Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Homola István. Péchy Tamás

_ _ —^ lője, 1892 —94. az egyetemes egyh. zsinat elnöke, Abaújmegye volt alispánja, 1848—49-ik honvéd­százaclos, az országos honvéd egylet elnökének stb. stb. munkás élete 69-ik, boldog házasságának 40-ik évében, hosszas szenvedés után, szivszélhű­désben, Alsó-Kázsmárkon szeptember 17-éu tör­tént gyászos elhunytát. A megboldogult hűlt tetemei f. hó 21-én d. u. 3 órakor fognak az alsó-kázsmárki temetőben levő családi sírboltban az ág. h. ev. egyház szer­tartása szerint örök nyugalomra tétetni. Alsó-Kázsmárk, 1897. szept. 17. Áldás és béke poraira!" Temetésére, mely f. hó 21-én Alsó-Kázsmár­kon folyt le, a vidék, a különféle egyletek, fele­kezetek papsága, a szikszói választó kerület, mely­nek 29 évig országgyűlési képviselője volt, való­ban impozáns megjelenésén kivül az országgyűlés részéről megjelent : Dr. Berzeviczy Albert al­elnök, a minisztériumból dr. Bar tos Andor, Fa­binyi osztálytanácsos, Abaúj-Tornavármegye ré­széről P ó c h y Zsigmond főispánnal egy nagy küldöttség. Az egyházak, tanintézetek, esperessé­gek, illetőleg az egyházkerület részéről jelen vol­tak: Z el en ka Pál püspök, Glauf Pál ker. fő­jegyző, Kulcsár. Károly ker. pénztáros, Masu­zsák Pál ellenőr; Szentiványi Árpád egyh. felügyelő és helyettes ker. felügyelő, Terray Gyula főesperes, Hámos László főispán, Bart­halom eidesz László alesperes, Baltazár Antal, Weisz Antal, Poputh Győzó, Becsei­Endre lelkészek — Gömörből; Oravecz Mihály rozsnyói főgym. igazgató ; Radvány István kir tanácsos esp. felügyelő, Turóczy Pál főesperes, Majerszky Béla felügyelő, Matterny Lajos gyámint. elnök, Kovács Andor, Dómján Elek lelkészek — a hegyaljai egyházmegyéből ; Bánó József kiérdemült esp. felügyelő, Benczúr Géza egyh. felügyelő, B e 11 e r Károly gondnok, S z a k­rn á r y Károly, Hammersberg László presbi­terek, B o g s c h Albert tanár, H o m o 1 a István esp. főjegyző, Mohr Béla segédlelkész-hittanár (Kassa), ifj. Draskóczy Lajos eperjesi — a VL szab. kir. város egyházmegye részéről; dr. Szlávik Mátyás az eperjesi collegium részéről; M o ó r Gyula brassói főesperes ; Bánó Árpád esp. felügyelő, Chotvács Endre főesperes Sáros­Zemplénből; Hrobony János lelkész Árvából; Grósz Ernő. Vóber Pál a késmárki lyceum részéről ; W i 11 c h e n Frigyes főesperes ós Z i m­m e r m a n Andor lelkész VH1. bányavárosi espe­rességből. A diszes érczkoporsót teljesen ellepte a szebb­nél szebb koszorúk halmaza, Az egyházkerület, az egyházmegyék és több intézetek majd mind küld­tek koszorút. A képviselőház hatalmas nemzeti szinű szalagján e felirat volt: „A magyar képvi­selőház — Péchy Tamásnak." — „A tiszai egy­házkerület kegyelettel." — „Nagyrabecsült kerületi felügyelőjének a gömöri ág. h. ev. egyházmegye." — „Nagyszülöttjének szeretete s hálája jeléül a hegyaljai ág. h. ev. egyházmegye." stb. stb. Táviratilag fejezték ki részvétöket br. Pró­nay Dezső egyetemes, Radó, Laszkáry ker. felügyelők, Sárkány, Bal tik püspökök. Délután 3 órakor az összesereglett tengernyi nép jelenlétében, melynek körében sok szemből hullott a köny, siratta jó urát, megkezdődött a gyászszertartás. A kastély előtt a tágas udvaron volt felállítva a koporsó, mely köré elhelyezkedett a gyászbaborult nagy család, a rokonság, a hiva­talos küldöttek. A koporsó előtt kis asztalka mel­lett foglalt helyet méltóságos és főtisztelendő Zelenka Pál püspök, balról Gl auf Pál ker. főjegyző, Ujj József kázsmárki református lel­kész, jobbról Dómján Elek fancsali, mint helyi lelkész. A püspök mellett egyházi öltönyben a fent megnevezett evangelikus lelkészi kar a kerület többi képviselőivel, ezek megett a szikszóvidéki kör református tanítóiból alakult kantus. A koporsó másik végén az országgyűlés, Abaújvármegye s más egyletek küldöttei, felekezetek képviselői. A mély gyászban is impozáns látvány. Halotti csend, melyet csak az özvegy és a gyermekek fájdal­mas hangos zokogása tör meg. Majd megzendül a fent nevezett énekkar gyászéneke, melynek vé­geztével felemelkedik ékesszavú püspökünk, Z e­lenka Pál s a legmélyebb meghatottság hang­ján imádkozik a kegyelem és vigasztalás Istené­hez. Láttuk, éreztük, olvastuk az arczárói szere­tett püspökünknek, mily benső fájdalmat is igaz részvétet érez szivében most, midőn egyházunk ezen jelesét, a maga elnöktársát temeti, ki őt 1890-ben valóban oly megható s mindnyájunkra oly maradandó benyomást gyakorolt, midőn püs­pöki hivatalában beigtatta. Az ima elhangzása után Gl auf Pál ker. főjegyző mondotta a következő halotti beszédet.*) Kértünkre szives volt közlés végett átengedni. Szerkesztő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom