Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - A b.-csabai énekes könyv dallamai. Kálmán F.

tárói személyesen is meggyőződtem, midőn egy temetés alkalmával a derék Brózik bácsi kántorkodása mellett egy szép csapat tót leányka gyönyörűségesen énekelt a magyar énekes könyvből ! De akkor is levélben, s később beszélgetésünk között, megmondám a kitűnő munkásnak, hogy egyúttal legjobb lett volna, ha kotával is megékesítve jelent volna az énekes könyv ! Most ím a buzgó munkás hü utóda, Korén Pál atyánkfia e hiányon óhajtott segíteni a í'ent ezimzett könyv kiadásával, mely bizonyára nemcsak elismerést, sőt dicséretet is érdemel ; melyben érdem szerint osztakoznak a fentnevezetfc derék tanitók, kik a nagy gondot és szorgalmat igénylő munkát végrehajtották ! Van a könyvben 95 egy szóllamos, 12. két — és 14 három szóllamu dallam — a végén : reggeli, — tanítás előtt, — és utáni, -— esteli s a hazáért mondandó imák, - - ismert jónevü szerzőktől, versekben csinosan írva, mint: Elefánt Mihály, K i s János, 0 s e p r e g i György, Gr a ál Mihály, Sárkány Sámuel. Margó csy József, Pántyik János. Ily tartalommal már a könyv teljesen alkalmas nemcsak az cnekdallamok betanítására, hanem a műveltebb ízlés fejlesztésére is, mely az összhangzatos ének tanítása által eszközöltetik, mert bizony semmi sincs egyegy lélekemelőbb dolog, mint mikor az ártatlan gyermeki sereget halljuk szép összhangzattal énekelni. De nagy szükség is volt e dallamok kiadására, mert az ev. énekes könyveknek épen az volt eleitől fogva legnagyobb hiányuk, hogy a szöveg dallam nélkül volt az énekes könyvben, én legalább — hosszas kutatásaim közben sem találtam magyarban ev. énekes könyvet, mely a régi szokásos kifejezéssel élve — kótákkal megékesített lett volna, kivéve a régi jó Ács Mihály 1696-iki „ Z ö n g e d e z ő mennyei k a r "-ának, 1770. Frankófurtumbaneszközölt bővített kiadását, melyben azonban csakis a Sz. Molnár A.-féle zsoltárok vannak kótával adva. Én azt tapasztaltam,. hogy ez a kótanélküliség az oka annak, hogy az ev. egyházban vidékenként másként és másként énekelik ugyanazon éneket, vagy legalább több-kevesebb eltéréssel. A dallamok jelzése nagyon tökéletlen, a „Magános nótára" „Saját dallam" — jelzések sem a tanítónak, sem a tanulónak nem adnak elég bizonyosságot a dallam helyes és igazi volta felől. — ezenkívül tudok esetet, hogy péld. a Kemenesalján az öreg kántorok abban virtuskocltak, hogy egy éneket 2—3. dallamon is énekeltek ; s szinte irigységi verseny fejlett ki e nemben egyik-másik falu között. Ez nem jól van, - - az ilyenek aztán az oka annak, hogy némely dallam úgy elfajult, hogy csaknem egészen mássá változott át, mint volt. eredetileg. A mi már az e könyvben foglalt dallamokat illeti, az elmondottak jórósze rájuk tartozik, s habár teljes elismeréssel adózom is a szent törekvésnek, mely e könyvet létre hozta; de ki kell mondanom, hogy az u. n. tájszóllam, minden sorából kirí, azaz, úgy vannak a dallamok .feltéve, a mint azokat B.-C s a b á n éneklik, tehát: r o s zszul! összehasonlítottam a Nagy Lajos-féle Choral-könyvvel, s meggyőződtem a nagymérvű diatoussal ! (ad formám : dialectus.) Még a nagyon ismert és kedvelt ,.

Ki csak istenre dolgát bizza" (57. sz.) utolsó sorában is van egy abúsus ! A 9-3. számú „M ár el m é g y e k az örömbe" ismeretes halotti ének dallama is egészen külömbözik az eredetitől, azaz a Nagy Lajos partitúrájában találhatótól, — mert — kérem szépen — nekem azt kellett cinosurául vennem. A 94. sz. „Temessük el már a testet" régi halotti ériek classicus dallama is át meg át van formálva, sőt még a 95. sz. ,.ltt a gyászos óra," ez a legkitűnőbb és szivrehatóbb halotti dallamban is 7,-mond hét eltérést fedeztem fel ez eredeti dallam menettől! Ez nem jól van ! Nem szabadott volna a dallamokat másként, mint az eredeti Nagy Lajos-féle feltétel szerint adni, hogy a helyes útra visszavezetett növendéksereg, a most élők elhunytával az igazi dallamot énekelte volna, — mert hát kérem ! a b.-csabai magyar énekes könyvet használják, (hogy csak a közelieket emlitsem) M.-Beróny, T.-Komlós, Szarvason is, hanem, hogy ezeket a dallamokat, azokon a helyeken is igy énekelnék, mint itt vannak, azt nagyban kétlem, már most péld. a szarvasi tanitó e szerint tanit meg valamely olyan éneket, a mit ott sem helyesen énekelnek, kettős hibát követ el, a rosszat rosszal helyettesítvén, még lia a dallam a maga eredeti voltában adatott volna, az említett időveli helyes útra térés minden bizonnyal bekövetkezik! Vannak régi dallamok, melyek a szájról-szájra éneklés folytán merőben megromlottak, - ilyen az az ős husszita kincs .. A d j u n k hálát az ú r il a k m e r t é rdemli", ez is a tájszóllam szerint van véve, holott bizonyosan mondom, hogy nálunk reformátusoknál is volt itt tiszántúl — elkülömbözés, de az ifjúság az iskolában a helyes dallam szerint taníttatván, már most a templomiján az orgona mellett, kiveszi az öregek szájából a szót, — a kik ugyan eleinte eleget csóválgatták a fejüket, de hát — szegények — évről-évre kevesebben lesznek, s mindig kevésbé hallani, hogy a végét minő keservesen elkanyaritják. Legfeltűnőbb azonban a Goudimel-féle zsoltár dallamok felvétele! a 33. sz. ..Mint a szép híves patakra" hasonlókép abnormis, holott az egészen közkézen forog a protestantisniusnak, s bár másmás vidékeken, más-más változtatásokkal éneklik, de a partitúrák (minden nyelven) az eredetit adják, s nem az abusus, hanem az originális forma lenne az ifjúságnak tanítandó. Ez az eltérés aztán azt eredményezi, hogy a legdrágább kincs, az örök