Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Farkas Gejza. Luther

Luttier 'fratai „a mindig támadott, de folyton gyö_ zedelmes kath. egyház dicsőítésére" szolgálnak. Ez egyház legnagyobb ellensége Luther, „most a mi az egyház a kath. emberre, az Luther a protestánsra nézve." Májunké szerint ,.az összes protLutherbiagraphusok költenek," — ennek kiigazí" tása az ő művének feladata. Magyar szócsöve E e i n d 1 Román nagykelecsényi plébános ..Igaz -e, h o g y d r. Luther Márton felakasztotta magát?" ez. művében ^a féket vesztett protestantizmus túlkapásamák és erőszakoskodása hevének némi lehintésérö" — állítólag „külföldi szerzők és eredeti okmányok nyomán." Jól ismerjük azokat s ezék másolóit ide benn s a külföldön ! Majunfié" gyalázatos röpiratára Kol de erlangeni tanár, az ismert nevű Luther tudós felelt „Luthers Selbstmord" 1890. ez. iratával, a melyben helyesen mondja, hogy kevés történeti eseményről vagyunk oly biztos'an tájékozva, mint épen Luther csendes vallásos kimúlásáról. A Luther halálára vonatkozó hiteles adatokat azonban az ultramontán történet hamisító „tictió"-nak deklarálja, hamisan fordít s egy sajátos pápás latin nyelvtant tesz majd szükségessé, sőt még a szemtanú Jonas és Coelius által készített: „Historie, oder Bericht vom christirchen Abschied Luthers- cz. iratot is kölcsönös irány

zatos megbeszélésen alapuló „hazugságnak" mondja. Luther öngyilkosságának bebizonyítására hivatkozik a reformátor iratainak egyes, az összefüggésből kiszakított helyeire, ellenséges indulattal niende-niondákra s csak századok múlva keletkezett pápás irodalmi termékekre. Meggyőzően kimutatja Kolde, hogy nincs a római egyháznak a XVI. században egyetlen egy oly komoly történetirója. ki a közvet_ lenül Luther halála után keletkezett Jonas-Coeliusféte „Históriát" Luther haláláról hitelesnek ne tartotta volna. De Májunké mind annak daczára konokul tovább folytatja magasabb pápás érdekekből az elkeseredett küzdelmet, mert történetgyártásának fökánona az. hogy „a prot. esküszegő papok az egyházrabló fejedelmek hazudtak," s igy „hazudnia kell" a prot. történetírásnak is. E Luther halálharcz szolgálatában áll a freiburgi pápás Herder-c-zég által napjainkban tendentiósusan kiadott D ö 11 i n g e r-f é 1 e „L u t h e r r a j z" is, mely 1849. a freiburgi -Kath. Kirchenlexicoiíban," majd 1851. önálló füzetben is megjelent. s a melyre amiak idején oly hatalmasan megtelelt az erlangeni Hofmann: „Paulus, sine Dollin g ersehe Skizze. Erwinderung auf Döllingers Lutherskizze" 1851. cz. iratával. Kolde tanár a freiburgi Herder-czég hallatlan mesterségére a Hofmann-féle válasznak közrebocsátásával felelt, a melynek a manapság merészen és rendszeresen folytatott Luther halálharczban kiváló fontossága van. Merészség a Herder-czég eljárása, azért, mert Kolde a Hofmann-féle irathoz írott előszóban meggyőzően kimutatja, hogy

1- D öli inger korábbi ítélete Lutherről utolsó éveiben gyökeresen megváltozott, s hogy az Î848-iki „Skizze" s 1872. s 1882. „beszédeiben" foglalt Luther-jellemzései között égbekiálitő különbség van, mivel azokban Luthert „Németország legnagyobb és legnépszerűbb íiának, s a németek prophétájának" mondja, „kinek olyan volt a nép, mint a lant a művész kezében." A Luther életével és halálával foglalkozó mai pápás történetírásra nézve hű kép Hofmannak újból kiadott paródiája, mely a történetírás módszere és eszközei segítségével valóságos ultramontán karrikaturát csinált levelei alapján Pál apostolból, sőt ilyet lehetne a farizeusoknak és Írástudóknak, mint a szentség valódi képviselőinek tendentiósus zsidós föltüntetésével Jézus életéből is összeállítani. Művelőinek pedig azt kiáltjuk, a mit maga Hofniann D öli ingernek, Köstlin pedig Janssennek mondott: „Kérje főtisztelendő úr az Istent a Jézus Krisztusért, hogy az igaznak (Luthernek) halálát halni engedje, mert jobbat nem halt semmiféle pápa, sem szent, akárhányan legyenek is azok!" Im egy klasszikus példa a sok közül a modern pápás történetírás s Janssenék „történeti objektivitásához," a források felhasználásának művészetéhez s az igazság iránt való érzékéhez ! (Eperjes.) DK SZLÁVIK MÁTYÁS. Luther. Halálának 350-ik évfordulója alkalmából. Egy férfiúnak szól ez emlékezés, a kinek evangelikus egyházunk keletkezését köszöni. Egy férfiúnak, a ki ez előtt négy évszázzal — mint hajdan Keresztelő János az emberiséget lelki álmából, erkölcsi tespedéséből egy próféta éles hangjával felrázta, majd mint Pál apostol az emberi.