Evangélikus Egyház és Iskola 1897.
Tematikus tartalom - Kérdések és válaszok - Az állásáról lemondott tanító újonnan való megválasztása
a szabadságot, a melyet másoknál egészen természetesnek, magától értetődőnek tartanak ? — Ez a sérelem közös sérelme az egész magyarságnak, de első sorban a katholikusnak, ki fájdalmasan érzi. hogy a szentszék iránti ragaszkodása benne megrendül. Hiszen, lia a mostoha szülők rossz bánásmódja fáj, mennyivel inkább keserít el, lia azt tulajdon édes atyánk részéről tapasztaljuk." Alkotmány, A néppárt eme lapja megkérdeztette a g. hath. püspököket a magyar liturgia ügyében. A nyilatkozatok rendkívül érdekesek. Pável püspök nyilatkozatából kiveszszük a következőket: „minden igaz pap óvakodik a véleménynyilvánítástól, mielőtt a római curia határozott volna, melynek föltétlenül hódolni tartozik. A szentszéket megelőzni mindenki óvakodik. (Véleménye tehát még a püspöknek sincs, inig Róma nem nyilatkozik, akkor pedig természetesen az a véleménye, a mit Róma akar!) Volt erről a kérdésiről szó már Trefort idejében. Annyit mondhatok, hogy abban az időben egy latin szertartású püspök sem volt mellette. (Szép, nem voltak a magyarnyelv használata mellett, hanem a mellett, hogy a magyar anyanyelvű g. katholikusok idegen nyelven tarthassanak csak istenitiszteletet ! A román, a szerb, ruthén, a horvát stb. az tarthat istenitiszteletet a maga nyelvén is, Magyarországon is, csak a magyar nem!)" A nagyváradi görög püspökség egy előkelő, tudományáról híres tagja „magára ós minden papra nézve első kötelességének tartja, hogy a római szent széket nézetnyilvánításban meg ne előzze. (Tudománya tehát mire való '? Meggyőződése, sőt véleménye sem lehet egy előkelő, híres tudományu egyházi férfiúnak sem a kath. egyházban? Csak fegyelem, csak engedelmesség !) Az egyházi kérdésekben semmiféle más szempontokat nem ismerek, mint az egyházét (valójában pedig a pápa akaratát !) mert vétenék istenem ellen (!), lia egyházam rovására bármiféle egyéb tekinteteket figyelembe vennék. (Az nem bántja, úgy látszik, ha a magyarság érdeke ellen vét !) Ebben a kérdésben is Rómától várjuk a döntést, mely előtt — bármilyen legyen az — meghajolunk és ezt nemcsak helyeselni, hanem teljes erőnkből támogatni is fogjuk." (Mindenesetre nagy önmegtagadás egy „tudományáról híres" férfiútól, hogy másnak döntése előtt előre meghajlik, bármilyen legyen az, előre ígéri, hogy helyeselni, sőt támogatni is fogja azt. Igy tettek a csalatkozhatlanság hitelvével is ; vitatták, hogy a történelem, a tudomány, a józan ész, az egyház érdeke tiltakozik azon dogma ellen, mégis elfogadták, kihirdették, helyeselték és támogatták később!)" Vályi János püspök elitélte a sajtót magatartásaért, s azután igy szólt: „ismerem híveimet: tudom, a magyar liturgiára szükségük van; hiszem, hogy Róma is engedni fog. Valamint megengedi a pápa a hittéritőknek, hogy mindenütt a nép nyelvén misézzenek és végezzenek minden áhitatosságot, úgy nem fog a pápa a magyar görög-katholikusok óhajától sem elzárkózni." (I)e hát miért zárkózott el? S ha a népnek erre szüksége van, s ha a sajtó is ezt sürgeti: miért itéli el a püspök ezért a sajtót?!) „A magyar püspökségre semmi szükség sincsen, mert végre is minden püspök magyar püspök (látjuk ám milyen magyar!), míg lia a különféle ajkú egyházközségeket a szerint osztanák be, hogy rutén, román, tót, vagy magyar, akkor előállanának a nemzetiségi püspökök." (A mint hogy elő is állottak, azzal a különbséggel, hogy csak „magyar" püspök nincsen ; a magyarokat beosztották rutlién, román; stb püspökök vezetése alá; osszák be a ruthéneket, románokat a „magyar" püspök vezetése alá ; Magyarországon ez talán nem lenne nagyobb igazságtalanság, mint a mostani beosztás!) Kérdés. „Köteles-e magát új, törvényes választásnak alávetni az olyan, rendes hiványnyal ellátott tanitó, a ki egyházában a tanitói állomásról való lemondását a lelkésznél s iskolaszéki elnöknél hivatalosan s Írásban bejelentette, a lelkész és az egyház azt tudomásul vették. Sőt más tanítót is választottak, de azután azon egyházban, a hol le mondott, egyszerűen megint vissza maradt?" i TATAR IC A ANTAL építőmérnök p BUDAPESTEN, S Sziv-utc/.a 33. szám. elvállal: Eddig 11 templomot létesített. Ez idő szerint : Gyönkön nagyobbsz. evang., — Pelsőcz és Bogyiszlón ref. templom, — s parocOrosházán, nyomatott Veres Lajos gyorssajtóján.