Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Masznyik Endre. A nőkérdés a keresztyén egyházban

A korlátlan hatalmú apa eladhatta, sőt meg is ölhette őket — büntetlenül. S miért ne? Hiszen a régiek még a felett is vitatkoztak, hogy egyáltalán van-e a nőnek lelke? S nem sokkal különb sorsa volt a nőnek a kijelentés népénél a zsidóknál sem. Kezdetben ők se vették emberszámba a nőt, hanem házi czikknek, árúnak és játékszernek tekintették. De azt már mégis szerették, ha e czikk, árú és játékszerből minél többet szerezhettek be maguknak. Ám hogyha ráuntak, mi könnyen dobták el ! Még a szelid és bölcs Hill el rabbi is odanvilatkozott. hogy ..a mely nő férje ételét elsózza vagy megégeti, azt el kell űzni a háztól." S meg is cselekedték. Sokszor — tudjuk — még csak válólevelet sem adtak nekik. S mi szép fényt vet az elnyomott nő szellemnagyságára. hogy még. e sötét s durva korban is érvényesítette magát, hogy ép a zsidóknál a. hű feleségek s jó anyák mellett bíró nőket, papnőket és prófétanőket is találunk. Sőt e népnél csillan fel először a nők jobb korszakának, s a férfiakkal való teljes egyenjogúságának eszméje is, mint a* messiási korhoz fűzött remény: ..Annakutánna pedig — mondja az Űr Joel 2. 28 szerint — kiöntöm lelkemet minden emberre, úgy hogy mind fiaitok, mind leányaitok prófétálni fognak. Sőt még a szolgákra és szolgálókra is kiöntöm lelkemet amaz időben." S e kor be is következett a — Jézus Krisztussal. 0 az ember — tehát nemcsak a férfi, hanem a nő megváltása és üdvezitése végett is jött erre a világra — s művét az új ethikai teremtést az első, a physikai teremtés alaptónyével összhangban hajtotta végre. Az őstererntéstörténetben — I. Móz. 1. 26 — olvassuk: ..Mondá Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra s uralkodjanak az egész földön. Es teremtett az Isten embert: férfiúvá és nővé teremtette őket." Lehet-e ennél szebben, igazabban ós határozottabban kifejezni az emberben a féríi és nő egyazonos istenkópiségét és egyenjogúságát? Az van talán itt kimondva, hogy ember csak a férfi s a nő csupán az ő önállóan, alárendelt fele? Az, hogy csak a férfié az uralkodás joga, a nőé pedig az engedelmesség? Az, hogy csak a férfi hatásköre az egész föld, a nőé pedig csupán a ház s család? ,.Es teremtett az Isten embert a maga képére, — férfi s nővé teremtette őket, hogy uralkodjanak az egész földön ! " Köz emberi jogról van itt szó s lia e jogból idővel a férfi kitudta a nőt, bizony csakis erőszak által tudta ki. De hát kérdem az emberavagy állatvilág törvénye-e az erősebb joga, — ama jelszó: a ki birja, az marja ! Én úgy tudom : az állatvilágé. Csoda-e hát, ha Jézus Krisztus, midőn az Isten országát alapította nieg e földön az eredeti isteni akaratnak megfelelően, az emberjogokat és kötelességeket tekintve férfi és nő között különbséget nem tett. 0 az embert kereste és azt a férfiban s nőben egyként megtalálta és egyiket sem emelte a másik fölé. de mindkettőért téláldozta magát. Külön tudománya, kegyelnie és adománya avagy akarata a férfiak és nők számára nem volt. De ép azért nem volt külön mértéke sem semmiféle tekintetben —. se értelem, se erkölcs dolgában. Az ő isteni szive az emberjugot és kötelességet s épen azért a felelősséget is egyformán mérte ki. Országa felséges eszméit is ép úgy fűzi női, miként férfi alakokhoz. A pásztor az elveszett juhval ós az özvegy asszony az elveszett garassal, a férfiak a különféle talentummal s a szüzek —okosok s bolondok —- az olajos korsóval, a férfi a vetőmaggal s az asszony a kovásszal egymás mellett állnak! Igen — áldott Üdvözítőnk környezetében szabadult fel és dicsőült, meg a nő. Mely elragadó és bájos kép a sötét óvilággal szemben Jézus és a nők! Mikor édes anyja — mint csecsemőt a templomban bemutatta. — az ó világ és a maga sirja szélén álló Anna, ez a 84 éves özvegy prófétanő az Ur üdvözitését köszönti benne ! És jóslata beteljesült. Üdvözités volt ő -—-a nőre is. Hiszen tudjuk. hogy mikor fellépett és — mint Luk. VHI. 1—3 olvassuk — jár vala városról-városra, faluról-falura, hirdetvén az Istennek országát, kíséretében ott voltak a nők is, — ott Mária Magdolna, Johanna a Kurza felesége, ki Heródes gondviselője volt, ott Zsuzsanna és sok más asszony. És ez asszonyok nemcsak hallgatták őt, de vagyonukat is megoszták vele és hűségesen kiszolgálták őt. Sőt — kiknek mi azt mondjuk, hogy hallgassanak a gyülekezetben — a nőket maga az Úr meghallgatta mindég! Példa kell rá ? Hát nem beszélgetett-e áldott Üdvözítőnk a sainariai özvegy asszonnyal ott a Jákóbkútnál a vallás legmélységesebb titkáról ? S ez az asszony nem lett-e tanítványává, nem ment-e be a faluba, hogy hirdesse a népnek : megtaláltam a Krisztust ! S mikor földiéit a Krisztushoz vezette, azok nem ezt vallották-e : Immár nem a te beszédedért hiszünk, mert mi magunk hallottuk és tudjuk, hogy ez bizonnyal a Krisztus ! S mit szóljunk a bethaniai Mária és Mártha végtelenül kedves történetéhez? Bizony szépen és igazán mondja Grerok: „Mártha az ó világ