Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Farkas Gejza. Luther

Luttier 'fratai „a mindig támadott, de folyton gyö_ zedelmes kath. egyház dicsőítésére" szolgálnak. Ez egyház legnagyobb ellensége Luther, „most a mi az egyház a kath. emberre, az Luther a pro­testánsra nézve." Májunké szerint ,.az összes prot­Lutherbiagraphusok költenek," — ennek kiigazí" tása az ő művének feladata. Magyar szócsöve E e i n d 1 Román nagykelecsényi plébános ..Igaz -e, h o g y d r. Luther Márton felakasztotta magát?" ez. művében ^a féket vesztett protes­tantizmus túlkapásamák és erőszakoskodása hevé­nek némi lehintésérö" — állítólag „külföldi szer­zők és eredeti okmányok nyomán." Jól ismerjük azokat s ezék másolóit ide benn s a külföldön ! Majunfié" gyalázatos röpiratára Kol de erlan­geni tanár, az ismert nevű Luther tudós felelt „Luthers Selbstmord" 1890. ez. iratával, a melyben helyesen mondja, hogy kevés történeti eseményről vagyunk oly biztos'an tájékozva, mint épen Luther csendes vallásos kimúlásáról. A Lut­her halálára vonatkozó hiteles adatokat azonban az ultramontán történet hamisító „tictió"-nak dek­larálja, hamisan fordít s egy sajátos pápás latin nyelvtant tesz majd szükségessé, sőt még a szem­tanú Jonas és Coelius által készített: „His­torie, oder Bericht vom christirchen Abschied Luthers- cz. iratot is kölcsönös irány zatos meg­beszélésen alapuló „hazugságnak" mondja. Luther öngyilkosságának bebizonyítására hivatkozik a refor­mátor iratainak egyes, az összefüggésből kiszakí­tott helyeire, ellenséges indulattal niende-niondákra s csak századok múlva keletkezett pápás irodalmi termékekre. Meggyőzően kimutatja Kolde, hogy nincs a római egyháznak a XVI. században egyet­len egy oly komoly történetirója. ki a közvet_ lenül Luther halála után keletkezett Jonas-Coelius­féte „Históriát" Luther haláláról hitelesnek ne tartotta volna. De Májunké mind annak daczára konokul tovább folytatja magasabb pápás érde­kekből az elkeseredett küzdelmet, mert történet­gyártásának fökánona az. hogy „a prot. esküszegő papok az egyházrabló fejedelmek hazudtak," s igy „hazudnia kell" a prot. történetírásnak is. E Luther halálharcz szolgálatában áll a frei­burgi pápás Herder-c-zég által napjainkban tenden­tiósusan kiadott D ö 11 i n g e r-f é 1 e „L u t h e r r a j z" is, mely 1849. a freiburgi -Kath. Kirchenlexi­coiíban," majd 1851. önálló füzetben is megje­lent. s a melyre amiak idején oly hatalmasan megtelelt az erlangeni Hofmann: „Paulus, sine Dollin g ersehe Skizze. Erwinderung auf Döllingers Lutherskizze" 1851. cz. iratával. Kolde tanár a freiburgi Herder-czég hallatlan mes­terségére a Hofmann-féle válasznak közrebocsátá­sával felelt, a melynek a manapság merészen és rendszeresen folytatott Luther halálharczban kiváló fontossága van. Merészség a Herder-czég eljárása, azért, mert Kolde a Hofmann-féle irathoz írott előszóban meggyőzően kimutatja, hogy 1- D öli in­ger korábbi ítélete Lutherről utolsó éveiben gyökeresen megváltozott, s hogy az Î848-iki „Skizze" s 1872. s 1882. „be­szédeiben" foglalt Luther-jellemzései között égbe­kiálitő különbség van, mivel azokban Luthert „Németország legnagyobb és legnépszerűbb íiának, s a németek prophétájának" mondja, „kinek olyan volt a nép, mint a lant a művész kezében." A Luther életével és halálával foglalkozó mai pápás történetírásra nézve hű kép Hofmannak újból kiadott paródiája, mely a történetírás módszere és eszközei segítségével valóságos ultramontán karrikaturát csinált levelei alapján Pál apostolból, sőt ilyet lehetne a farizeusoknak és Írástudóknak, mint a szentség valódi képviselőinek tendentiósus zsidós föltüntetésével Jézus életéből is összeállí­tani. Művelőinek pedig azt kiáltjuk, a mit maga Hofniann D öli ingernek, Köstlin pedig Janssennek mondott: „Kérje főtisztelendő úr az Istent a Jézus Krisztusért, hogy az igaznak (Luthernek) halálát halni engedje, mert jobbat nem halt semmiféle pápa, sem szent, akárhányan legyenek is azok!" Im egy klasszikus példa a sok közül a modern pápás történetírás s Janssenék „történeti objekti­vitásához," a források felhasználásának művésze­téhez s az igazság iránt való érzékéhez ! (Eperjes.) DK SZLÁVIK MÁTYÁS. Luther. Halálának 350-ik évfordulója alkalmából. Egy férfiúnak szól ez emlékezés, a kinek evangelikus egyházunk keletkezését köszöni. Egy férfiúnak, a ki ez előtt négy évszázzal — mint hajdan Keresztelő János az emberiséget lelki álmá­ból, erkölcsi tespedéséből egy próféta éles hang­jával felrázta, majd mint Pál apostol az emberi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom