Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értesítők - Nagy-Gerezsd

geibe való betekintését a felületes optimismussal szemben csodálattal és dicsérettel fogadjuk, a világnézettel a keresztyénség szempontjából mégsem rokonszenvezhetünk. Ily pessimistikus világnézet terjedése szerző szerint is csak egy letűnő elavult korszaknak véghatárán s egy új korszaknak kezdetén lehetséges. A dissertátió végén találjuk szerző életrajzát, a hol különösen L

util a r d t és F r i c k e theologiai. és H e i 11 z e, Y 01 k e 11 és Marx philos, professoroknak adózik á hálás tanítványhoz illő elismeréssel. Művét hálás hűsége jeléül anyjának ajánlja. A szépen és világosan megirott dissertátió mélyreható tanulmányról, széleskörű philos, képzettségről s irodalmi tájékozottságról tesz bizonyságot. Legsikerültebb része a kritikai rész. a hol érett keresztyén világnézete s szilárd hittudata kellemesen hat az olvasóra. Viselje méltóan doctori ezimét s gazdagítsa a jövőben magyar nyelven is szegényes philos, irodalmunkat. E téren nem lehet eléggé méltányolni és megbecsülni a komoly törekvést. Kevesen vagyunk, szaporítsa azon kevesek számát s mennyire a szerzőt ismerjük, nagy szorgalmánál s conteinplativ természetű komolyságánál fogva kathedrára való ember. Itt szép jövő várna reá, s lankadatlan buzgóságának s egyházias gondolkozásának egyházunk venné hasznát. Útlevélnek tekintse doctori ezimét a további munkálkodásra. E reményben fölhívjuk reá az illetékes tényezők szíves figyelmét! (sz.) A kegyúri jog. Kovács Gyula egyetemi professzor czikket irt a Jogtudományi Közlönyben a közigazgatási bíróságnak a patronátusi ügyekben való bíráskodásáról. „Ami a plébános választás érdemét illeti, ez a bírálatot fokozottabb mértékben hívja ki. Nemcsak általános jogelvi szempontból, de a hazai jogfejlődés szempontjából is. A körrendeletben rejlő czélzatot Békés-Csaba város esete illusztrálja, melyben tudvalevőleg a kultuszminiszter ő felségével úgy döntetett, hogy plébános választása körűi a városi képviselet keretében csak a katholikusok bírnak szavazati joggal. Azt hisszük azonban, hogy a jogélet nem fog a szóban levő kérdés körül eltévedni. Már általános jogelvi szempont sem engedi. Jogi személy akaratnyilvánítása képződését illetőleg lényét alteráló korlátozást nem tűr. Ezenfelül község, város közjogi korporácziok, melyek keretén belül politikai jellegű jogok gyakoroltatnak. Még csak nemrégiben mondta ki az 1895. évi XLIII. t.-cz. 2. §-a, hogy a polgári és politikai jogok gyakorlására való képesség a hitvallástól teljesen független. Az elvi szempontokjiak a hazai jogfejlődés is megtelel, mely szerint a patronátus jogát a képviselet tagjai vallási állapotára való tekintet nélkül gyakorolja. Ennek megfelelő a jogállapot Ausztriában s a szintén katholikusnak nevezhető Bajorországban is, nemkülönben a többi német államban. A fordulatot nálunk a liberális egyházpolitika csinálná meg. Következetesen a patrónusi terhek viselése sem terhelhetné a nem katholikusokat. A beállható bonyodalmak annak idején magát az osztrák törvényhozót is visszariasztották attól, hogy a választást korlátoló intézkedést tegyen (1870. évi törvény a kath. egyház külső jogviszonyairól.) Az a jogi személy lényével ellenkező, hogy akaratát ne ahhoz képest fejezze ki, mint a hogy létezik. Eltérő esetekre való hivatkozás tehát mit se bizonyit. Legfeljebb azt bizonyítják, hogy magát a jogi személyt az . egyesekkel konfundálták. A helyes felfogást magának az egyháznak a praxisa sem zárja ki. A kultuszminiszter részéről felvetett kérdés nagy horderejű. Súlyát bajos félreismerni, habár egyházpolitikai engedékenységnél egyébnek nem tekinthető. A jogászt leginkább az bánthatja, hogy a szóban forgó körrendelet a joggal elég könnyen bánik s bírói elismerésre is számit. A tulajdonképeni választ a közigazgatási biróság lesz hivatott alkalom adtán megadni. Szabadjon az intézmény jövője érdekében reményleni, hogy a törvényes állapot érdekében helyt fog állani. Ugy is szűkre szabóit hatáskörét lesz hivatott óvni s gondoskodni arról, nehogy önkormányzattal bíró közigazgatási testületek megillető választói jogok a politikai jogegyenlőség nagy sérelmére is csorbát szenvedjenek. Végül adott esetekben ne csak a legfőbb kegyúri jognak, de minden szerzett jognak nyújtson védelmet. Valójában a körrendelet nagyon egyoldalúkig fogta fel a közigazgatási biróság intézményének életbeléptét.— Ehhez a „Magyar állam" ezt irja: A czikk azon konklúzióját, hogy a plébános-választói joggal biró városi és községi korporácziok nem katholikus tagjai is befolyhassanak a katholikus egyház ügyeibe, nem helyeselhetjük. Lehet, hogy a ridegen értelmezett jogi elv ezt helyesnek tartja, de a méltányosság és a vallásos meggyőződésnek tisztelete, kell hogy távol tartson mindenkit egy más vallás vagy felekezet ügyeibe való beavatkozástól. Bizonyára ez vezette a minisztériumot is, mikor ily irányban döntött s a közigazgatási bíróságnak is illenék érzékkel bírnia aziránt, hogy a vallásszabadság törvénnyel statuált elvének logikai következése, hogy senki ne avatkozhassék más vallásuaknak ügyeibe." Egy évtized a nagy-gerezsdi ág. hitv. ev. gvülekezet újabb történetéből 1885—1896. irta Farkas Mihály lelkész. Az 1896. apr. 18. és 24-én teljesített főpásztori egyházlátogatás emlékére kiadta a n.-gerezsdi ág. h. ev. gyülekezet. Ára 20 kr. Részletesen beszámol a gyülekezet vagyoni, erkölcsi állapotáról, s közli Gyurátz F. püspök elmondott magvas beszédeit is. Vagyonilag pusztulásnak indult a gyülekezet a helytelen adózás miatt, s állapota azóta javult meg, mióta új adókulcsot hozott be, mely is a következő : 1. Az eddigi hiányos kivetési rendszerből»