Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Kund Sámuel. Az államhatalom segélye egyházi tartozások behajtására

399 kelle halasztanunk, és midőn a bizalmas tárgyalás kölcsönös megelégedésre czélhoz vezetett, a kifogásolt szakasz szövege megállapittatott, akkor tárgyalta a zsinat a szakaszt újból és elfogadta a bizalmas megállapodás kész szövegét. — A szentesitett törvény már most mindenki által megtartandó. De nem is forog fenn a szándék a törvényt rendelet által megszorítani ! A fent idézett elvi jelentőségű határozattal szemben áll egy újabb keletű elvi jelentőségű határozat: a m. kir. belügyministernek a vallás- és közoktatási m. kir. ministerrel egyetórtőleg hozott 1898/15664. sz. határozata, mely egész terjedelmében a „Magyar Közigazgatás" 1898. april. 24 megjelent 17. számában olvasható. Tulajdonképen nem is áll egymással szemben a két elvi jelentőségű határozat, mert mindegyik más téren mozog. Az 1896/29830. számú határozatban egy görög kel. román lelkész párbér követeléséről van intézkedés; a ki a maga szakállára, minden egyházhatósági határozat nélkül akarta érvényesiteni követelését ; a görög keleti egyház szabványai pedig távol esnek a mi egyházunk szabályaitól ós reánk nem alkalmazhatók. Az 1898/15664. számú határozatot egy ev. ref. esperesnek eljárása idézte elő, a ki egy ev. ref. hitközség részéről támasztott adókövetelés behajtására vette igénybe az állam közigazgatási hatóságainak segélyét és eljárását. Es a ministerium döntvényében az ev. ref. egyház zsinati törvényének alapjaira helyezkedett. Szószerint nem ismerem az ev. ref. egyház alkotmányos szervezetének a ministeri határozatban idézett 4. és 5. §-át; de ugyan ezen határozatból azt olvasom ki, hogy az ev. ref. egyház alkotmányos szervezetének 4. és 5. § a az evang. egyház alkotmányainak 5. 6. 8. §-aival megegyeznek. Szórói-szóra kiiroui a miniszteri határozatból azon sorokat, melyekkel a miniszter elvi álláspontját megjeleli: „a jelen ügyben eljárt alsó- s középfokú hatóságok intézkedéseinek s határozatainak alapját az a felfogás képezte, hogy az egyházi hatóságoknak egyházi adótartozás behajtása iránti megkereséseit a közigazgatási hatóságok föltétlenül foganatosítani tartoznak, a nélkül, hogy joguk volna annak vizsgálatába belebocsátkozni, vájjon a behajtás végett kimutatott tartozás tényleg fennáll-e, vagyis létezik-e olyan jogerős és végrehajtható egyházhatósági határozat, a mely az illető felet a kimutatott tartozási öszszeg megfizetésére kötelezi? Ez a felfogás azonban téves, mert a magyarországi ev. ref. egyház alkotmányos szervezetének 4. §-a határozottan úgy rendelkezik, ép úgy, mint a mi E. A. 5. g-a, hogy a jelen egyházi törvényben megállapított fokozatos képviselőtestületek, egyházi hatóságok és bíróságok által hozott rendszabályok, határozatok ós ítéletek végrehajtása végett van joga a megnevezett egyházi testületeknek és hatóságoknak, szükség esetén az állani közigazgatási hatóságainak segódkezésót és eljárását igénybe venni. Ugyan ebben az értelemben veendő az 5. utolsó előtti bekezdése is, nálunk 8. §. utolsó sora, mely szerint az állam és hatóságai a végrehajtásban való segédkezóst meg nem tagadhatják, és kötelesek a végrehajtást saját közegeik által foganatosíttatni. A közigazgatási hatóságok segédkezésének és végrehajtási intézkedéseinek törvényszerű alapját, vagyis előfeltételét nein csupán valamely egyházhatósági megkeresés, hanem az egyházhatóság által törvényesen hozott és jogerőre emelkedett marasztaló határozat képezi. A mi annyit jelent, hogy az egyházi hatóság által törvényszerűen hozott és jogerőre emelkedett határozat nemlétében, az egyházi hatóságnak nincs joga valamely összeg behajtása, vagy egyéb végrehajtási intézkedések megtétele végett a közigazgatási hatósághoz megkeresést intézni, a közigazgatási hatóság pedig ilyen esetben nincs kötelezve, sőt nincs is feljogosítva a megkeresésnek eleget tenni." A ministeri álláspont logicai folyománya positive ez : az egyházi hatóság által törvényszerűen hozott és jogerőre emelkedett határozat végrehajtására az egyházhatóságnak joga van az állami közigazgatási hatóságoknak segélyét és eljárását igénybe venni, ós az állam és hatóságai a segédkezést meg nem tagadhatják; mivel az egyház önkormányzata, intézményei s törvényei az állam oltalma alatt állanak. Feltétlenül foganatosítani az egyházi hatóságoknak egyházi adótartozás behajtása iránti megkereséseit a közigazgatási hatóságok ugyan nem tartoznak ; de a feltétel, mely mellett a végrehajtásban való segédkezést meg nem tagadhatják, egyedül csak az, hogy beigazolva legyen, miszerint csakugyan létezik az egyházhatóság által saját körében törvényszerűen hozott jogerős határozat. Ily határozat végrehajtására irányuló és az illetékes egyházi közeg által kén állami segédkezósnek megtaga-