Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Barsi egyházmegyei törvényszék

zetnélküliség oly rohamosan terjed, mint a hogy elkezdte, 15 év múlva egyik-másik egyház­hói aligha marad egyéb, mint a templom és pap­lak. Mi ennek az oka? Egyedül és kizárólag az egyházi adó . . . Ha nem lehet megszüntetni az okot, t. i. az egyházi a lót, meg kell szüntetni az okozatot, t. i. a felekezetnélküliséget. Vagy legalább tetemesen megnehezíteni. írjanak fel az egyházmegyék a kerületekhez, a kerületek a conventhez. hogy ez kérelmezze a felekezetnélkü­liséget megengedő törvény revisioját." Magyar állam. „Ma még van veszteni, követ­kezéskép, van még nyerni valónk is. Alapitványaink­nak, iskoláinknak egy alkotmányos kath. testület javára való átadása s eként azoknak a szekulari­záczió ellen biztosítása, megérdemli azt az áldo­zatot, melyet a hierarchikus kormányzatnak meg kell hoznia abban, hogy a világi vonatkozású ügyeket egy tűlnyomólag világiakból alkotott tes­tülettel egyetértőn intézze s eként a világiakat a megadott jog által a közös védelemre is fellelke­sítse, végét vetvén annak a szomorú állapotnak, hogy sokan az egyház érdekét csak a papság ós nem mindannyiunk érdekének tekintették. Remél­hető tehát, hogy a püspöki karnak sem a kong­resszus eszméje, sein annak időszerűsége ellen nem leszen kifogása. Ámde mi legyen a kath. autonómia tartalma? Nem találhatnánk keresve sem jobb meghatárolást a nagy Simor János azon feltételénél, hogy a kath. autonómiának a dogma­tikai, egyházkormányzati és fegyelmi ügyek teljes érintetlen hagyása mellett ki kell terjednie: 1. A nagyobb, azaz királyi kinevezés alá eső javadal­makra való s ezidőszerint a kultuszminisztérium által gyakorolt hármas felterjesztés átvételére. 2. A kath. alapok és alapítványok átvételére, keze­lésére, felhasználására és minden irányban való ellenőrzésére. 3. Az iskolai ügyekben legalább is oly jogkörű autonómiára, minőt a protestánsok élveznek. Ez a három alapelv, mely nélkül nin­csen kath. autonómia. Hozzá kell csatolni azonban negyedik feltételként, hogy a kath. autonómia vi­lági tagjai a kormány befolyásától teljesen függet­lenül választassanak s a megválasztottak szigorú katholicitása a tridenti ós vatikáni zsinat határo­zataira való ünnepélyes felesketéssel biztosittassók. Kívánatos végre, hogy mivel az egyházkormány­zást kizárólagosan a püspöki kar kezében kell hagyni, a világiaii a kath. autonómiának kéthar­madát, vagy legalább is háromötödét tennék ki, azaz harmincz tagból legalább is 20 vagy 18 vi­lági legyen." Prot, egyházi és iskolai lap, A sűrű kitérésről értekezett a siklósvrdéki egyházi értekezlet. ..Ez imminens veszély ellen, mely alapjában támadja meg az egyházat, ez epidemia ellen, mely megfer­tőzi a valláserkölcsi életet, csak egy orvoslást lát az értekezlet, csak egy módot megszüntetésére, s ez nem más. mint az 1848. évi XX. t. cz. teljes hatályában való életbeléptetése. Ez irányban kéri az értekezlet egyházmegyénket, hogy tegyen föl­terjesztést a kerületre, az a conventre, s az a tör­vényhozás elé. Nem az eddig ismeretes türelemmel, alázatos instanciával, nem kopogtatva: hanem sem­mitől vissza nem riadó erélylyel zörgetve, döngetve, követelve, mint jogost, méltányost és igazságost. Eleget vártunk nyomorogva, eleget segítettük az államot magunkat megtagadva. Kimondá az érte­kezlet, — nem fenyegetésül, nem ijesztgetésül — hogy ha állapotaink mihamarabb az 1848. XX. t. cz. életbeléptetésével sanálva nem lesznek : kész a politikai téren támogatni a néppártnak vagy bár­mely pártnak a revisióra vonatkozó törekvését, minden erejével, minden befolyásával. Tömörüljön csak egy phalanxszá az a negyedféhnilhó protes­táns, lehetetlen a sikernek elmaradni .... Nem lehulló niorzsalék kell nekünk ! Elég régóta érez­zük bántólag, hogy mig p. o. a ni. kir. opera évi 4—500.000 frt subventiot kap azért, hogy a mág­nás és gentry casino tagjai a formás lábikrákat láthassák s a magas c-t olaszul vagy németül ki­vágó torkokat hallhassák, s a mig a versenylovakra milliókat áldoz az állam: addig a 2 milliót haladó ev. ref. egyetem, az ő eredményeiben kiszámít­hatatlan valláserkölcsi áldásos, s ehhez még nem­zeti szellemű munkájáért kap, — szégyenlem le­írni: évi 150—200,000 frtot s ezt is csak a leg­újabb időben .... Ha már kimondta az állam a felekezetnélküliséget, legyen logikus, ne álljon meg a félúton, mondja rá a logikai folyományt: az 1848. XX. t.-cz. teljes hatályba lépését. A lelkészfizetés­nek 800 frtig államsegélylyei való kiegészítése, vagy a lukma rendszer megszüntetése, az aránylagos egyházi adó behozatala, birtok utáni kivetés, cso­portosítás: ma már nem használ semmit. Toldozni­foldozni ma már elkésett dolog. Csak az egyházi tehertől való felmentés az egyedüli remedium. Nem féltjük akkor egyházunkat a pokol kapujától sem.... Mit tegyünk hát addig is ez áramlattal szemben, mig a helyzet jobb fordulatot nem vesz? Beható eszmecsere után kimondatott, hogy a kitérteknek — terhes áldozatokkal fenntartott — felekezeti iskoláink meg ne nyittassanak ; halottaikra harang­jaink meg ne húzassanak ; egyházi szertartásban ne részesittessenek ; felekezeti temetőinkben nyugvó hely ne adassék, adjon a község törvényes köte­lességéből kifolyólag a számukra külön temetkező helyet ... Ha tovább harapózik a baj, a mi pe­dig minden kételyt kizárólag bizonyos, lesznek egyházak hívek nélkül, lelkipásztorok nyáj és ke­nyér nélkül. Gondoskodni kell menházról, hol a gyülekezet nélkül maradt lelkészek családjaikkal együtt meghúzhassák magukat. Jó szerencse, hogy a 48-as honvédek hova tovább elköltöznek az élők földéről, a honvédmenház jó lesz gyülekezet­nélküli lelkészek ós lelkészcsaládok menhelyének."

Next

/
Oldalképek
Tartalom