Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Egyetemes gyűlés

számos éven át jó erőben és egészségben s kisérje őt továbbra szerető hiveinek kegyeletes hálája és azon öntudat, hogy hiven sáfárkodott az Úr szőlőjében, az új lelkésznek, illetőleg a két ifjú testvérnek kivánjuk, hogy ad multos annos, gyülekezeteik felvirágoztatására s a közegyház javára ! Alesperes-választás Nógrádban, A nógrádi egyházmegye szavazatbontó bizottsága okt. 27-én bontotta fel Láziban az alesperesre beadott szavazatokat, melyeknek nagy általános többsége (28 szavazat) Hrk János málnapataki lelkész egyházm. lőjegyzőre esvén, ő alesperesül megválasztatott. A szabályrendeletkészitö bizottság következő határozatot hozta: Tekintettel azon közóhajra, • hogy a lelkészválasztási szabályrendeletek legalább az alapelvekre nézve lehetőleg egyöntetűek legyenek; viszont azonban, nehogy akár a szabályrendeleti bizottságnak, akár magának az egyetemes közgyűlésnek ezen egyöntetűséget megállapitó határozata által az egyházkerületek szabad elhatározására bármely hivatalos nyomás gyakoroltassék : a szabályrendeleti bizottság a beterjesztett albizottsági munkálat tárgyalásába nem bocsátkozva, azt, mint a négy lelkészválasztási szabályrendelet összeegyeztetésének eredményét en bloc elfogadja oly javaslat mellett: mondja ki az egyetemes közgyűlés, hogy az egyházkerületek részéről felterjesztett lelkészválasztási szabályrendeletek jóváhagyását továbbra is függőben tartja s az óhajtott egyöntetűség érdekéből a bizottsági munkálatot leszállítja az egyházkerületekhez oly felhívással, hogy lelkészválasztási szabályrendeleteiket a bizottsági munkálatnak lehetőleg figyelembe vétele mellett vegyék újból tárgyalás alá s azokat jóváhagyás végett terjeszszék fel a jövő évi egyetemes közgyűléshez. F.-Varsánd egyháza a Kajalra távozott Takács Sándor helyére But h y Lászlót választotta meg tanítójának Felpéczről. Nyilt levél az „Evang. Egyház és Iskola-' t. cz. szerkesztőségének Orosházán ! Tisztelt szerkesztő úr ! Becses lapja minapi egyik számában is olvassuk, hogy a nagynevű ós halhatatlan emlékű Hase Károly volt jénai tanárnak ós egyháztörténésznek Jénában — több mint félszázados, messzeható egykori működésének színhelyén, emlékszobrot akarnak állítani hálás tanítványai. Hogy ilyenek Magyarországon is voltak ós vannak maiglan nem kevesen, — ki ne tudná ! Csekély magam is azok közé számítván magamat, bátorságot veszek magamnak — mint Hase n a k ezidőszerint kétségen kivül 1 e g i d ő s b tanítványa hazánkban — előállani azon bizodalmas kéréssel, miszerint az ügyet kezébe venni s becses lapjában — akár e levelem közzététele által — az illető körök figyelmét reá felhívni méltóztassék. Mert a mi engem illet, én öreg ember létemre ilyetén actióra már nem vállalkozom, bármily élénken él is bennem, szellemdús és magasztosan széplelkű tanárom hervadhatlan emlékezete. Mikor Hase félszázados tanári jubileumát ünnepelte (az 1880-as évek elején), akkor is hozzájárultunk szerény adományainkkal a Hase-Stipendium (akadem. ösztöndíj) létesítéséhez, B alla gi Mór közvetítése és felhívása folytán bpesti „Prot. egyh. és isk. lap"-ban. Nagyon is méltódolog bizonyára most is, hogy ne hiányozzunk a kegyelet és hála e nyilvánulásán, — nemcsak azért, mivel Hase oly magyar-barát érzelmű tudós volt, hogy manapság is még ritkítja párját a német tudósok sorában, (mit a maga tanári körében péld. az által is igazolt, hogy magyarországi hallgatóinak a jénai könyvárusoknál fele áron adatta tankönyveit, s másrészt, minta GusztávAdolf-egylet központi elöljáróságának volt tagja, magyar egyházak és tanintézetek kérvényeit nagy befolyású ügypártolásával lelkesen támogatta), — hanem főleg azért, mert a protestáns theol. tudomány- és egyháztörténelemben hosszú időkre oly hatalmas egyéniség, a kinek minden theologiai párt-irányzat tisztelettel adózik, s a ki jó lélekkel mondhatta magáról: „Ich weiss, dass dem Geiste, dem ich nur ein dienendes Organbin, die Zukunft angehört, als dem siegreichen Geiste protestantischer Wissenschaft." Művei önmagukban jókora könyvtárt tesznek ki, melyekben csakugyan „exegit monumentum aere perennius;" de azért bizonyára ezer meg ezernyi tanítványainak legszegényebbje is közelben s távolban örömmel meghozza porszemnyi járulékát földi emlékének is, bizonyságául annak, hogy igaza volt, midőn alkalmilag hozzám intézett levelében oda nyilatkozott: Nicht nur der Wind, aber auch der Geist (Ján. ev. III. 8.) weht wo er will und es ist mir ein hoher Trost im Alter wenn in Wahrheit meinsch waches Wort dankbaren Wiederhall gefunden hat in den Bergen Ihres Vaterlandes, — weithin über die ferne Völkerscheide der Karpathen!" . . mely szellem közösségében vagyok hitrokoni üdvözlettel Rozsnyón,. 1897. okt. 25-én. Szerkesztő úrnak kész szolgája Sztehlo János kiérdem. eperjesi lelkész s esperes. — Örömmel üdvözöljük a felhívást, s adományokat elfogadunk, a lapban nyugtatunk és rendeltetése helyére juttatjuk. Szerkesztő. Az egyetemes gyáminíézet eddigi szokásához képest közgyűléséből a Gusztáv Adolf egylet központi elnökségét s a kiválóbb főegyleteket, melyek a magyarhoni ev. egyházakat nagyobb összegekkel segélyzik, táviratilag üdvözölte s nagyon szívélyes távirati választ kapott mindezektől. A