Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Barsi egyházmegyei törvényszék

sabb érdekei körül forog, midőn az egyházközségek terheinek megkönnyítését s a lelkészi fizetések rendezésének kérdését tárgyalja, körültekintő alapossággal vázolván benne közegyházunknak jövő biztató képét. Az indítvány cardinális pontját képezi a 600,000 frt államsegély, a papi fizetéseknek 3 fokozatú osztály szerint való rendezésére. A földbirtok élvezete, mint lelkészi fizetés, vonassék meg a lelkészektől, ezek a földek bérbeadás által hasznosittassanak, vagy eladva, értékök tőkésittessék s az igy befolyó jövedelem a hivekre kirótt s állami adójuk bizonyos °/

0-nak megfelelő hozzájárulási összeggel együtt egy országos bizottság felügyelete mellett kezeltessék. Ezen indítványnak memorandumszerű kidolgozására a közgyűlés felkéri az elnökséget s Magyari Miklós egyhm. jegyzőt. Munkálatuk alapos indokolással együtt felterjesztetvén az egyházkerületi közgyűlésre. A gyűlés berekesztése előtt a felügyelő, miután mandátuma letellett, állását az egyházmegye rendelkezésére bocsátja ; a tiszteletnek és határtalan szeretetnek kitörő, lelkes szavaival ismeri el a közgyűlés Ihász Lajosnak felejthetlen érdemeit, melyek nevét és érdemeit egyházmegyénk annaleseiben megörökítik s biztosítja őt, hogy az egyházmegye összes híveinek szive-lelke az ő nevéhez van forrva és csak vele, a kipróbált derék vezérrel lehet egyházmegyénk jövőjét biztosítva látni, miért is, midőn bizalmát osztatlanul előlegezné, kéri őt, hogy egyházmegyénk kormányrúdja mellett évek óta bölcseséggel és ügyszeretettel betöltött helyét továbbra is megtartani kegyeskedjék. A közgyűlést az esperes magasröptű imája végezte be. Még megemlítjük, hogy a közgyűlés előtt gyámintézeti gyűlés is tartatott, melyen több választás ejtetett meg s kérvényező szegény egyházközségek és egyházi tisztviselők kérvényei intéztettek el. Jegyzőkönyv, mely felvétetett Léván, 1897. évi április hó 27-én, a barsi ág. hitv. ev. egyházmegye törvényszékének, mint a dunáninneni ág. hitv. ev. egyházkerületi törvényszék B.-Gyarmaton 1896. évi deczember 15-én 3/1896. sz. a. hozott határozata által a trencséni ág. hitv. ev. egyházmegyei helyettes elnökség ügyének elbírálásával megbízott bíróságnak, Raab Károly főesperes és Kosztolányi Sándor egyházmegyei felügyelő, egyházmegyei törvényszéki elnökök ikerelnökiete mellett a lévai ág. hitv. ev. egyház iskolatermében tartott ülésében. — Jelen vannak: az elnökségen kivül dr. Kaszaniczky Kálmán lévai ügyvéd, kirendelt ügyész, Spengel Sándor aranyos-maróthi törvényszéki biró, vizsgáló-biztos. Bel csák László lévai kir. közjegyző előadó biró, Liptay András fakóvezekényi lelkész. Pazár Károly lévai áll. képezdei tanár és Bán cl y Endre lévai lelkész egyházmegyei törvényszéki birák, utóbbi, mint jegyző-helyettes. — Tárgy: a dunáninneni ág. hitv. ev. egyházkerületi törvényszék által B.-Gyarmaton 1896. évi deczember 15-én 3/896. sz. a. hozott határozattal fegyelmi eljárás alá vont dr Mini c h Jaroszlav bazini ügyvéd, mint trencséni egyházmegyei másodfelügyelő, Varga János ksinnai lelkész, mint gyűlési korelnök és Krizsan Zsigmond sztankóczi lelkész, mint trencséni egyházmegyei jegyző és helyettes esperes fegyelmi ügye. — 1. Az elnökség az ülést 3/

4ll órakor megnyitván, konstatálja, hogy a szabályszerüleg behívott birák megjelentek, a jegyző pedig kimentette távolmaradását. Az elnökség a jegyzői "teendők végzésével alulírottat megbízván, a törvényszéket megalakultnak jelenti ki. — 2. Az elnökség bejelenti, miszerint az előleges intézkedések megtétettek ; nevezetesen a vizsgáló biztos eljárt megbízatásában, a közvadló beterjesztett vádinditványára vádlottak Varga János kivételével beidéztettek, miről a felmutatott kézbesítési ivek tanúskodnak. Konstatálja továbbá az elnökség, hogy a vádlottak egyike sem jelent meg s közülök Krizsan Zsigmond betegségével indokolta elmaradását. — A törvényszék mindezen bejelentéseket tudomásul veszi, a tárgyalást Krizsan Zsigmond levele daczára megtartja, mert nevezett betegségét orvosi bizonyitványnyal nem indokolta s a tárgyalás elhalasztását maga sem kérte. — 3. Most az előadó veszi át a szót s a peres ügyet alaposan ismerteti. — 4. Az előadó szavainak elhangzása után a közvádló terjeszti be vádinditványát. — 5. Ezek után a törvényszék zárt üléssé alakul át, melyen az előadó előterjeszti itélettervezetét s annak indokait. Az itélettervezet meghallgatása és rövid eszmecsere után az elnökség elrendelte a szavazást. Először Liptay András, majd Pazár Károly szavazott s mindkettő elfogadta az előadónak javaslatát, melyhez az elnökség is egyértelemmel hozzájárult. A bíróság tehát egyhangúlag következő ítéletet hozott: 1. Varga János ksinnai lelkészre vonatkozólag az eljárást megszünteti. — 2. Dr. Mini c h Jaroslav trencséni egyházmegyei másodfelügyelőt az E. A. 324. §. c), d), g) és i) pontjaiban megjelölt egyházi vétségek elkövetésében bűnösnek találja s ezért, arra való tekintettel, hogy a vizsgálat folyamán hivatalos állásáról lemondott, a 326. §. d) pontja alapján minden egyházi és iskolai hivatal viselésére képtelenné •nyilvánítja. — 3. Krizsan Zsigmond kis-sztankóczi lelkészt, a trencséni egyházmegye jegyzőjét és helyettes esperesét, az egyház alkotmány 324. §. c) ós d) pontjában megjelölt egyházi vétségek elkövetésében bűnösnek találja s ezért, — a hivataltól való felfüggesztés egyidejű kimondása mellett — egyházmegyei jegyzői és helyettes esperesi hivatalától a 326. §. c) pontja és 391. §. 2-ik bekezdése alapján elmozdítja. — 4. Dr. Minie h Jaroslav és Krizsan Zsigmond vádlottakat az ezennel egyszázhatvannégy forint 45 kraj-