Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Thomay József. Egyházak és állameszme

zusunk szellemében járunk, a ki ezt mondotta : „Nem azért jöttem, hogy a törvényt eltöröljem, hanem hogy azt betöltsem." Mi úgy élünk, a miképpen példa nekünk az apostol, a ki igy szól: „Minden lélek a felsőbb hatalmasságnak engedelmes legyen, nem az engedelmesség okáért, hanem Istenért. . ." Ebből önkényt következik az, hogy az evan gelikus egyház azon alapon állva, a mely egyszer vettetett, mely a Jézus Krisztus, soha sem jöhet összeütközésbe az államnak a lelkiismeret szabadságát biztosító törvényeivel s a haza alkotmányával, mely az említett törvények korlátai között társadalmilag jelentkező, látható egyház védbástvájául szolgál. Evang. egyház tehát és hazafiatlanság : evang. hithűség és államellenes törekvések: képtelenség; mert úgy az ev. egyház, mint a magyar állam jól felfogott érdekei nem ellenkezhetnek egymással. Azért nem tehetjük azt, hogy lángoló hazaszeretetünk és egyházunkhoz való tántorithatlan ragaszkodásunk felemelő tudatában ismételve s ha kell százszor is, vissza ne utasítsuk azt a szűkkeblűség és túlhajtott sovinizmus szülte, a mily igaztalan, ép oly vakmerő vádat, melyet református testvéreink nem egyszer fejünkhöz vágtak különösen akkor, mikor a prot. egyház államsegélyben leendő részesítéséről lévén szó az inditványoztatott általok, hogy ilyen segélyben csak hazafias egyház, — ez persze a református, — részesittessék. Mintha bizony csak az lehetne hazafias egyház, a mely grammatikailag is magyar? Mintha a hazafiság fogalmának meghatározásánál a nyelvkérdés játszhatná a főszerepet? Mintha nem lehetnének németül és tótul beszélők épen oly jó magyarok, mint magyarul beszélők jó magyarok? Mintha azok, a kiknek anyanyelve a magyar, már e o ipso egytől-egyig mind tizenhárom próbás magyarok lennének, a sziveket és veséket vizsgáló Isten előtt? Mintha azért, mert egynémelyek az evang. egyházban nemzetiségi kérdést csinálnak s azt kihegyezve tolják előtérbe s arra, féltékenykedve nemzetiségi túlkapásokba csapnak át, — bárki is feljogosítva érezhetné magát arra, hogy az ilyen külömben is elszigetelve álló részleges jelenségekből az egész egyház-egyetemre következtessen s az ilyen jelenségeket az egyetemes egyház symptomájául tüntesse fel? Evangelikus egyházunk mikor Isten országát terjeszti, akkor egyúttal a magyar hazának hű és megbízható polgárokat és engedelmes alattvalókat nevel s legfőbb érdeme abban rejlik, hogy az evangelium fegyvereivel hadakozva a magyar állameszmének tesz szolgálatot azon hivei között, a kik az ultra-fajszeretet szellemétől vezéreltetve az egyházat annak hatalmi körébe vonni igyezkeznek. Hát telietünk mi arról, hogy egyházunk fentartásának és fejlesztésének munkájában a nyelvviszonyokat is tekintetbe kell vennünk ; hogy az öszsze tartozás érzésének ápolását sokkal nehezebben, sokkal több bölcs mérséklettel és tapintattal és sokkal több gondot igénylő óvatossággal munkálhatjuk, mint az egy nyelvű kalvinista egyház, mely velünk szemben az úgynevezett magyar h i t - é t hánytorgatja és úgy tünteti fel magát, mint választott népét a magyarok Istenének. Hitvallásukat elnveletik a magyar állam-eszmével és terjesztik azt a hiedelmet, és tápot nyújtanak annak a balvélekedésnek, hogy reformátusnak lenni és magyarnak lenni egy és ugyanaz. Ezzel ellentétben a katholicizmus az állaineszmét absorbeálván, egyetemes jellegű dogmáival és tanaival eltakarja az államot, jogait az állani jogai fölé helyezi, törvényeinek az állam törvényeit alárendeli, úgyanynyira, hogy a dogmák, a pápai bullák s a lelketlen szabványok tömkelegéből, a hivők lelkiismeretére vert ezen rablánczaik közül csak alig-alig csillámlik fel egy-egy halvány fénye az állam-eszmének. Ebben az eszmekörben mozog a római egyház, lényegileg czélja 111a is az, a mi az ultramontantizmusé. Kolonie s nemzetgyilkos politikája most is kisért: Faciam Hungáriám captivam, deinde mendicam, postremum Oatholicam." Az állani szentesített törvényei ellen izgató hecckáplánok által vezetett katholikus nép-párt hódító hadjáratra készül s fanatizálva oly munkát végez, melylyel első sorban is a hazának árt, a mely, — mikor a haza és az egyház között kell választani, mellékes dolog; a fő a mindenható Isten dicsőségének ürügye alatt a római egyház hatalmi körének tágítása s a középkorban bitorolt világhatalmi befolyásának és tekintélyének megalapítása. S a mennyiben az ezen czél felé való törekvésében a nemzet alkotmány- és törvénytisztelete megakadályozza a kath. egyházat: úgy a „pax" kedvéért szegre akasztja elveit, várván azok megvalósítására az alkalmasabb időket; s a hol nem emelkeclhetik fel az állam fölé, ott a pápa által