Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Rendeletek, körlevelek, tudnivalók - Második házasság elején született gyermek

11 táns szívesen segítene a r. kath. „testvéreknek," ha módjában volna, nem azért, mintha viszonozni valója volna, hanem azért, mert az autónomiát drága kincsnek vallja s tudja, hogy mentül na­gyobb és igazibb más egyházak autonomiája, annál biztosabb a saját magáé is — éppen a 1*. kath. „testvérek" támadásai ellenében. Viszonozni valója a protestánsoknak ugyan mi volna? hiszen a r. kath. „testvérek" fegyverrel, erőszakkal, ravaszsággal eleitől fogva ellene küzdöttek a protestánsok auto­nómiájának a bécsi békétől fogva a 68-i törvényig ; a római kath. főpapság pedig azt az autonoiniá­ját is feladta, a mije volt, a concoi datumban meg a vaticani zsinaton. A pátens elleni küzdelemben a mi jóakaratot mutatott a r. kath. klérus, csak politikából eredt. Ha a zsidónak semmi köze a r. k. autonomiához : akkor a protestánsnak sincs: mindkettőnek t. i. állami szempontból van köze! Szalay Ferenc/ várpalotai lelkésztől meg­jelent: A dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerületi közgyűlc s alkalmával Papán 1897. évi aug. 25 én tartott gyámintézeti istenitiszteleten elmondott ol­tári ima és egyházi beszéd. Ara 2 kr. Kőszegen. Feigl Gyulánál. Ünnepi beszéd, a dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerületi gyámolda félszázados jubileuma alkalmából. Az egyházkerületi közgyűlésen Pápán 1897. aug. 25-én tartotta Poszvék Sándor. Sopron, Litfass utódja. „Az 1848—4í)-iki magyar szalbadság­liarcz története" nagy illusztrált munkából most jelent meg a 94-ik füzet, a melyben Gracza György az emigráczió történetének leírását is be­fejezi. Ezzel a nagyszabású munka elbeszélő része véget ér. Ugyanebben a füzetben a nevezetesebb hadiesemények soroltatnak fel, majd az életrajzi lexikon kezdődik. Ez a lexikon mutatja legjobban, mennyi kutatást, fáradságot, szolgalmat szentelt a szerző műve megírásához, úgy annyira, hogy az „Az 1848 49-iki magyar szabadságharcz története" még lia illusztrácziok nélkül jelent volna meg, egyik legérdemesebb, s legbecsesebb kiadványa volna az utóbbi esztendők könyvpiaczainak. A munka meg a képek a következők : Kossuth sirja a kerepesi úti temetőben, a budapesti honvédme­nedékház. Agg honvéd. Agg honvédek Kossuth sírjánál. A munka megrendelhető Lampel Róbert (Wodianer F. és liai) cs. és kir. udv. könyvke­reskedésében. Budapest, Andrássy út 21. sz. Magyar méliészkönyv. Irta dr. Farkas Mihály. Ez a nagy népszerűségre jutott könyv most már ötödik kiadásban jelent meg. Az ötödik ki­adás a méhészet mai fejlődéséhez képest, az újabb tapasztalatok felhasználásával teljesen át van dol­gozva és számos magyarázó képpel megvilágo­sítva. A könyv tiszta, világos, jó magyarsággal yan megírva, minden felesleges részletezés elke­rülésével, csupán a gyakorlatiasságot tartva szeui előtt, miért is a gyakorlati méhészettel foglalko­zóknak, elsősorban a kezdőknek, különösen ajánl­ható. A munka a Franklin-Társulat kiadásában jelent meg (Budapest, Egyetem-utcza 4.) Ara 50 kr. Válasz. A 34. számban fölvetett kérdésre vélemé­nyem ez: a kir. tanfelügyelőnek nincs joga a tankönyvek jegyzékét, a tananyag beosztását és az órarendet felülvizsgálás végett egyházi hatósá­gunk mellőzésével közvetlenül az iskolaszékektől bekövetelni ; s a melv iskolaszék mégis beszolgál­tatná: közreműködik autonom jogaink eljátszásá­ban s egyházi vétséget követ el (Alk. 324. §. b.) RENDELETEK. „ A törvényes második házasság megkötésétől számított hat hónap eltelte után és az ezt megelőző előbbeni törvényes há­zasság megszűnésétől tiz hónapon belül született gyermek törvényes atyjául, az ellenkező bebizonyításáig — az anya utóbbi férje helyesen jegyeztetett az anyakönyvbe, s ezen be­jegyzés kiigazítása nem közigazgatási útra, hanem mint a leszármazás jogkérdésében indítandó per, bírói útra tartozik." (A m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministernek 1897. évi 39.209. sz. a. kelt Vendelete.) F. é. május 8-án 1071. sz. a. az iránt mél­tóztatott hozzám felterjesztést tenni, hogy Gr . . . S . . . és (x . . . B . . . házasságának tartama alatt hetedik (7) hónapra, illetve Gr . . . B . . . előbbeni férje Gr . . . J . . . elhalálozása után nyolczadik (8) hónapra született s pedig állítólag ezen első házasságból, tehát Gr . . . J . . . -tói származó, de a második férj atyasága alatt anya­könyvezett P . . . nevű fiúgyermek születési anya­könyvében az atya neve kiigazittassék. A bemutatott iratokat további szives intéz­kedés végett azzal van szerencsém Méltóságodnak megküldeni, hogy a szóban forgó anyakönyvi bejegyzésnek közigazgatási uton leendő kiigazítását elrendelhetőnek nem találtam. Mert az anyakönyvek vezetésére vonatkozó általános szabályok értelmében, a születési anya­könyvbe a törvényes házasság tartama alatt szü­letett gyermek atyjául az anya férjét kell beje­gyezni. Igaz ugyan, hogy a házasság megszűné­sétől számított tiz hónapon belül- született gyer­mek törvényes atyjául az anya volt férje jegy­zendő be, az e részben fennálló törvényes véle­lem alapján, azonban ezen szabály a jelen eset-

Next

/
Oldalképek
Tartalom