Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Mayer Endre. Megjegyzések az iskolai bizottságok szabályrendeleti javaslatára

Tizenötödik évfolyam. 45. szám. Orosháza, 1897. nov. 11. EVARG. MŰI ES ISKOLA Előfizetés dija : Egész évre . . 6 frt Fél évre ... £5 „ Negyed évre 1 frt£»0 l<r. Egy szám ára \2 kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal Fél oldal. . Negyed oldal Ennél kisebb 8 frt 4= » S , i , Bélyeg külön 30 kr. Megjegyzések az iskolai bizottságok szervezetét, hatáskörét s ügyrendét tárgyazó szabályrendeleti javaslatra. Ha valamely törvénynek jóságát arról ismerik meg, hogy az az életbe átültetve a kivánt üdvös czélt eléri-e, úgy zsinati törvényeinknek életrevalóságát arról ismerjük meg leginkább, hogy a végrehajtásukat czélzó szabályrendeletek, melyeket kerületünk s egyházegyetemünk oly szorgosan készítenek, úgy vannak s lesznek-e szerkesztve, hogy egyrészt a zsinati törvények szellemének s követelésének megfelelnek-e, másrészt az egyházi élet gyakorlati követeléseit kielégitik-e ? S minél közelebbről érinti valamely szabályrendelet az egyháznak szellemi s erkölcsi életét és alapjait, annál rombolóbb vagy üdvósebb hatásúnak kell bizonyulnia. Iskoláinknál fontosabb kérdése nagyon kevés lehet egyházunknak. Az egyházaknak ilyen vagy amolyan elvek szerinti kormányzása és autonomikus egyházi törvénykezésünk bármilyen fontos s elsőrangú kérdéseknek látszanak, mégis háttérbe szorulnak az iskolák helyes szervezete s vezetése kérdése mellett. Iskoláinkról való azon régi protestáns felfogás, hogy azok az egyháznak veteményes kertje, még nem avult el, sőt a benne foglalt igazság annál nagyobb mértékben világol, minél jobban látjuk az iskolák hiányának vagy rosz szellemének, szervezetének és kormányzásának romboló s áldatlan gyümölcseit. Mivel egyházunknak az igazi miveltséggel lépést kell tartania s a iniveltség terjesztői az iskolák, valójában tehát olyan az egyházunk, mint a milyenek iskoláink s illetőleg a milyen szelleműek azon iskolák, melyekben evang. gyermekeink s itjaink neveltetésöket s műveltsógöket kapják. Az iskoláknak jósága s az iskolaügynek virágzása a közhiedelem szerint a tanítóktól függ, mert a legjobb iskolaügyi rendszabály sem lehet semmi, ha nem jó a tanitó. Ez azonban csak kis részben igaz, mert jó tanitói karral csak akkor dicsekedhetünk, ha jó iskolai szellemben és szervezet mellett neveltük magunknak a tanitói kart. Igy tehát mégis a jól szervezett s helyesen kormányzott iskolák alapjai a közmiveltségnek s egyháziasságnak. Az iskoláknak az egyház szempontjából való helyes szervezése és kormányzása bonyolulttá s nehezebbé válik az államnak egyházunkban folytonos térfoglalása miatt, a mely különösen épen az iskolákban érvényesül s a mennyiben a jövő fejlődése úgy látszik az lesz, hogy az állam mindig nagyobb jogokat szerez az iskolákban még az esetre is, ha azok tisztán felekezetiek, úgy világos lehet előttünk, hogy nem könnyű feladat oly szervezetet készíteni, a mely úgy az egyháznak, mint az államnak jogait és hatáskörét tiszteletben tartva s megóva szerencsésen kerül ki a scylla ós charibdis veszedelmes sziklái közül. Tekintettel kell lenni egyházunknak vidékek szerinti sajátos történeti viszonyaira, a gyülekezeteknek miveltségi különbözőségére ós iskoláinknak nemcsak egymástól eltérő, századokon keresztül kifejlődött s megállapodott szervezetére, a melyet ok nélkül s az iskolák megkárosítása nélkül megbolygatni alig lehet, hanem különböző fokozataira is. Nagyon világos, hogy az iskolai szervezetnek nem lehet hivatása egyházakat, fentartó testületeket ós egyes pártfogókat jogaiktól, a melyeket bármely jogos módon szereztek, megfosztani vagy csak korlátozni is és ez által az iskoláink iránt érdeklődőket elidegeniteni s eltaszítani, hanem ellenkezőleg arra kell törekednie, hogy minél többeket