Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Payr Sándor. Berzsenyi Dániel az eklézsiában

kimondott .,t o 1 e r a b i t u r" jelszó árnyékában húz­za meg magát. S ha tekintetbe vesszük végre azt, hogy ha­zánkban a tisztán nemzetiségi alapokra fektetett görög egyházak a magyar állam-eszmével szemben elszigetelten álló felekezetek, melyek nemzetellenes tanok, elvek és irányok veteményes kertjeiül szol­gálnak : úgy teljes önérzettel hangsúlyozhatjuk azt, hogy az evang. egyház a magyar állam-eszme meg­.szilárdítására irányzott törekvésében nemcsak hogy nem maradt hátrább egyébb felekezeteknél, de sőt tekintve azt a sokszor túlságosan lelkiismeretes és túlszigoru bírálatot, melyet a nagy közönség szeme előtt semmit sem takargatva, — önmaga fölött gyakorol, úgyannyira, hogy nem várva be mások figyelmeztetését, a hazafiatlanság bűnének még a szálkáját is, — igaz, hogy ez sokszor csak képzelt szálka, — önkezűnkkel tépjük ki, holott annak a bűnnek másutt még a gerendáját sem veszik észre, — bátran elmondhatjuk azt is, hogy evang. egyházunk oly nagy horderejű missiót tel­jesített eddigelé s fog teljesíteni a jövőben is,_ a melyhez hasonlót a nemzeti ügy szolgálatában semmiféle más felekezet sem teljesített. THOMAY JÖZ^EF. Berzsenyi Dániel az eklézsiában. Egyháztörténeti vonatkozások a költö életéből. Szombathelyen, hol a két evang. protestáns egyházfelekezet közös költségen épült fényes tem­plomát augusztus havában szentelték fel, e hó 8-án Berzsenyinek, evang. egyházunk eme nagy fiának érczszobrát leplezték le a megyei közigaz­gatás és az irodalom kitűnőségeinek jelenlétében. Ha meggondoljuk, hogy Szombathelyen alig egy hónappal ezelőtt dr. Wlassics kultuszmi­niszterrel szemben a néppárt győzött s hogy akad­nak r. kath. felekezeti tanárok, a kik szemében Arany János sem nagy ember azért, mert kál­vinista : bizony örülnünk kell, ha a lutheránus Berzsenyi Dánielnek Szombathelyen helyet adnak. Távol legyen tőlünk, hogy Berzsenyit csupa elfogultságból felekezeti embernek tegyük meg. Mint poéta és hazafi ugyancsak nem volt az. De már hogy a nemzet nagy énekesét evang. templomban keresztelték, evang. család, evang. iskolák szellemét szivta magába és egyházunk jeleseinek nevéhez fűződik életsorsának annyi em­léke : már e dolgok felenditésével csak még sem vétkezünk. S bizony jól esik lelkünknek, hogy a klasszikus nagy költő, a magyar Horatius — egy a mi népünkből. Berzsenyi Dániel életéhez egyházi évköny­veink és emlékiratunk sok adatot szolgáltatnak. Mindjárt a születése napját a nemes-dömölki matrikula szolgáltatja, mely a kereszteltek lajstro­mába a következőket mondja a nagyra termet csecsemőről: „1776. die maji. Daniel. Parentes ex Hetye: Perillustris Dominus Ludovicus Berzse­nyi et Periii. Domina Rosina Thulmon. Testes: Spectabiiis Dominus Johannes Wittnyédy viduus, Perillustris Domina Rosina Enesey, relicta vidua Johannis Káldy; ego Gabriel Perlaky cum con­thorali Katharina Ács. Hivatalos stílusban azt mondhatnók : -Ber­zsenyinek már bölcsejénél, az első napon ott fungált az egyházkerületi ikerelnökség Witt­n y é d y János felügyelő és Perlaky Gábor su­perintendens, mint keresztszülők személyében. Wittnyédy a liires muzsaji Wittnyédy Istvánnak, a Wesselényi-féle összeesküvésben oly nagy szerepet játszott soproni lutheránus fő­prokátornak az ivadéka. A kerületnek erélyes fel­ügyelője 28 éven át 1781-ig. Berzsenyi ke­resztelőjekor már mint özvegy ember áll ott. Fe­lesége, [Inger Terézia asszony, Berzsenyi Lajosék komaasszonya már 1772-ben elhalt Ke­mény-Egerszegen. Haláláról egy ily czimű emlék­füzet tanúskodik : Férjfiúi elmével biró Asszony­nak példája, mely néhai Unger Terézia asszony­nak, M u z s a i Witt n y é d y János úr házastársának halotti eltakarittatása alkalmával gyenge poesissel előadatott a nemeskéri ev. gyülekezetben 1772." Perlaky Gábor superintendens ekkor n. dömölki lelkész volt s mint ilyen ő keresztelte és ő irta be Berzsenyit az anyakönyvbe. Ked­ves élete társával, Ács Katalinnal osztozkodnak azon dicsőségben, hogy keresztszülői a nagy köl­tőnek. Berzsenyi szüleinek pedig egy házias ér­zületére mutat, hogy az egyháznak eme jeleseivel állottak komasági viszonyban. Az apa, Berzsenyi Lajos tanult jogász ember, otthon Egyházas-Hetyén, a kemenesaljai kis faluban az ősi birtokon gazdálkodó. Tekinté­lyes férfiú az egyházkerületben is. Őseinek hagyo­mányaira, nemességére sokat tartó. Fiával szem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom