Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Kovács Sándor. Egy énekíró a mult századból

juk egymást üdvözölni." Lepsényi „Magyar Néplap "-ja pedig éppen most ir vezérczikket ezen ezinmiel : „Rabszolgaság-e vagy forradalom'?" Végzi a ezikket igy : „Fel a királyhoz ! Ez a végső nio­dozat. Ha ez se győz, akkor aztán eldűlt a koczka. Legyen irgalmas az Isten mindenkinek!" — Nos ki játszik a tűzzel ? ! „A kik az ellenséget a hazába hozták." A németet ellenségnek először I. Péter hivta be, Byzanezot, Velenezét, Rómát, Nápolyt stb. a r. katholikusok keverték a magyarok har­ezaiba. Hanem hát a törököt érti a szónok! A törökkel szövetkezett a magyar nemzeti önállóság pártja s ezen a párton r. katholikusok és protes­tánsok voltak együtt. Ne keressük : mi lett volna, ha ez a párt legyőzte volna a másikat, a mely behozta a németet, a ki még akkor is megmaradt itt, mikor a töröktől régen megszabadult már a nemzet. Különben is: ez is nem a hit, hanem a politika dolga volt; a mennyiben pedig a hit dolga is volt: hát a török hite miatt nem irtotta a magyart, a német pártja pedig mint r. katholi­kus főpapság unszolására és dicsérete mellett irtotta a magyart, ha protestáns volt. Az eperjesi mészárlás, a pozsonyi vértörvényszék működése politikai vagy vallási okból történt? Ha politikai­ból: akkor semmi köze hozzá a vallásnak; ha pedig vallásiból, akkor talán mégsem lehet a r. kath. egyháznak oka érdemül tudni be a sok vér­ontást. Ámde katholikusok — szégyenlvén a kegyetlen üldözést — azt szeretik mondani, hogy politikai okból történt az ; csakhogy akkor miért bocsátottak hát meg az üldözöttnek, ha a r. kath. vallásra tért át? Az oroszt pedig 1849-ben, a kik ellenségnek behozták, r. kath. főurak voltak. De azért ezt nem tudhatjuk be a r. kath. egyháznak sem érdemül, sem bűnül: az is politika, nem hit dolga volt. „A kik eladták az országot." Nem tudom : kikre ezéloz a szónok. Egy eladásról, „nagy "-ban, sokszor hivatkozik a r. kath. egyház; ez akkor történt volna, mikor I. István király az országot elajándékozta, eladta volna a római pápá­nak. s ebből sok jogot származtatott később a pápaság a maga javára, a magyar nemzetnek pedig leigázására. Ha I. István és némely utódai csakugyan felajánlották, eladták az országot a római pápának, akkor mint r. katholikusok adták el s tették regnum Marianummá, ha pedig nem adták el, akkor ez az ország nem regnum Mafia­num, s a hánytorgatott jogoknak semmi alapja ! A XIIL várési esperesség aug. 19-én Felkán tartotta rendes közgyűlését» Breuer Sándor esperességi felügyelő es Just h Samu főesperes ikerelnöklete alatt. A bevezető gyámintézeti isteni tisztelet után, melyen Lersh Márton leibitzi lelkész mondta el a mélyen átgondolt sz. beszédet, felolvastatott a jegyzőkönyv, a melynek értelmében az alólirt egy­hangúlag alesperesnek tett megválasztva. Az eskü után az. ujonaaB megválasztottat a világi és az egyházi elnök szivélyesen üdvözölték és kötelessé­geire figyelmeztették, mire az alesperes egyházi állapotaink és veszélyeit ecsetelő beszéddel felelt. A beszédek a jegyzőkönyvben fognak megjelenni. — A főesperes évi jelentésében kiemeltetett a millen­niumi ünnepélyek hazafias lefolyása, a kerületek és esperességek kikerekitésének nehézsége, a tiszai kerületi nyugdíjintézet fenmaradása és hivatalok változtatása az esperesség területén annyiban, hogy Folgens szolgabíró és K übe cher lelkész es­perességi jegyzőknek, Hanko Poprádon iskolafel­ügyelőnek, Stadler gondnoknak megválasztalak, lglón lett káplán Grura J., Kinzler Árpád és Scholtz Ines tanitók. Uj tanitók még kerültek Bélára Ne m p au er, Izsákfalvára Renner, Ma­jerkára Müll ne r, Ruszlánra Rusznyák szemé­lyében. Jótékony czélokra befolyt körülbelül 10,000 frt; Ruszkin maga templomépitési czélokra 4000 márkát kapott a Gr. Adolf egyesülettől. Poprádon a lelkészi fizetés 300, a tanitói fizetés 150 frttal emeltetett. Felkán milleniumi segélyt kapott a lelkész 100, a két tanitó 50—50, Matheóczon a lelkész 20 és a tanitók 20—20 frtot. A népmozgalmi vi­szonyok nem mondhatók kedvezőknek : a mult év­ben az esketések száma 29, a confjrmáltak száma pedig 43-al csökkent: az egyházpolitikai törvé­nyek életbeléptetése óta, m. év okt. l-jétől esket­tetett 62 és azok között 20 vegyes pár, két házasság zsidók és protestánsok között is megköttetett, egy­házi kihirdetések is kimaradtak és olyan esketés is előfordult, hol csak két tanú jelent meg az es­ketendő párral a templomban. Segélypénzeknek befolytak : kerületi iskolai adó 408, reformátiói offertorium 38, theologiai offertorium 22, viz és tűz által károsultak számára 136 frt. —E kime­rítő jelentés tudomásvétele után dr. Lorx espe­rességi pénztárnok jelentése szerint a mult év 3625 frtnyi vagyonnal és 13,764 frtnyi Klára Hondel­féle tőkével lezáratott, melyből 7 tanitó özvegy 508 frttal fog segélyeztetni. —Mű nie h Kálmán szá­madási szék elnöke, a gyűlés tudomására hozza, hogy a községek számadásai nem voltak megvizs­gálhatók, miután még most sem küldettek be min­den község részéről. Jövőre nézve a számadások Weber S. alespereshez, május hó 31-ig az elöl­járóságok felelősségi terhe alatt beküldendők lesz­nek.— Justh főesperes, mint az egyesült lelkész­özvegy-árva XIII. városi és tátraaljai esperesség gyámoldájának elnöke tudatja, hogy m. évi tőke 16,518 frtból állott és hogy 7 özvegy 700 forint­tal segélyeztetett. — Strauch Béla lelkész mint az iskolai bizottság elnöke jelenti, hogy a „téli vizsgálatok az összes iskolákban beszüntettettek, új magyar rovatos ivek a vizsgák megejtésére kiadat­nak, hogy továbbá Achatz-, Durand-, Roth-, Men­liárd-, Fiedler-, Szepes-Váralja a Zsedén ián unira ajánltatnak és a kerületi kimutatásokban ne csak a nép- és középtanodák, de a polgári iskolák is

Next

/
Oldalképek
Tartalom