Evangélikus Egyház és Iskola 1896.
Tematikus tartalom - Ünnepélyek - Ruszt
a világi hatalom fegyvere folyvást mellette állt, nem érezte többé az ige fegyverének szükségét s a mily mértékben dússá és fényessé lön földi javakban, oly mértékben lön szegénynyé az élőhitben ..." most kicsiny és nagy és mind megannyi az egyház baját egyedül állami dotatiókban keresné és találná meg ! Nagyon helyesen, csak úgy ne járjon az egyház, mint a régi nemes, ki audientiát ment kérni, Bécsbe. József császár elé, ment ősi öltözetben, bajúszszal, még nagyobb szakállal. S valami furcsa czélzást értve a jelentkezés alkalmával, másnap már bajusza se volt, szakálla se volt, épen május elseje lévén, bevett szokása szerint még a parókát is letette, úgy ment audientiára görbe karddal, kaczagányban, olyan kopasz fejjel, mint egy billiárd golyó. Az udvarmester ijedtében-e. nevettében-e, majd hanyatt esett: — Herr Gott! Nem mondtam én. hogy leborotváltassa még — a haját is ! Nagyon helyes, ha a protestáns egyház az állam érdekében századokon át hozott s ezután hozandó áldozataiért, most némi kárpótlást követel. A protestáns egyház a szabadság oltárára — mindig első helyen - sok-sok áldozatot nyújtott pénzben és vérben: számtalan jeleseket nevelt — ingyen, millió és millió hű magyart adott — ingyen, temérdek iskolát tartott és tart fenn — ingyen, anyakönyveket vezettetett — ingyen, lelkészeiben lelkiismeretes állami hivatalnokokat szolgáltatott — ingyen. és cselekedte mindezt az államnak, az állam helyett! Azon állani helyett, mely mindezt ritkán, akkor is karddal kényszeritett vagy legfeljebb kegyelemből hálálta meg és mindezt tette azon egyház, mely földhöz ragadt szegény volt, mint a Krisztus maga, azon egyház, mely semmiféle királytól, semmiféle országos alapból nem uradalmat, de még egyetlen barázda földet is soha sem kapott ! Ám legyen helyes az is, hogy a jogos követelés udvarias formában, mint „alázatos kérelem" terjesztetik elő, de ezen kérelem ..kegyelmes" teljesítésének reményében hallgatni, hol szólni, szemet hunyni, hol tenni, békén szundikálni, hol riadót veretni kell val a : a szent harag fellobbanása nélkül szemlélni, hogy a magyar protestantizmus arczul veretesével, a magyar protestánsok szent Bertalanja, szent István napja 1) a toleráns magyarnak nemzeti örömünnepe legyen, összetett kézzel a fejet csóválni, mikor az 1868. évi LII1. t.-cz. 12. §-átaz ellen táborba dobják koncz gyanánt, még akkor is fel nem sziszszenni, ha az egyház főtisztviselőinek választása alkalmával nem azt kérdezik, kinek mi hite, mily szive, milyen keze, hanem azt: grata persona-e vagy nem, tehet-e felfelé vagy sem stb, és a többi, levágatni a bajúszt is, a szakállt is, lekapni a parókát is, odadobni még tán a fórfiúságot is csak azért, hogy az az állami dotatio, a jogos követelés ki hízelegve legyen, hát ez éppen olyan Opportunismus, mint a melyet ama vén sas Bécsben önkénytelenül követett el, a milyen nevetséges, épen olyan veszedelmes ! Az opportunismusnak sohasem volt igazsága, evangeliorni, sem lutheri, sem kálvini, sőt egészséges szervezetben még csak létjoga sincs s a hol fellép, ott már beteg a test s ha el nem távolítják idején, közel a pusztulás. Fullasztó levegő ez, nyissunk ablakot. HUTTER ZSIGMOND. ') A szomorú időkben minden esztendőben mindenütt az egész országban, mindig ezen a napon volt a legélesebb támadás a protestánsok ellen BELFÖLD. Toronyalapkö letétele Ruszton. A rusztí ev. gyülekezet már évek előtt alapot teremtett, hogy mélyen érzett óhaja, a toronyépítés, mely méltó disze legyen szép templomának, mennél előbb valósuljon. De az ev. gyülekezet buzgósága és áldozatkészsége amilleniumi év virradtával legmagasabb fokra szállt fel. — Egyház és haza iránti szeretettől lelkesedve egyes tagok, családok, példás áldozatokat hoztak, sőt az egyház minden, még a legszegényebb tagja ís örömest odaadták járulékukat, tehetségük szerint. — Igy Kapp Károly és neje Franz Paula a nagy harongot 1524 forintnyi értékben, idősbik Kraft János és gyermekei : Kraft János nejével Schreiner Emiliával, Kraft Samu nejével, Ivadnár Leopoldinával, Kraft Frigyes nejével, Kleinrath Zsuzsánnával, és Kraft Károly nejével Wenzel Emiliával a közép harangot 748 forintnyi értékben, özvegy Kleinrath Friderika és leányai, Vilhelmina és Karolina a kisharangot 400 forintnyi értékben, Wapp Lajos a haranglábat 550 forintnyi értékben vették, Schröck Katalin kisasszony pedig oda nyilatkozott, hogy a toronyórát fogja csináltatni és e czélra 500 forintot ajánlott fel. — Kraft János és Wenzel Pál az egyháztagoknál gyűjtést kezdeményeztek és e gyűjtés eredménye váratlan volt. Találkoztak családok, a kik 500—600 forinttal hozzájárultak, úgy,