Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Hörk József. Női ideálok

A főherczeg családja hagyományaihoz képest buzgó róm. katholikus volt, — a fóherczegnő meg — ugyancsak családja hagyományaihoz képest — buzgó evangelikus. Ez volt dr. Székács Józsefnek és a budapesti és főleg budai evangélikusoknak a nemtője. Nem volt a szegény evangélikusoknak Budán temploma. De, hogy is lehetett volna, — ott az udvar közelében ? Arról gondolkoztak, hogy építeni kellene egyet. — Igen, — de hol vegyenek hozZá telket, helyet ? —r Azután meg a templomba pap, kántor ; — az egyháznak meg iskola is kell ! ! — Honnan teremtsék ezt elő? Arról tanakodtak, hogy vesznek egy telket a várban. — De nem volt eladó. — Kérnek egyet! •— De nem adtak ! . . . Ez a nemtő azonban nem nyugodott és addig-addig fáradozott, mig kieszközölte, hogy megkapták a helyet. — Most azonban ismét a pénz hiányzott az építéshez. Megerőltették magokat a hivek, — de bár mennyire is erőlködtek, — annyit, — a mennyi kellett volna, — nem tudtak összehozni ! Pedig az áldozatkészség forrása erősen buzgott ám ! Ekkor az a nemtő magához hivatta dr. Székács Józsefet és bebizonyitotta néki, hogy van pénz, — egy ismeretlen adakozó adott annyit, a mennyi talán — elég lesz ! f Es dr. Székács József ámult, bámult, csodálkozott, — de a mit a fenséges asszony mondott, az csakugyan igaz volt ! — Volt pénz és pedig elegendő ! . . . És felépült és sokáig állt (újabban más helyre tették át) a budai evangelikus templom, paplak és iskola — és a hivek csodálkoztak rajta, hogyan lett az lehetségessé ? Azt sem hitték, hogy való. — Csak később tudták meg, hogy van az evangélikusoknak Budán, a várban, egy nemtője, a ki gondoskodott róla, hogy az ev. egyház Budán felvirulhasson. — felvirulhasson Budapesten is. Azt sem tudták: mit, mennyit adott? Némelyek a helyen kivül, 20—30 ezer forintra számították a kegyes adományt s bizony zavarba jönnék én is, ha valaki egészen pontos számadatokat kívánna tőlem, — mert hiszen ezen nemtőnek egyik főfőjellemző vonása az volt, hogy nem kívánta, nem szerette, ha jótéteményeit kürtölik. — lapok útján híresztelik : •— hiszen néki legnagyobb öröme épen abban tellett. — hogy segíthetett, hogy jót tehetett ! — Nem kivánt ő ezért semmi világias jutalmat, dicsőséget, elismérést, magasztalás! Abban találta egyedüli jutalmát, hogy jót tett. Es ki volt ezen nemtő ? — Nem más, hanem Mária Dorottya fóherczegnő ! Nem mondhatjuk-e méltán, hogy 5 a jótékonyság angyala?! Jót tesz;— leszáll, hogy jót tegyen; azután elrepül, — visszavonul, fel a magasba, hogy azt se tudják, ki volt az, kitől a jótétemény jól? Nem a legfenségesebb vonás-e ez még egy fenséges asszony jellemében is? Ne tudja a balkezed, mit tesz a jobb kezed. Tégy jót és ne hirdesd ! Valóban azt kell erre mondanunk az üdvözítővel : „Eredj el és te is akképen cselekedjél!" (Luk. 10 v. 37.) * * Íme bemutattam néhány női alakot a biblia s a kereszténység köréből, hogy bizonyítsam, hogy a nő, ha akar, tud lenni: jó anya és egyúttal a szabadság angyala ; — tud szenvedni, mint a szenvedés angyala ; — tud hinni, hitet ápolni, — hirdetni; — tud szeretni; — tud remélni és reményre tanítani ; tud lemondani, tűrni ; — tud hű lenni és megnyugodni s felemelkedhetik a magasba, mint mindezen erényeknek és jótékonyságnak is angyala ; — szóval tud : hatni, alkotni, gyarapítani ; — tudja a családot, a hazát s az egyházat fényre deríteni ; — tudja előkészíteni a jobb kort, mely után „buzgó imádság epedezjszázezrek ajakán !" Tettem pedig ezt itt is most azért, mert ezen mi munkánk is, a vallásos érzelem terjesztésére, fejlesztésére törekvő lelkesedésünk is csak akkor lesz igazán foganatos, igazán áldott, lia azt az emberiség nemtői, — a nők — a minden jóra képes nők is felkarolják és a magok kitűnő erejével támogatják ! Tőlük várjuk a szebb jövőt és várjuk bizton, — mert a mely szent ügy megnyerte a nőket, — megnyerte a j ö v ő t ! . . . HÖEK JÓZSEF. BELFÖLD. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület közgyűlése a szegény lelkészek segélyezése ügyében beadott indítványt azon meghagyással adta ki az egyházmegyéknek, hogy véleményüket már az őszi közgyűlésre terjesszék be. Több egyházmegye sürgette a lelkészi nyugdíjintézet felállítását is. Több egyházmegye azon indítványát, hogy az 1890. évi XXVI. t. cz. olyképpen módosittassék, hogy a tanitói korpótlékhoz az állam a prot. antonomia sérelme nélkül járuljon, a kerület szintén fölterjeszti a conventhez. A bihari egyházmegye azt indítványozta, hogy a kerület felső- és középiskoláiban, valamint leánynevelő-intézeteiben a lelkészek és tanitók gyermekei tandijat ne fizessenek. A szarvasi új templomot júl. 4-én óhajtja az egyház fölszenteltetni, az új lelkészt pedig júl. 11-én beiktattatni; az istenitisztelet magyar és tót nyelven fölváltva fog azon időtől kezdve tartatni. A trencsini evang. egyházmegye B u c s e k Mihály földmivest választotta meg felügyelővé.