Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Frenyó Lajos. Nemzeti theologia, vallástanárok

Tizenötödik évfolya 33. szám. Orosháza, 1897. aug. 19. YHAZ ES ISKOLA. Előfizetés dija : Egész évre . . ö frt Fél óvro ... i3 „ Negyed évr.el frt£»0 kr. Egy szám ára 12 kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Hirdetés dija: S 1 Egész oldal . . « frt Fél oldal .... B Felelős szerkesztő ós kiadó : Negyed oldal . . 2 , VERES JÓZSEF. Ermél kisebb . . 1 , VERES JÓZSEF. Bélyeg külön 30 kr. Nemzeti theologia, theologusaink képzése, vallástanárok. Sokat irunk és beszélünk manapság a theologiák egyesítéséről, a theologusok számának apadásáról, az eszközökről, a melyekkel a hiányt pótolni lehetne; katliedráról, de meg azon kivül is bálijuk hangoztatni, hogy törekednünk kell arra, hogy nemzeti theologiát alapítsunk. Szép dolog is volna, ha minekünk magyarországi protestánsoknak oly értelemben lehetne nemzeti theologiánk, mint pl. a németeknek a maguké, értem azt úgy, hogy ha a mithologiai tudományos munkásságunkon, a mint a németekén az ő nemzeti sajátságuk : az alaposság, sokoldalúság, természetünknek megfelelőleg a mi magyar észjárásunk, gondolkodásunk s vele talán a gyakorlati jelleg domborodnék ki, mert nemzeti theologiát más értelemben én képzelni nem tudok, mivel a tudomány egy nemzetnek sem lehet privilégiuma, hanem az emberiség közjava. Csakhogy ahhoz, hogy nekünk nemzeti theologiánk legyen, sok kell ; mindenek előtt az. hogy ne mankón, hanem a saját lábunkon járjunk. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy ne tanuljunk másoktól, igy a németektől, angoloktól, sőt kívánatos volna, ha mindegyikünk ismerné munkásságukat. Tanuljunk tőlük, de ne utánozzuk szolgailag. Mert hiába varrunk mi pantallonra, — hogy ezzel a kissé talán drasztikus hasonlattal éljek, — vitézkötést és zsinórzatot, ha a zsinór nemzeti szinü is lesz, még sem lesz az magyar nadrág, hanem pantallón. Hiába czitáljuk Pfleiderert, Hausrathot, Baurt. Schleyermachert, Weiss-ot, Godet-t és még nem tudom kit, bármilyen ékes magyar nyelvezettel, még sem lesz az sajátunk. Önállóan kell megkezdenünk a tanulmányozást, kutatást, ehhez pedig az kell, hogy arra a niveaura emeljük theologiai képzésünket, a hol a németeké áll. Önállóan kutatva, keresve a múltban a szálakat s ha lehet kutatásunk eredményét azokhoz kötve, igyekezzünk a nemzeti theologia alapját lerakni. Alapját lerakni mondom, mert eddig még alapot sem vetettünk, egyszerűen együtt akartunk haladni a németekkel, a nélkül, hogy megfigyeltük volna, lábunk tulajdonképen éri-e a földet vagy nem? van-e szilárd talajunk, vagy csak ingoványon járunk? Mikor most a theologiák egyesítéséről beszélünk, jó volna talán, ha arra is forditanók figyelmünket, vájjon a mi theologiai képzésünk olyan-e, a mely megadhatja az alapot ahhoz, hogy a ki benne részesül, képes lesz a nemzeti theologia megalapításán munkálkodni? szóval megfelel-e czóljának? Nincs-e javítani való rajta? S itt ha őszinték akarunk lenni, be kell vallanunk, hogy igen is, és sok. Mindenekelőtt az a hiánya tűnik első tekintetre is szembe, hogy nincs elegendő szilárd Írásbeli alapja. Theologiát művelni, teologiai műveltséget nyújtani pedig e nélkül a szó valódi értelmében nem lehet. Mit használ az olyan dogmatika pl., a mely nem az íráson gyökerezik, nem annak alapos ismeretéből nő ki, hanem philosophémákon nyugszik, melyeket az idő árja kimos alóla? A rendszer nagyszerűen felépitve, de mi haszna, ha a hitbeli meggyőződést nem erősiti ! Vagy mi értelme ós értéke van az olyan exegesisnek, melyet alapos nyelvismeret nélkül űznek? Itt csak két tudományról, illetőleg tudományágról szólok, de azt hiszem, hogy az világos, hogy a theologiai tudomány bármely ága alapos Írásismeret nélkül, homokon épült alkotvány. Áll ez nemcsak az előbb emiitett két ágra, hanem a történelmi, de különösen a gyakorlati theologiára is. Az irást is-