Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Egyetemes gyűlés

elégségesek-e az egyetemes lelkészi értekezlet számára a három évvel ezelőtt megállapított irányelvek vagy pedig alapszabályokat alkosson az értekezlet. Többek hozzászólása után az értekezlet kimondotta, hogy megelégszik az 1894-ben megállapított irányelvekkel s alapszabályokat nem alkot. Az értekezlet második és utolsó tárgyát az egyetemes nyugdijintézet ügye képezte. Fa m 1er Gusztáv Adolf torzsai lelkész szólt a kérdéshez először. A nyugdíjintézet helyett özvegy-árva-segélyintézetet szeretne létesíteni. A nyugdíjintézet életbeléptetésével veszélyeztetve látja a lelkészek függetlenségét. A munkaképtelenség fogalma nagyon tág: sokan fognak nyugdíjba menesztetni, kik még hivatalukat \iselhetnék. W

lad ár Miksa nógrádi főesperes örömmel üdvözli a nyugdijintézet tervezetét, de szeretné azt más alapokra fektetni. A lelkészek túl vannak terhelve, a nyugdijintézet bevételei nincsenek biztosítva. A nyugdíjintézetet úgy szeretné megalkotni, hogy a lelkészek járuléka kisebb legyen s a nyugdijasok ne meghatározott összeget kapjanak, hanem a jövedelem bizonyos része osztassék ki közöttük. A segédlelkész vagy helyettes alkalmazását továbbra is fenntartandónak véli. Ritter Károly somorjai lelkész azt kifogásolja, hogy az ügy az egyházakhoz alkotmányos tárgyalás végett nem bocsáttatott le. Lau esek Jónás a soproni alsó egyházmegye főesperese nem tartja szükségesnek, hogy a szabályrendeleti javaslatot az egyházak tárgyalják ; a zsinat kimondta, hogy a nyugdíjintézetet meg kell alkotni, a végrehajtás az egyházegyetem dolga : s az egyetemes közgyűlés elég méltányos, hogy a gyülekezetektől e czélra sem kér többet, mint az állam a tanitók nyugdijára. Händel Vilmos honti főesperes, a szabályrendeleti bizottság tagja az eddigi felszólalókat törekszik megnyugtatni és felvilágosítani. A czimet megváltoztatni nem lehet — úgymond — mert az törvénybe van iktatva. Attól nem kell tartani, hogy valakit nyugdíjba küldjenek, ellenkezőleg, a nyugdíjba vonulást fogják megnehezíteni. Az elszerencsétlenült lelkésznek meglesz a joga ezentúl is, hogy segédet vagy helyettest alkalmazzon. A nyugdijintézet jövedelme biztosítva van, mert várhatjuk, hogy az állam évről-évre fokozott segélyben fog bennünket részesíteni. Az intézet megalkotásához a zsinat adta meg a jogot az egyházegyetemnek, az egyházak által való tárgyaltatás tehát nem szükséges. Egyébként kilátásba van helyezve, hogy a nyugdijintézet szabályai tíz év múlva revisió alá kerülnek ; az esetleg szükségessé válandó módosításokat meg lehet tenni akkor. Schleiffer Károly misérdi lelkész az offertoriumot nem akarja kötelezővé tenni s a hozzájárulási összeget a képesség arányában szeretné kivetni. Vitális Gyula zólyom-lipcsei lelkész a munkaképtelenség helyett bizonyos kort szeretne kimondani, mely nyugdíjba vonulásra jogosít. Kund Samu a vasi közép egyházmegye főesperese azt tartja fontosnak, hogy az a nyugdíjintézet minél-előbb meglegyen. Dubovszky Nándorrákos-kereszturi lelkész azt kifogásolja, hogy a 60 éven felüli lelkészekre nézve a belépés nem kötelező. Ezek után a lelkészi értekezlet a nyugdijintézet alapszabályainak tervezetéhez hozzájárult s azon óhajának adott kifejezést, hogy az intézet mielőbb létre jöjjön. Végül Gyurátz Ferencz kijelentvén, hogy állását csak a jövő évi értekezletig viseli, s fel híva az értekezlet tagjait, hogy utódjáról gondoskodjanak : megköszönte a részvétet s a jó Isten áldásának óhajtásával az értekezletet berekesztette. B E. Iskola felavatása, Dobra községéhez tartozó Liba fiókgyülekezetében (Vasm.) okt. 17-én új iskolaépület avattatott fel. Az épület körülbelül 3000 frtba kerül s a szegény emberek lakta gyülekezetnek dicséretre méltó hitbuzgóságáról tesz tanúságot. Az iskolát Stettner Gyula esperes avatta fel, az ünnepi beszédet Tonika Károly körtvélyesi lelkész tartotta. Az ünnepélyben nagyszámú közönség vett részt. A Tranovszky-egylet az egyetemes gyűléshez beterjesztette alapszabályát jóváhagyás végett. Élénk vita indult meg ez ügyben. A javaslattevő főjegyző azzal okolja meg indítványát, hogy a tervezett egylet nem pótol közszükséget a Luther-társaság mellett, sőt annak versenytársa lenne, s igazi czélja a tót aspiratiok ápolása látszik lenni. Ám alakuljon meg a belügyminister jóváhagyása mellett, de ne kérje az egyetemes egyház tekintélyét a maga czéljai födözésére. Jánoska: Az alapszabály a törvényrendeletének megfelel, beleilleszkedik az egylet az egyházi szervezetbe ; az volt ellene a kifogás, hogy nem hagyatta jóvá alapszabályait, ime tesz róla, kéri a helybenhagyást! Tisztán egyházi belmissió egylet akar lenni s a hitközöny és a secták ellen akar működni a tót nép között. A Luther-társaság inkább a magyar nyelvűek között kíván működni, 16 év alatt egyetlenegy tot könyvet adott ki, az is méregdrága. Maguk a püspökök is helyeselték az egylet czólját, csak az alapszabály megerősítését követelték. A jog, szabadság, szeretet nevében kéri az alapszabály megerősítését. A r. kath. Sz. Adalbert egylet elárasztja a felföldet r. kath. irányú tót iratokkal : ezeket akarják ellensúlyozni. Az aggodalmak alaptalanok, hiszen maga Laszkári azt mondta a királynak, hogy most már nincs panszlavismus a felföldön. Lépjenek be a püspökök az egyletbe,, ellenőrizzék és vezessék azt. Biztosítja a közgyűlést lelke teljes őszintesé-