Evangélikus Egyház és Iskola 1896.
Tematikus tartalom - Körlevelek, rendeletek - Utólagos törvényesítés
nyoknak engedik meg. — Az ügy először a trencséni konszisztóriimi elé került, mely azonban egész helyesen nem akart e tárgyban dönteni. Igy került az ügy utóbb a pozsonyvárosi egyházmegyei törvényszék elé. A konszisztóriumban Láng Lajoson ésTrsztyónszkyn kivül részt vettek még Richter előadó. Fürst János alesperes, Győrik Márton és Kolarik János. A kérdés beható tárgyalásának eredménye az lett, hogy a törvényszék a kisebbség felebbezésében elősorolt okok előtt meghajolt s a választást megsemmisetette. Igy tehát Trencsénben nemsokára új választás lesz. Elvi jelentőségű határozat, Az utólagos házasság által törvényesített s az 1894. évi XXXIII. t. cz. hatályba lépte előtt vezetett felekezeti születési anyakönyvi kivonatban miként leendő kitüntetése s az ily anyakönyvnek , Jegyzetek" czimü rovatának természete. — A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1895. évi 69.937/95. sz. a. a székesfőváros közönségéhez intézett rendelete. — U. Jakab budapesti (Kossuth Lajos utcza 2. sz.) lakos ékszerész a ./• alatt csatolmányostól mellékelt beadványában az iránt folyamodott hozzám, hogy az általa jelenlegi nejével született L. Klára Teréz Ráehellel házasságon kivüli viszonyban nemzett, de utólagos házasság folytán törvényesített és hivatali elődömnek 1894. évi augusztus hó 14-én 35.304 sz. alatt kelt rendeletéhez képest a budapesti izr. hitközség anyakönyvébe anyakönyvezett ..Lajos" nevü fiúgyermeke születési esetéről olyan kivonat adassék, a melyben az eredetileg törvénytelen származás feltüntetve nincs Folyamodó beadványára, nevezettnek tudósítása végett a cziniet következőkről értesítem. Az anyakönyvi kivonatnak az a czélja, hogy épen úgy, mint maga az anyakönyv az egyes életviszonyokat, az erre vonatkozó tényeket és a bejegyzés alá került viszonyokban bekövetkezett változást a valóságnak megfelelően és idórendszerint tüntesse elő. Erre az álláspontra helyezkedett a törvényhozás, a midőn az 1894. XXXIII. t. cz. 21., 29., 41. és 43. §§-aiban a most tárgyalt kérdéssel szorosan összefüggő rendelkezéseket vette fel. De már ugyanezen álláspontra helyezkedett hivatali elődöm is, a midőn mult évi január hó 22-én 486. sz. a. kelt s Czliez intézett rendeletében (1. Vall. közokt. Hivatalos közlöny 1895. évi 5. sz. 42. lap) egy hasonló eset alkalmából elvi határozatként kimondotta, hogy ,,minden anyakönyvi utólagos bejegyzés vagy kiigazítás, tehát az atya nevének jelzése mellett az utólagos házasság által történt törvényesités is az izr. anyakönyvi eljárás tekintetében 1892. évi február hó 12-én 6658. sz. alatt kelt itteni szabályrendelet 4. pontjánk második bekezdéséhez képest az illető anyakönyvi tétel ,,Jegyzet" rovatába iktatandó be, önként értetődvén, hogy ez által az anyakönyvnek egyetlen eredeti bejegyzése sem törölhető, illetve nem jöhet változtatás alá. — S épen ezért foiitos az idézett szabályrendelet 1. pontjában tett ama kijelentés, hogy az anyakönyvi kivonatoknak egy szóval sem szabad többet vagy kevesebbet tartalmazniok, mint a mit az illető anyakönyvi tétel tartalmaz, mert az izr. születési anyakönyv s az arról ..vett szabályszerű anyakönyvi kivonat részére — az 1895. évi november hó 13-án 1924. elli. sz. a. kelt itteni szabályrendelet 12. §-ának I. pontjához képest— a 14-dik rovatul a „Jegyzet" rovat levén okvetlenül kiegészítő kellékül meghatározva, ezen rovat az abba bejegyzett adatokkal minden anyakönyvi kivonatba szószerint beveendő." Mindezek alapján az egyházpolitikai törvények életbe lépését megelőző időkben bejegyzett anyakönyvi tételekről vett kivonatokra vonatkozólag sem képezheti kétség tárgyát, hogy : más, mint az eredeti bejegyzést visszatükröző anyakönyvi kivonat kiadásának lehetősége teljesen ki van zárva, s ehez képest folyamodó kérelmét sem volt módomban teljesiteni. De a felhozottakon kivül már azért sem, mert a törvényes születésü és az utólagos házasság által törvényesitett gyermek közt különösen az első szülöttsógből származó jogokat illetőleg lényeges különbség van, valamint hogy az utólagos házasság által törvényesitett gyermekek nem „törvényes," hanem „törvényesitett" gyermekek. A király Ö felsége 1895-ben a hivatalos lap közlése szerint adott r. kath. egyházi és iskolai czélokra 13 tételben 2210 frtot, g. kath.-ra 8 tételben 98 frtot, g. keletire 3 tételben 300 frtot, ev. ref.-ra 5 tételben 480 frtot; ág. hitv. ev. egyházi és iskolai czélra semmit ; jótékony egyleteknek mintegy 14,000 frtot, tiizkárosult községeknek 4100 frtot, árvizsujtott községeknek 7000 frtot, tűzoltói egyleteknek 1460 frtot. Egy pinczéregyesületnek 50 frtot, budapesti kath. tanonczokat védő egyesületnek 100 frtot, hadastyánegyletnek 50 frtot, dijnokegyesület nyugdíjintézetének 300 frtot, egy polgári lövészegyesületnek 200 frtot. Kitiltott tankönyv, A Rózsahegyen megjelenő történelmi könyvtár első füzetét, a Dejepis Slovakov