Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Payr Sándor. Öreg Aáchs Mihály

15 a Pozsonyban megjelentek, sem a gályákra hurczoltak között nem találkozunk Aáchs nevével. Hogy a pozsonyi kétrendbeli idéztetés elől miként sikerült megmenekülnie, midőn a szomszédságából is több papot hurczoltak gályákra s igy az előtte vizsgázott Gábor Mátyás s a vele együtt felszentelt Solnay István is ott állottak a rendkívüli törvényszék előtt : erre nézve nincsenek határozott adataink. Az egykorú iró, Burius János szerint, (ki maga is elitéltetvén, a száműzetést választotta) sokan voltak papjaink között, kik Szelepcsényi idézését nem tartották törvényesnek s épen ezért nem is jelenték meg. Ezek azután rejtekhelyeken bújdostak, erdőkben, barlangokban titkon prédikáltak ós az úri szent vacsorát is kiszolgáltatták. De mind ezt csak a legnagyobb veszedelmek között tehették, mert a jezsuiták ós a hazafias klérus katonákkal, hajdúkkal valóságos hajtó vadászatokat rendeztek az ilyen, családjukból kivert, földönfutó protestáns papok ellen.*) Az sem lehetetlen, hogy Aáchsot. mint kiváló tanitót, valamelyik világi pártfogója rejtegette házában az Ínséges hót esztendő alatt Aáchs helyzete eme bújdosás éveiben annál -szánalmasabb lehetett, mert a legnagyobb valószínűség szerint farádi lelkészkedése alatt alapított családot, melyet most el kellett hagynia. Két fia -a soproni országgyűlés előtt született. Már pedig alig lehet azt feltételeznünk, hogy a prot. papokra nézve legsiralmasabb években 1674. után lett volna kedve megnősülni. Nejéről és családi életéről közelebbi adataink, sajnos, nincsenek. II. A bújdosás további esztendei. Aáchs, mint tábori lelkész 1688. N emes-csoói lelkészkedése 1686—1700-ig. Ez idő alatt kifejtett irodai m i munkássága: az Arany Láncz és a Zengedező Mennyei Kar. Aáchs, mint ónekir ó. Aáclisnak még a soproni országgyűlés után sem volt egy ideig állandó lelkészi állomása. 1683-ban, midőn Thököly seregei a dunántúli részeken jártak ós itt majd az egész magyarság a győztesen előre nyomuló fejedelem pártjára állott, az akkor már 37 éves férfiú, a magyar evangelikus csapatoknak volt tábori papja. Mint ilyen, Sopron városában, miután Thököly *) Burfus, Micae 172. ). biztosai itt az elfoglalt egyházi épületeket az evangélikusoknak visszaadták, a Szent Györgyről nevezett templomban július 17-én ő tartotta magyar nyelven ismét az első evang. isteni tiszteletet, mig a többi templombán a német papok prédikáltak.*) Mint tábori lelkész is mind jobban emelkedett Aáchs azon népszerűségben, melylyel dunántúli világi uraink előtt már eddig is birt. Thököly seregeinek gyors visszavonulása után végre valahára, főként a Szenczi Fekete által annyira megcsúfolt kőszegiek közbenjárása folytán Nemes-Csoóra jutott az első biztosabb ós tartósabb papi állomásra. Nemes-Csoó az 1681. évi XXVI. t. czikkbe foglalt artikuláris hely volt s mint gyülekezet legerősebb támaszát a templom- és pap nélkül maradt, szomszédos kőszegi hívekben birta. Német ós magyar, néha három papja is volt. Annak is van némi nyoma egyik történetírónknál, hogy Aáchs a sopronmegyei artikularis helyen, Vadosfán is lelkészkedett Vásonyi, Büki és Ingovits előtt, de az időt közelebbről nem jelöli meg.**) Ha csakugyan volt Aáchs vadosfai pap is, úgy ez csak 1681. ós 1686. között lehetett. Hrabovszky szerint ugyanis 1686-ban került Nemes-Csoóra. De nem lehetetlen, hogy már korábban is ott szolgált, jóllehet a n.-csoói anyakönyvben foglalt papok jegyzéke is 1686-ra teszi Aáchs idejövetelét. Mint már nemes-csoói papot érte Aáchsot azon dicsőség, hogy 1687-ben az országgyűlésre felgyülekezett evang. rendek előtt Pozsonyban prédikált. Volt azután ugyancsak itteni lelkészkedése alatt egy másik, szomorú dicsősége is. Haynóczi Dániel történetírónk után ugyanis ezt irja róla Hrabovszky: „Adstitit moribundo Stephano Fekete apostatae, sed is aegre consolationibus erigebatur ex verbo Dei propositis." Tehát az a szomorú szerep jutott volna neki, hogy a bűnös szenvedélyeinek hatalma alatt hitehagyottá lett s oly kegyetlen szerepet játszott egykori püspököt, ki 18 évvel az előtt őt is pappá szentelte, neki kellett a halálos ágyon vigasztalnia. Fel kell tennünk, hogy Aáchs csak magáinak a haldoklónak akaratából állhatott ott Kősze•) Hrabovszky i. ra. és Müllner M. A soproni főtanoda története 50. lap. •*) Hrabovszky Presbyterologiájában emlitve.