Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Körlevelek, rendeletek - A néptanítók gazdasági kiképzése czéljából rendezendő tanfolyamok - A közmunkát megtagadók csendőri elővezettetése

RENDELETEK. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministernek 1897. évi 22258. sz. a. kelt rendelete a gazdasági ismétlő iskolákban alkalmazandó néptanitók gazdasági kiképzése czéljából rendezendő tanfolyamok tárgyában. Valamennyi kir. tanfelügyelöségnek. A gazdasági ismétlő iskolákban alkalmazandó tanitók gazdasági kiképzése czéljából a folyó évi nyári nagy szünidőben, augusztus hónapban a következő nyolcz helyen fog gazdasági tanfolyam tartatni : az adai, az algyógyi, a csákovári, a jászberényi, a kecskeméti, a lugosi, a nagy-szentmiklósi és a pápai magyar királyi földmives-iskoláknál és pedig mindenütt 25—25, összesen tehát 200 néptanító számára. A négy hétig tartó tanfolyam tartamára minden felvett néptanító ötven (50) frt átalányban részesül, a melyből úgy az úti költség, mint az intézeti ellátási díj, szóval minden költség fedezendő. A tanfolyamokra tényleg alkalmazásban levő néptanitók vétetnek fel, akik oly községekben vannak alkalmazva, a mely községekben a gazdasági ismétlő iskola az 1896. évi 60764. sz. a. kiadott szervezet értelmében az 1897—8. tanévben biztosan megnyílik. Az illető tanitók a fölvétel iránti kérvényüket a kir. tanfelügyelőség útján legkésőbb f. évi június hó 15-ig terjeszszék elém. A kérvényben világosan megjelölendő a tanfolyam, a melyre a felvétel kérelmeztetik, melléklendő továbbá a községi elöljáróság azon hiteles nyilatkozata, hogy a községi képviselőtestület a gazdasági ismétlő iskola felállítását elhatározta ; igazolandó a tényleges tanitói alkalmazás, az életkor és a testi egészség. Nem az a kérdés, hogy kinek neve áll a „Luther-tarsaságről' irt czikk alatt, hanem hogy igaza van-e? s lia nincs, miéit nincs igaza? Hátha név nélkül jelent volna meg az a czikk: akkor se tartotta volna érdemesnek az elnökség választ irni reá? Vagy hátha azon sok közül, kik helyeslésüket tudatták velem, egyiknek neve állana a czikk alatt, p. o. azon evang. uóe, a ki azt irta nekem, hogy a Luther-társaság megbokrosodott elnökségével könnyű dolgom lesz, inert teljesen igazam van, s felszólalásomra már szükség volt : mivel tért volna ki a válaszadás elöl? A szemelyeskedés terére én nem követem az „elnökséget.

4 Már pedig személyeskedés, ha a Luther-társaság helyett én rólam beszél s engem »anyagi érdekeim ki nem elégitése miatti fájdalomból fakadt öiimegfelédkezésről" vádol. A 200 forint segélyt — úgyszólván — felhívásra kértem, szerkesztö-elodöm is kapta segélyül, én pedig pályadijak kitűzésére akartam fordítani s kérvényemet önként vontam vissza, pedig értesülésem szerint a többség megszavazta volna, hiszen maga az elnökség is ajánlotta (vagy nem őszintén ajánlotta?) Száz frtot még az első számban kitűztem, s már az első félévben többet kifizettem munkatársaimnak! A lapból hetenként egy ivet ígértem, de önként másfél ivet adtam, a nélkül, hogy az előfizetési dijat fölemeltem volna; ez nekem mintegy 400 frt kiadás, a mit magamnak megtakaríthattam volna, ha anyagi érdek vezetne. Ha anyagi érdek vezetett volna: elfogadtam volna azt a kedvező ajánlatot, a mit még a lap átvétele előtt kaptam ; de anyagi érdekeim koczkáztatásával is nem fogadtam el, mert egy evang. és független lapot az egyház érdekében szükségesnek véltem. A ki egyházi irodalmunk helyzetét ismeri, az „elnökség" pedig ismerheti, a ki tudja, hogy milyen körülmények között szántam rá magamat a lap átvételére és föntartására : az nevetségesnek találja az olyan vádat, hogy én a magam anyagi érdekére gondolhattam volna. Ilyen furcsa az „elnökség* azon gyanúsítása is, mintha én ilyesmi miatt „bosszúsan" hagytam volna el a termet. Elhagytam egyszerűen azért, mert táviratilag hívtak haza s elindulás előtt még sokat kellett elintéznem. „Boszús" csak a „hivatalos lap" pengetése miatt lehettem volna, mert a „hivatalos lapok" természetét ismerem, a terv czélját, okát pedig tudtam. Ha az „elnökség" nem tartja a társulat méltóságához illőnek, hogy komolyan foglalkozzék czikkem érveivel, ellenben hozzá illőnek tartja azt, hogy maga igazolása helyett engem alaptalanul gyanúsítson, s nyilatkozatát a subventonált lapokkal közöltesse, még a német „Glocken"-ben is (épületes olvasmányul?) (hja, a subventiot meg kell szolgálni!): az felfogás dolga! Ha én csakugyan nevetségessé tettem magamat: az csak az én bajom; az a Luthertársaságnak nem árt, de nem is használ ; de ha az „elnökség" teszi magát nevetségessé: az már nemcsak az elnökség, hanem egyszersmind a társulat rovására is megy. Hogy új példát is említsek : a nagy garral 3 nyelven kiadott Melanchton-levél bevezetésében Zsilinszky M. ezt irja : „a választmány szerencsésnek érzi magát, hogy Melanchtonnak egy eddig sehol nem közölt levelét nyújthatja emlékül," pedig a szerző maga az elnök által igy ajánlott füzet 20-ik lapján megmondja, hogy a levelet már 1865-ben kiadta. A fennen ajánlott füzetet az elnökség tehát nem is olvasta; az én nyilatkozatomat legalább elolvasta. Igaz, hogy félre is értette. VERES JÓZSEF. Igénybe vehetö-e iskolamulasztási bírságpénznek behajthatatlanság miatt iskolai közmunkára történt átváltoztatása esetén a beszolgáltatás megtagadásakor a makacs szülőkkel szemben a csendőri elövezettetés ? (A m. kir. vallás- ós közoktatásügyi ministertiek 1897. ápril 16-án 19769. sz. a. kelt s Békésmegye közigazgatási bizottságához menesztett rendeletének mása.) M. é. november hó 12-én 1342. sz. a. kelt jelentésben feltett ama kérdésre nézve, hogy az iskolamulasztási bírságpénznek behajthatatlanság miatt iskolai közmunkára történt átváltoztatása esetében, a mennyiben a beszolgáltatás megtagadtatnék, igénybe vehető-e a makacs szülékkel szemben a csendőri elövezettetés? a m. kir. belügyminister úrnak f. é. január hó 10-én 108555/96. sz. a. kelt átirata alapján tudomás és miheztartás czéljából értesítem Czimet, hogy a mennyiben a szóban forgó bírságpénznek iskolai közmunkára való átváltoztatását Czim 1895. évi november hó 11-én 1613. sz. a. kelt határozatával az ugyanazon évi 45254. sz. a. kelt körrendeletemből kifolyólag kimondta, és ezen határozata jogerőssé vált, az ezen iskolai közmunkát teljesíteni vonakodók ellen kényszer alkalmazását helyén levőnek, csendőri vagy rendőri elővezettetést igónybevehetőnek tartom.