Evangélikus Egyház és Iskola 1898.
Tematikus tartalom - Temető - Herrmann Gusztáv
107 riában is, a hol a németség erős próbára vau kitéve Bécsben épűgy, mint Prágában. E ponton fájlalja Beyschlag „Deutsch-Ev. Blätter" cz. lapjának febr. füzetében, hogy a szászok anyanyelve „a pesti magyar elnyomók miatt" veszélyben van, sőt az a miatt panaszkodó szász női küldöttség 0 felsége elé nem bocsáttatott. Érthetetlen ily nagy tudósnak a mi dolgaink körüli tájékozatlansága, a melyen annak idején még a mi személyes beavatkozásunk s a magyarhoni gyámintézet hivatalos emlékirata sem tudott segíteni. Aggodalmai a habsburgháznak az ellenreformátió s a 30 éves háború történetében játszott szomorúan emlékezetes szerepe miatt ma a mi törvényhozásunk s alkotmányosan gondolkozó és érező királyunk akaratán törnek meg. De nézzük csak tovább az ultramontanismus világát. Úgy halljuk, hogy porosz Siléziában, Kopp boroszlói herczegprimás nagy területén újból keresztelik a pápás papok a convertáló protestánsokat, a miért is a boroszlói consistórium panaszt emelt a főelnökségnél. Az eszélyesnek és mérsékeltnek ismert herczegprimás felvilágosításul a panaszokra azt válaszolta, hogy „a protestánsok keresztsége a legtöbb esetben nem vonja maga után a sákrámentoini hatást is egyszersmind." Úgy látszik, a tudós cardinális úr nem tudja azt. hogy a keresztség sákrámentoini hatásához csakis a gyermeknek vízzel való nieghintése s a trinitárius formulának alkalmazása szükséges, s igy eretnek által is végrehajtható. A herczegprimás jobb hite, meggyőződése és egyházi tana ellenére is izgat a protestánsok ellen a kath. nép körében, mert hát püspöki esküjében azt fogadta: haerelicos pro posse persequar ! S hasonlókról Bajorországban is értesülünk. A pápás Canisius-encyklika tudvalevőleg a reformátiót causális összefüggésbe hozta a korabeli erkölcstelenséggel. Ezzel szemben egy bajor liberális lap azt hangsúlyozta, hogy az erkölcsök elvadulása jóval a reformátió előtt észlelhető s a legnagyobb mértékben épen a pápai udvarnál honolt. S mivel ennek beigazolására Langen ó kath. egyháztörténetiró egyik idézetével élt, izgatás miatt 100 márka büntetésre Ítéltetett, de a felső bíróság által felmentetett. Úgy látszik tehát, hogy Bajorországban még sem győzi le mindenütt „a dogma a történetet." A történeti tények száraz rajza még nem eshetik a vallási izgatás kategóriája alá, Janssen és az ultra m ontán történetírás módszere a történeti események elferdítésében vagy elhallgatásában ínég nem vesztegette meg mindenütt az emberek gondolkozását. Pedig tudjuk, hogy épen egy ultramontári iró irt „a történeti hazugságokéról, a mely éknek főhőse napjainkban Luther és Gusz tá v Adolf. Fejedelmi missziói adományokról értesít bennünket az „Alig. Ev.-Luth. K.-Ztg." legújabbi száma. Azt olvassuk, hogy egy Morton nevü gyáros missziói czélokra 116,000 márkát hagyott a testvérgyülekezetnek. Ugyancsak arról értesülünk, hogy az elmúlt év folyamán Linde m a n n lelkész 170,000, F ü r s t e nberger Báselban 80,000, s az angol missziói társulatnak egy nagy jóltevője 600,000 márkát hagyományozott. Végül egy amerikai nagykereskedő New-Yorkban egy millió márkát hagyományozott a prot. missziónak. Facta loquuntur ! Ilyen rengeteg összegekkel lehet már valamit kezdeni és végezni. Azt is örvendetesen konstatáljuk, hogy Luther műveinek kritikai, u, n. weimári kiadása lassan bár, de mégis szépen halad a teljes megvalósulás felé. A legjelesebb Luthertudósok közreműködnek a monumentális mű létesítésén. Ilyenek : Walther, Knaake, Drews, Bucliwald, Thiele, Berger. Pietsch, Kolde, Lenz, Köstlin és Bossert. A mű létesítése a Luther-jubileumi évben indult meg s Németország prot. fejedelmeinek pártfogása alatt áll. Ezzel természetesen értékében veszíteni fog Luther műveinek u. n. erlangeni kiadása. A német „ A d e 1 s b 1 a 11" figyelemreméltó czikket közöl a német nemes ifjak életmódjáról. Úgy találja, hogy a mai nemes ifjúság (s nálunk az u. n. dzsentri,) csak testi élvezetekben keresi üdvét ós boldogságát, s mert élni nagyon siet, azért nincs is értéke reá nézve az életnek. „Minden az ölébe hulljon, keveset dolgozzék, s nagy állásra tegyen szert." A kötelesség előtte kényelmetlen fogalom, mert hát „paraszté a dolog, én magyar nemes vagyok," mondja Petőfi Sándor. Mai nemes ifjúságunknak semmi sem imponál, szülei uracsnak nevelik, s az úri életmód a fődolog. A pénz ós a fényes életmód az a bálvány, amelynek aztán áldozatul is esik. Sajnos, hogy ez a rajz az arany nemes ifjúságról a mi magyar viszonyainkra is alkalmazható. Könnyen dolgozni és élni nálunk is a jelszó. (Eperjes.) Dr. Szlávik Mátyás. ! TEMETŐ. ! Herrmann Gusztáv a nagy jóltevő. A lőcsei evang. egyháznak ez a nagy jóltevője nincs többé. Rövid három napi szenvedés után febr. 7-én hétfőn este csendesen elszenderült 81 éves korában. Jótékony alapitványainak hosszú sora ezzel véget ért és áldásos élete a sirban nyert befejezést. Róvid életrajzát és alapitványainak jegyzékét a következőkben adjuk :
