Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Körlevelek, rendeletek - Anyakönyvi kivonatok bélyegilletéke

valamikor, most nagyon is ideje volna ennek kérdésével jobban törődni. A megváltozott egyházpolitikai helyzet vallásos életünkre átalakitó hatást gyakorol. Mindnyájan tudjuk és érezzük, hogy fokozott erővel és buzgalommal kell ápolnunk a vallásosságot. Ezért sürgetjük a belmissiót. De elfeledjük, hogy ennek a jövőre való tekintetből a népiskolai vallástanitással kell kezdődnie. Minden belmissioi munka eredmény nélkül való, ha nincs meg a talaj, a melyben építsünk. Oda kell tehát irányulni tevékenységünknek első sorban, hogy a vallásosságot az eddiginél fokozottabb mértékben, több erővel, nagyobb buzgalommal keltsük fel egyházunk jövőbeli tagjaiban. ... A fődolog a vallástanitásban az, hogy a szivet tegyük fogékonnyá, ebbe csepegtessük be a vallás igazságait, hogy a sziv legyen egészen eszme, Krisztusé, a Krisztus éljen mi bennünk." Eddig az ó-szövetséggel kezdődött a tanítás, pedig czélszerübb Jézus történetével kezdeni. „Kívánatosnak tartom, hogy a népiskolai vallás' tanításra több gond fordittassék és hogy a vallástanítás az Isten fogalomnak, a világ és ember teremtésének megismertetése után az új szövetséggel kezdőd jék s megszakítás nélkül taníttassák végig. Csak ezután vétessék fel. mintegy magyarázatul az ő-szövetség. " ..Teendőink a népoktatás terén." irta Halász Ferencz. Elmondja nézeteit a népoktatási törvény revisiójáról, a népiskolai tanfelügyeletről, az osztatlan népiskoláról, a gazdasági irányú ismétlőiskoláról, kisdedóvásról, tanitóhiányról. az állami népiskolák elhelyozéséről, a székes-főváros népoktatás ügyéről. Bennünket leginkább érdekel az első czikk. A népoktatási törvény revisiójára nézve Halász Ferencz kir. tanfelügyelő a következőket ajánlja. 1. Kimondandó, hogy bármely jellegű népoktatási tanintézetben csak oly tanitó alkalmazható, a ki a tanképesitóst az e végből kiküldendő állami vizsgáló bizottságtól nyerte. 2. A közigazgatási bizottság legyen hivatva minden esetben a fegyelmi vizsgálatot foganatosítani, minden bármely felekezeti népiskola tanítója ellen, (tekintet nélkül arra, részesül-e államsegélyben avagy nem.) 3. A tanitói fizetés minimuma az egész vonalon legalább 400 frton állapittassék meg és minden fizetés állandóan közigazgatási úton hajtassék be s szolgáltassék át a tanítónak. 4. Intézkedni kell, hogy a nem állami iskola fenntartók a kötelezett tantárgyakat legalább is oly terjedelemben és különösen oly hazafias szellemben taníttassák — mint a mily mérvben és szellemben azt az állam érdeke megköveteli. 5. Az iskolamulasztás miatti birság fogságra is legyen változtatható. 6. Felekezeti jellegűnek ne tekintessék oly iskola, a melyet kizárólag a politikai község a saját vagyonából, tehát közjövedelmekből tart fenn. Most a polgári községek felekezeti iskolák fenntartására 2.478,811 frtot fordítanak. Magyar Állam, „A kath. igazságért küzdünk és semmi másért, mert ha ez az igazság győzedelmeskedik, vele jön minden. Először és kizárólag katholikusnak kell lenni, mert az igaz kath. jó hazafi, lojális alattvaló, barátja a szabadságnak, előmozdítója a nép szellemi és anyagi boldogságának. Ezért látjuk aggodalmasan, hogy egyesek sokkal több súlyt helyeznék pl. a kiegyezés védelmére, mint a kath. elvek érvényesítésére ... És a mint az apostolok nem kérdezték, hogy hiveik mily politikai rendszert találnának helyesnek a római birodalom kormányzására, úgy a kath. helyes vezérei se nézzék a politikai iskolákat, a közjogi ellentéteket, hanem csak magát a kath. igazságot."—Ez már elég őszinte beszéd ; katholikusoknak mondja, de azok is értenek róla. kik nem katholikusok ! A ni. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1896. évi 25.420 sz. a. kelt körrendelete. az 1895. évi október h(1 1-je után történt egyházi agyakönyví bejegyzésekről kiadott kivonatok bélyegilletéke tárgyában. Az 1895. évi október hó 1-eje után az egyházi (felekezeti) agyakönyvbe történt bejegyzésekről kiadott bizonylatokra nézve a m. kir. pénzügyminiszter ur a f. évi január hó 4-én 91.488/95 sz. a. kelt s a f. évi Rendeletek Tárában 44. sz. a. közzétett körrendeletben már kijelentette, hogy amennyiben az ily bizonylatok vagy kivonatok kizárólag vallási czélokra állíttatnak ki, azokat az illetéki díjjegyzék 22. tételének g), h), és i) pontjaiban foglalt határozmányok szellemében a feltételes bélyegmentesség illeti meg. Szükséges azonban, hogy e bizonylatokon az illetékszabályok 10. §-a értelmében ugyanazok a szabályok 117. §-ának 3. pontjában kimondott következmények terhe alatt a kiállítás czélja szembetűnően feljegyeztessék. Ha az 1896. évi október hó 1-eje után történt egyházi anyakönyvezésekről a felek nem egyházi (felekezeti) czélra kívánnak kivonatokat, vagy csaláeli értesítőket, azok mint közönséges bizonyítványok az illetéki díjjegyzék 6-ik tétele, illetőleg 21. tételének a), b) pontja értelmében ivenkint 50 kros bélyeg alá esnek. Ellenben az 1895. évi október hó 1-eje előtti bejegyzésekről csakis azokban az esetekben lehet bélyegmentes kivonatokat kiadni, a mely esetekben a polgári anyakönyvekből vett kivonatokat is az 1895. évi június hó 29-én 60.000. sz. a. kelt m. kir. pénzügyminiszteri utasítás (1895. évi Rendeletek Tára 71. sz. a.) 45. §-a értelmében a bélyegmentesség megilleti. Budapest, 1896. május 19-én.