Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Publicanus. Házasságon kívül született gyermekek törvényesítése

Mert épen az ily jegyzőkönyvekre vonatkozólag adta ki a vallás- és közokt. miniszter 1895. decz. 31-én 71,558. sz. a. kelt rendeletét, mely szerint: „az 1895. okt. l-ig közhitelességgel vezetett felekezeti anyakönyvekben foganatosítandó minden, még a legcsekélyebb változtatás és feljegyzés érdemében hozandó határozat jogát is a miniszter magának kívánja fentartani s ehhez képest az 1895. okt. 1. után utólagos házasság által törvényesíttetni kívánt, felekezeti anyakönyvbe bejegyzett természetes gyermekre vonatkozó anyakönyvi feljegyzés kérdésében is az eddigi jogelvek szerint ezután is maga a miniszter fog határozni." A lelkész tehát, midőn az állami anyakönyvvezető ilyen, a törvénytelen gyermek elismeréséről szóló jegyzőkönyvet küld át hozzá, nem tehet egyebet. mint hogy az összes iratokat (jkönyv, születési és házassági anyak. kivonat) a püspöki hivatal útján határozat és intézkedés végett felterjeszti a miniszterhez. A miniszter ilyen esetben vizsgálatot rendel el, vagyis a főszolgabirói, illetve polgármesteri hivatal által eskü alatt kihallgattatja a szülőket e két dolog felől, u. m. 1. a szóban forgó gyermeket, magokénak ismerik-e el? 2. a nemzés idején oly kötetlen, szabad személyi állapotban voltak-e, hogy már akkor elengedhetlen akadály nélkül egymással házasságra léphettek volna? Eme kérdésekre eskü alatt adott igenlő válasz és az erről felvett jegyzőkönyv alapján a miniszter külön intézményben rendeli el a törvényesitést s ennek az anyakönyvbe való bejegyzését. Figyelmet érdemel itt az a különbség, hogy az 1895. okt. 1. után született törvénytelen gyermekek születési anyakönyvébe a polgári anyakönyvvezető az apai elismerésre és a szülők utólagos házasságára vonatkozó széljeg3^zetet, a nélkül is, hogy beigazoltatott volna, vájjon a szülök a nemzés idején kötetlen, szabad állapotban voltak-e, beirhatja. I)e bizonyos, hogy az egyházi anyakönyvekben külön miniszteri rendelettel történt törvényesitések a hatósági úton való megtámadtatással szemben erősebb lábon is állanak, mint a polgári anyakönyvek széljegyzeteibe foglalt puszta apai elismerés. II. Gyermekek törvónyesitóse az 1895. okt. 1. előtt kötött egyházi házasság alapján. Oly esetek is gyakran fordulnak elő, hogy a törvénytelen gyermek szülői már a polgári házasság életbe lépte előtt, régen egybekeltek, de csak most, nagy későre értesülnek arról, vagy gondolnak arra, hogy már a katonai sorozás, vagy épen az eljegyzés és házasodás előtt álló gyermekeik annak idején nem törvényesittettek s mint ilyenek, a törvényes hatóságok előtt az anya családi nevét viselik. Azért a lelkésznek, — a mennnyiben azt tapasztalja, hogy vannak az anyakönyvekben olyan törvénytelen születésű gyermekek, kiknek szülői később házasságra léptek, de gyermekeiket törvényesiteni elmulasztották, — kötelessége a szülőket figyelmeztetni, hogy a törvényesitésért legalább utólag, de minél előbb folyamodjanak. Midőn a tanköteleseket összeírja, vagy a konfirmandusok anyakönyvét szerkeszti, eme mulasztások újabban és újabban szemébe ötlenek" a lelkésznek. S az a pap, a ki híveinek erkölcsi és anyagi javát szivén hordozza, nem is veheti könnyen ezt a dolgot. Az eljárás itt egészen egyszerű. A szülők közösen írnak a vallás- és közokt. m. k. miniszterhez intézett kérvényt, melyben házasság előtt nemzett és született gyermekeik törvényesitósét kérik utólagos egybekelésük alapján. A kérvényhez a születési és házassági anyakönyv kivonatait kell mellékelni. Mind ezek az alantabb megemlítendő törvényczikk alapján bélyegmentesek. A miniszter a közigazgatási hatóság előtti, fentebb jelzett kihallgatást és esküt újra elrendeli. Ezek megtörténte után néhány hét múlva megjön a miniszteri intézmény, mely szerint a gyermek törvényesíttetik. A kérvény a lelkészi hivatal közvetítésével a püspöki hivatal útján terjesztetik fel a miniszterhez. III. Mily esetekben tagadja m e g a miniszter a törvényesitést? A szülőket, kik gyermekeik törvényesitését halogatják, azért kell eme kötelességükre sarkalni, minthogy a természetes apának időközben beállható halálesete örökre is útját állhatja annak, hogy a szerencsétlen gyermek apja nevéhez és vagyonához hozzá juthasson. Az államnak is elsőrendű érdeke lévén az erkölcsi, a családi és magánjogi viszonyok rendezettsége, a törvényesitésnek, a mennyiben a természetes apa részéről való elismerés kétségtelen, nem gördit útjába nehézségeket. De vannak mégis bizonyos esetek, mikor a törvényesitést meg kell tagadnia.