Evangélikus Egyház és Iskola 1897.
Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Homola István. Péchy Tamás
_ _ —^ lője, 1892 —94. az egyetemes egyh. zsinat elnöke, Abaújmegye volt alispánja, 1848—49-ik honvédszázaclos, az országos honvéd egylet elnökének stb. stb. munkás élete 69-ik, boldog házasságának 40-ik évében, hosszas szenvedés után, szivszélhűdésben, Alsó-Kázsmárkon szeptember 17-éu történt gyászos elhunytát. A megboldogult hűlt tetemei f. hó 21-én d. u. 3 órakor fognak az alsó-kázsmárki temetőben levő családi sírboltban az ág. h. ev. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Alsó-Kázsmárk, 1897. szept. 17. Áldás és béke poraira!" Temetésére, mely f. hó 21-én Alsó-Kázsmárkon folyt le, a vidék, a különféle egyletek, felekezetek papsága, a szikszói választó kerület, melynek 29 évig országgyűlési képviselője volt, valóban impozáns megjelenésén kivül az országgyűlés részéről megjelent : Dr. Berzeviczy Albert alelnök, a minisztériumból dr. Bar tos Andor, Fabinyi osztálytanácsos, Abaúj-Tornavármegye részéről P ó c h y Zsigmond főispánnal egy nagy küldöttség. Az egyházak, tanintézetek, esperességek, illetőleg az egyházkerület részéről jelen voltak: Z el en ka Pál püspök, Glauf Pál ker. főjegyző, Kulcsár. Károly ker. pénztáros, Masuzsák Pál ellenőr; Szentiványi Árpád egyh. felügyelő és helyettes ker. felügyelő, Terray Gyula főesperes, Hámos László főispán, Barthalom eidesz László alesperes, Baltazár Antal, Weisz Antal, Poputh Győzó, BecseiEndre lelkészek — Gömörből; Oravecz Mihály rozsnyói főgym. igazgató ; Radvány István kir tanácsos esp. felügyelő, Turóczy Pál főesperes, Majerszky Béla felügyelő, Matterny Lajos gyámint. elnök, Kovács Andor, Dómján Elek lelkészek — a hegyaljai egyházmegyéből ; Bánó József kiérdemült esp. felügyelő, Benczúr Géza egyh. felügyelő, B e 11 e r Károly gondnok, S z a krn á r y Károly, Hammersberg László presbiterek, B o g s c h Albert tanár, H o m o 1 a István esp. főjegyző, Mohr Béla segédlelkész-hittanár (Kassa), ifj. Draskóczy Lajos eperjesi — a VL szab. kir. város egyházmegye részéről; dr. Szlávik Mátyás az eperjesi collegium részéről; M o ó r Gyula brassói főesperes ; Bánó Árpád esp. felügyelő, Chotvács Endre főesperes SárosZemplénből; Hrobony János lelkész Árvából; Grósz Ernő. Vóber Pál a késmárki lyceum részéről ; W i 11 c h e n Frigyes főesperes ós Z i mm e r m a n Andor lelkész VH1. bányavárosi esperességből. A diszes érczkoporsót teljesen ellepte a szebbnél szebb koszorúk halmaza, Az egyházkerület, az egyházmegyék és több intézetek majd mind küldtek koszorút. A képviselőház hatalmas nemzeti szinű szalagján e felirat volt: „A magyar képviselőház — Péchy Tamásnak." — „A tiszai egyházkerület kegyelettel." — „Nagyrabecsült kerületi felügyelőjének a gömöri ág. h. ev. egyházmegye." — „Nagyszülöttjének szeretete s hálája jeléül a hegyaljai ág. h. ev. egyházmegye." stb. stb. Táviratilag fejezték ki részvétöket br. Prónay Dezső egyetemes, Radó, Laszkáry ker. felügyelők, Sárkány, Bal tik püspökök. Délután 3 órakor az összesereglett tengernyi nép jelenlétében, melynek körében sok szemből hullott a köny, siratta jó urát, megkezdődött a gyászszertartás. A kastély előtt a tágas udvaron volt felállítva a koporsó, mely köré elhelyezkedett a gyászbaborult nagy család, a rokonság, a hivatalos küldöttek. A koporsó előtt kis asztalka mellett foglalt helyet méltóságos és főtisztelendő Zelenka Pál püspök, balról Gl auf Pál ker. főjegyző, Ujj József kázsmárki református lelkész, jobbról Dómján Elek fancsali, mint helyi lelkész. A püspök mellett egyházi öltönyben a fent megnevezett evangelikus lelkészi kar a kerület többi képviselőivel, ezek megett a szikszóvidéki kör református tanítóiból alakult kantus. A koporsó másik végén az országgyűlés, Abaújvármegye s más egyletek küldöttei, felekezetek képviselői. A mély gyászban is impozáns látvány. Halotti csend, melyet csak az özvegy és a gyermekek fájdalmas hangos zokogása tör meg. Majd megzendül a fent nevezett énekkar gyászéneke, melynek végeztével felemelkedik ékesszavú püspökünk, Z elenka Pál s a legmélyebb meghatottság hangján imádkozik a kegyelem és vigasztalás Istenéhez. Láttuk, éreztük, olvastuk az arczárói szeretett püspökünknek, mily benső fájdalmat is igaz részvétet érez szivében most, midőn egyházunk ezen jelesét, a maga elnöktársát temeti, ki őt 1890-ben valóban oly megható s mindnyájunkra oly maradandó benyomást gyakorolt, midőn püspöki hivatalában beigtatta. Az ima elhangzása után Gl auf Pál ker. főjegyző mondotta a következő halotti beszédet.*) Kértünkre szives volt közlés végett átengedni. Szerkesztő.