkalmazkodnia kell az illető felekezet vagy fenntartó testület tantervéhez s a mennyiben káros evang. gyermekeink vallásos gondolkozására, törekedjék azt ellensúlyozni. Ily tanitás s nevelés mellett nem lehet exclusiv felekezetiséggel vádolni iskoláinkat s nevelésünket, mert nincs keresztyén felekezet, a melynek hitelveiben a keresztyén felebaráti szeretet, türelmesség s egy szóval az általános keresztyéni hitelvek annyira kifejezésre jutnának s melyben a krisztusi tanok a magok egyetemességében anynyira érvényesülnének. Egyházunk felekezetiségének más íelekezetekkel szemben ép abban található nagy hátránya, hogy a maga felekezeti szellemiségét kellőleg nem domborította ki. Ezek után kifejtendő lett volna, hogy minő anyag segítségével lehet s kell e czólt elérni s itt különösen kellett volna hangsúlyozni a példa vonzó hatalmát. Ertem ez alatt az összes tanítóknak, tanároknak s hitoktatóknak valláserkölcsi tekintetben kifogástalan életét, az egyház ügyeinek szeretetét, lelkes felkarolását s az istentiszteleteknek látogatását. A legszebb tanitás, a legügyesebb nevelés s a leglelkesebb vezetés is czélját téveszti, ha nem őszinte s nem forrott össze a tanitó személyiségével, hanem csupán külső máz s tettetés. A vallásos nevelés anyagát illetőleg itt kellett volna hangsúlyozni s kifejezni, a tervezetben különben is kiemelkedő azon nézetet, hogy a biblia ismerete szolgál az egész vallásoktatás alapjául, főanyagául s vezérlő eszmeül. Ily általános tartalmú s az egész vallásoktatást irányitó gondolatok s eszmék nyújtása után következhetik a tervezet I. része, mely az evang. egyház elemi iskoláinak vallástanitási tervét közli s melyben a vallásoktatás általános eszméi az elemi iskolára való vonatkozásukban találnak kifejezést. Az itt javaslatba hozott általános rósz ezen felvétele mellett az elemi iskolákra vonatkozó szakasz sokkal részletesebb s mégis rövidebb lehetett volna, mert kihagyhatok lettek volna az itt közölt általános megjegyzések, melyek a középiskolai vallásoktatásra is vonatkoznak. A mit ugyanis itt általánosságban czél, anyag s (tanítási) m ó d czimek alatt közöl a terv, az kis módosítással akár a középiskolák felső osztályaira is ráillik s igy nagyon általános természetű. Tartalmilag egyébként helyes, a mit a terv az elemi iskolára nézve mond. Az elemi iskolai vallástanítás czóljának. tananyagának és módjának meghatározása után következik az elemi vallástanítás részletes terve egy tanítóval biró hat osztályú elemi iskolákban. Három csoportba osztja a tanulókat, az első és második, a 3-ik ós 4-ik és az 5. és 6. osztály csoportjára s mindegyik csoportra hetenként 3 félórát számit, a mi nézetem szerint kevés, kivált ha a nagy anyagot vesszük tekintetbe, melyet a terv maga is feldolgoztatni kiván. Meggyőződésem szerint 4 félóránál kevesebb időben nem dolgozhatja azt fel úgy, hogy az a gyermekek vérévé váljék, mert a falusi iskolák későn nyílnak, korán zárulnak, a tanítóknak sok helyütt különféle vakáczióik vannak, melyek miatt a tanitás szünetel s igy a terv inkább csak papiroson marad. A terv ezek után nagy részletességgel s paedagogiai módszertani utasításokkal közli az egyes csoportoknak tananyagát. Az első csoport I. II. osztályának tananyaga bibliai történetek, ima, ének. Az általános paedagogiai utasítások, melyeket az első csoport tanítására nézve ad, általában helyesek, de midőn a részletekre átmenve ezen csoport tananyagát főleg az ó-szövetségből s nem az új-szövetségből veszi, abban már nem követhetném. Ezen korban