Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Ábray Lajos. Ünnepi beszéd 1897. március 15-én

n e k s kezességet vállalnak arra nézve, hogy a szentek meg fogják imáikat hallgatni. A bérlet nem is drága, körülbelül 30 krajezár egy hónapra, de bizonyára annál drágább az az erkölcsi veszteség, a melyet a ker. öntudat az ilyen kufárok meggondolatlan eljárása által szenved. Jókedvű adakozó. Hiígard H. new-yorki lakos, eredetére nézve pfalzi német, a ki szülőföldjéről már sok nemes alapítványban emlékezett meg, legújabban 150,000 márkát ajándékozott a spejeri diakonissa intézetnek a czélból, hogy azon egy gyermek kórházat létesítsen. Ez a férfiú igazán érti az Isten által neki ajándékozott gazdagságot magára nézve az öröm forrásává tenni, mert a midőn évekkel ezelőtt azon adományáért, a mellyel a spejeri diakonissa intézet felállítását lehetővé tette, kitüntető módon köszönetet szavaztak neki, a köszönetet magától elhárítva, azt mondotta, hogy az adakozó legtöbbet nyer azon örömben, melyet a felett évez, hogy másoknak örömöt szerezhetett s általában nem érti, hogy mások, a kik tehetik, ezt az örömöt magoknak meg nem szerzik. — Ilyen ember kellene sok. IRODALOM. Az „1848—49-iki magyar szabadsagharcz története" czímű nagyszabású illusztrált munkából most jelent meg a 7 T-ik füzet, mely Gracza György az egyesült orosz-osztrák hadak előnyomulásának kapcsán a győri csatát s Görgey ós a kormány közötti újabb viszály keletkezését mondja el a nála megszokott érdekességgel. Ez a füzet emlékezik meg az 1849-iki kolera-járványról is, a melyből megtudjuk, hogy alig két hét alatt csupán az orosz-hadseregből több mint 14,000 ember esett a ragály áldozatául. A füzet képei ezek : Kossuth Lajos mint honvéd, Kolossy György, Lamberg gróf megbosszulója, kirohanás Komáromból 1849. júl. 3-án. A hegyesi csata 1849. júl. 14-én. Protestáns Közlöny. „A magyar országgyűlés, a maga liberálisnak nevezett óriás többségével, liberális korban, annyi tapasztalat után, miket csak a közel multakban is szerezhetett annak eldöntésére : vájjon, a magyar hazának, mint államnak fenntartásában melyik a biztosabb politikai tényező : a protestáns, vagy más egyházak-e, a magyar országgyűlés félszázad múlva még mindig nem tartja szégyenletesnek, beváltatlanul hagyni, az elődjéről örökségkint reá szállott nagy adósságot. A mi az alkotmányos Magyarország ma, clZZcl clZ 1848-iki szabadelvű törvények által lett. Ezek vetették meg a fundamentumot, melyen a rabiga lerázása után a mai Magyarország fölépült. Az abszolút uralom 1848-at egy tollvonással nagy részben eltörölte ; a szabadságot visszanyert ország pedig visszatért ahhoz, és azon épített, és épit tovább. Csak, a mivel a magyar állam magát legjobban megerősítette volna, csak a leginkább szabadelvű XX-ik t.-czikket nem valósította meg, nagy sérelmére azoknak, és hálátlansággal azok iránt, a kik a magvar államnak háromszáz esztendő alatt legerősebb támaszni, a magyar alkotmányos szabadságnak megteremtői, természetes őrei. Azon a résen, a mit ütött a protestánsok harcza az abszolutizmus várán azzal, hogy 1860. máj. 15-én már fejedelmi leirat a protestáns egyházakat törvényes állapotukba helyezi vissza, tódultak be a haza alkotmányáért, törvényes szabadságáért harczoló sergek. Mégis, mikor a haza szabadsága teljesen ki volt küzdve, a leghűbb harczosokról feledkezett el a magyar állam. Azóta hova-tovább elfeledettebbek, megvetettebbek lesznek a protestánsok, kikről, mint ilyenekről, beszélni sem illik már jó társaságokban. Tehát, a magyar állam az 1848. t.-czikkben egy nevezetes adósságot hord lelkén, mely egy jogállamban a közjogi élet nagy csorbáját képezi, és a melynek kiépítése kötelessége alól hazánkat senki, és semmi föl nem oldozhatja. Viszont, a protestánsok részéről ezelőtt fennállott nehéz aggodalmak is legtöbb helyen elenyésztek, s ma, aránylag csekély idő alatt, megint csaknem kivétel nélkül, minden nyilvános orgánumunk sürgeti az eszme megvalósítását. E törvény végrehajtása, tehát, a tökéletes egyenlőségnek, ós viszonosságnak a való életbe átvitele az állam részéről mindenekelőtt tisztesség. Az igazság is kötelezi hazánkat a prot. egyházaknak teljes felsegélósére, ós folytonos gyámolitására. Mi századok óta jóformán nyomorgunk, mert az üldözések alatt koldusokká lettünk. Javainkat, melyek részben országos eredetűek, részben saját szerzemények voltak, a r. kath. papság az országos kormány elnézésével, vagy éppen segédkezésével, az idők folytán legtöbb helyen elszedegette : templomokat, iskolákat, lelkész- és tanítói lakásokat, a hozzájuk tartozó jövedelem-forrásokkal együtt. Tekintetbe jön e törvényczikk végrehajtásánál az állam részéről a méltányosság szempontja is. Nemcsak a kath. egyház van birtokában rengeteg javaknak ós kiváltságos előjogoknak, hanem a gör. katholikus is, melynek hivei pedig túlnyomó többségben nem magyar ajkúak ós nem magyar érzelműek, nem fiai, hanem ellenségei a hazának. " Dunántúli prot. lap. „Hitfelekezetünk életjelenségei ós teendőink napjainkban" egyházkerületi lelkószértekezleten felolvasott czikkében felekezetünk egyháztársadalmi helyzetét, viszonyait, előnyeit és hátrányait a többi felekezetek sorában vagy kapcsolatban azokkal — adja elő. Szomorú képet állit előnkbe, statisztikai adatokkal igazolja