Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Kovácsi Gyula. Mi a teendő, hogy még kevesebb ne legyen a theologus?

kevésre számítani, liogy az inkább a régi szokás szülte ajándék maradjon és nem annyira fizetés. Ami a földeket illeti, — a kataszteri tiszta jövedelem számittassék be ; hogy igy, ha el is hanyagolná a lelkész a földeket, azért fizetésén csorba ne essék ; s ha mégis a föhlmivelést kultiválná, hogy ez azután csakugyan „mellékjövedelem" legyen. Mert, hogy ha úgy fogjuk a földet fölszámítani, amint azt p. o. nálam akarták, — 24 telek jövedelmét 150 frtba: úgy egyenesen kényszeritik a papot, hogy kapát, kaszát fogjon a kezébe, maga tisztítsa az ólat, hogy igy a földből legalább valami megközelítő összeget hozhasson ki és igy fizetése nagy csorbát ne szenvedjen. Az egyháznak azonban nem igen áll érdekében. hogy papját paraszttá tegye. És egyátalán, ami az egészet illeti, számítsa az egyház a papi fizetéseket úgy, amint az állam a katholikus papok fizetését számította. Itt is csak 800 írtról van szó, — de a behajtási költségek czimén mind annak, amit a hivektöl kapnak, egy hatoda leszámittatik. K mellett, amint tudom, Ieszámittatik a fajzás, a papi épületek tisztántartására kiadott összeg, az adó, a nyugdij- és az özvegyárva intézetekbe fizetni szokott összegek. Fgy, hogy itt a 800 frt minimum mellett is 900— 1000 frt a legkisebb fizetési Ha már tehát elkövette a zsinat azt a hibát, hogy csak 800 frtra szabta a minimumot, —legalább igy számítsa ezt az összeget az után ; és ne legyen szűkebb marku az egyház, mint az állam. Legalább tehát igy segítsünk e bajon. És miután az állam szándékában van — ha igaz, — az evang. papok fizetését is fölemelni 800 frtra, hogy ettől a lelkész majd el ne essék: jó lenne talán az egyház által a 800 frtig eme fölemelt papitizetésjavitást csak valami pótlók czimen megadni a lelkésznek, a mely azután az állam által történendő fizetés összeírásból elmaradhatna. 5. Ami az előmenetel szabályzását illeti, mit lehetne tenni e tekintetben? A papi vizsgát még le nem tett káplán pa roch iára ne pályázhasson. Most a theologus, ha leteszi a candidatikumot. e fölszenteltetése alkalmával papi vizsgát tesz püspöke és néhány pap előtt. Ezt igy, amint van, nem tartom helyénvalónak. Mert mit is akar tulajdonképen ezzel a vizsgával a püspök? Talán ellenőrizni, ha vájjon a censorok a candidaticumnál elég szigorúak voltak-e'? De hiszen a candidaticuni egyik censora mindég a püspök! Avagy miből fogják azt a candidatust vizsgálni, talán az elméletiből? Hiszen ez, most jővén a vizsgáról, az elméletiből nem egyszer többet tud, mint azok a papi censorok, akik a parochiákon az elméletiből már ugyancsak sokat felejthettek ! Avagy vizsgálni fogják a gyakorlatiból? Hát hogy lehet attól gyakorlatot kívánni, akinek még alkalmat sem adtunk gyakorlatot szerezhetni? Ép ezért e vizsgát a felszenteltetés után, — egy évi káplánoskodás alapján, — tartanám helyénvalónak megtartani. Ez alkalommal a vizsgára jelentkező köteles lenne püspökének és a vizsgáló bizottságnak bizonyos számú katechizátiót, dispositiót, biblia magyarázatot, keresztelési, avatási, urvacsorai, confirniatiói, temetési, vasárnapi, ünnepnapi beszédet bemutatni, még pedig azokon a nyelveken, a mely nyelvű parochiákon kívánna működni, bizonyítványt kellene hoznia egyházától arra nézve, hogy ez év alatt az iskolát, a betegeket, a híveket lálfogatta-e. Köteles lenne ez alkalommal püspöke előtt papolni, functiókat végezni, a jogból, kivált az egyházunkat érdeklő törvényekből, az anyakönyvvezetésből — és végre egyáltalán a gyakorlati theológiából vizsgázni. Ez lenne az u. n. papi vizsga. És csak hogyha egy évi káplánoskodás után e vizsgát letenné, — csak akkor pályázhatnék azután a káplán a parochiára. Mind ez javára lenne az egyháznak és a papnak egyaránt: de egyszersmind akadályul szolgálna arra nézve, hogy az illető theologus, talán összeköttetései utján, egyenesen a parochiára csöppenjen, talán első osztályú parochiába is, megelőzve akárhány érdemeket szerzett káplánt és lelkészt. B. Az egyházak osztályoz tas sanak, mint a református atyafiaknál. Jó lenne e czélból talán nálunk is az egyházakat osztályozni, — harmad, másod ós első osztályűakra osztani. És talán jó lenne kimondani p. o. azt. hogy : a harmadosztályú egyházba pályázhatnék a papi vizsgát letett káplán és valamennyi lelkész ; másodosztályú egyházba pályázhatnék csak olyan lelkész, aki valamely egyházban már legalább is 3 éve működik; első osztályúba pedig pályázhatnék csak olyan lelkész, aki másodosztályú parochián működik legalább is három esztendeje. 0. Pályázatoknál az érdem jutalmaztass ék. Egy kerületben, amint tudom, a