Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Kérdések és válaszok - Csak polgárilag kötött házasságból származó gyermekek törvényesek-e?

let nélkül, kegyetlenül azt a bölcsöt, amelyben eleink ev. egyházunk ezen édes gyermekét, a gyámintézetet, ringatták, ápolták s megerősítették. Szép szóval, igaz jóakaratból folyó buzdító beszéddel és tanácsosai, a ház falain belől, bizony többre megyünk, mint azzal, ha egy oly intézményt, mely egy emberöltőnyi idő alatt nemesen küzdött, fejlődött és jót cselekedett, netán észlelt formai hiányai miatt, vezetőivel együtt agybafőbe verve a nyílt p i a c z r a viszünk, szégyenpadra állítunk s komikummá tenni törekszünk ! LAUKÓ K AKOL Y búnyaker. gyámintézet elnökTörvényesnek Írandó be! E becses lapok f. é. szeptember hó 10-én megjelent számában a következő kérdést olvashatni : „a szülők csak polgári házasságot kötöttek, egyházit nem ; első szülött gyermeköket megkereszteltetik ; az egyházi anyakönyvbe törvényesnek irandó-e be ez a gyermek?" Igénytelen nézetein szerint okvetlenül törvényesnek irandó be ez a gyermek az egyházi anyakönyvbe is, a mint hogy az állami anyakönyvbe is minden bizonynyal törvényesnek van beírva. Értésemre esett azonban, hogy vannak, a kiknek nézete szerint ezen véleményem vita tárgya lehet ; a miért a felvetett kérdés felett eszmecserét kezdeni kívánatos volna. Ez az oka annak, hogy a szerkesztőnek szívességét, az olvasónak becses figyelmét ezennel igénybe venni bátorkodom. A felvetett kérdés szövegezéséhez is szó fér. ..A szülők csak polgári házasságot kötöttek, egyházit nem." Mintha csak két házasságot kellett volna kötniök, polgárit is, egyházit is, holott kétségtelen. hogy házasságot csak egyet köthettek — annak rendje módja szerint! ..A házasságot polgári tisztviselő előtt kell megkötni." Ez hazánkban a törvény, de a házasságról szóló 1894. XXXI. törvény .,a házasságkötésre vonatkozó vallási kötelességeket érintetlenül hagyja." Egyházunk tehát az egyházi esketés jogának gyakorlatát, miután ezt a hivek valláserkölcsi élete szempontjából fel nem adhatja és miután azt az 1894. XXXI. t.-cz. is érintetlenül hagyja, a polgári házasságkötés mellett is teljes mértékben igénybe veszi. (Egyetemes kgy. jkvi 1893/65. pont alatti határozat). Az egyház meg is várja híveitől, hogy a polgári házasságkötés után az egyházi esketést igénybe vegyék (u. a jk. pont 10. §.), mert vallási s erkölcsi szempontokból egyházunk nagy súlyt fektet a házasoknak egyházi egy bekötésére s a papi áldásra. A házasságkötés formájára nézve tehát fenn áll egyházi híveinknek, mint honpolgároknak azon szoros kötelessége, hogy házasságukat a polgári tisztviselő előtt kössék meg ; és fenn áll szabadságuk, de mint egyháztagoknaá erkölcsi kötelességük is, hogy úgy a hirdetésre, mint az esketésre legalább is a polgári hirdetés folyama alatt jelentkezzenek illetékes lelkészöknél és hogy az egyházi esketést azonnal a házasságkötés után vegyék igénybe. Az egyház kötelezi lelkészeit is, iparkodjanak a házasulókat arra birni, hogy az egyházi esketést igénybe vegyék, lehetőleg azonnal a polgári házasságkötés után. Es a lelkipásztorkodásra hálás tere nyílik a lelkésznek ott, a hol az egyházhivek az egyház áldását kevésre becsülik, és az egyház intésein, erkölcsi kötelezésein magokat túl tenni akarnák ; de ez a lelkipásztorkodás nem terjedhet odáig, liogv sujtsuk az ártatlan gyermeket szüleinek mulasztásáért,' vagy hogy homályt vessünk oly jogviszonyra, melyet az állam törvényesnek elismer, vagy végre, hogy azon szülőket, kik előbb az egyháztól többé-kevésbé eltávoztak volt, most pedig gyermekeikben, magzataikért ismét közeledni akarnak az egyházhoz, ettől ridegen eltaszítsuk. Hisz a legszigorúbb romanismus is engedékeny ott, hol közeledést, „megtérést" lát; ós mi az evangelium szolgái ne lennénk — okosak mint a kígyók, szelídek mint a galambok? Abban bizonyosan egyetértenek velem, a kérdést tevő is és elvtársai is, hogy törvényes házasságból törvényes gyermek származik, törvénytelen gyermek ellenben törvénytelen viszonynak gyümölcse. Hát azon szülőknek házassága, „kik csak polgári házasságot kötöttek, de egyházit nem," nem házasság, nem törvényes viszony-e? Az ország törvénye szerint, minden bizonnyal az ; mert a házasságot polgári tisztviselő előtt kell megkötni, és az oly kötés, mely nem polgári tisztviselő előtt történt, a törvény erejénél fogva semmi vonatkozásban sem tekintetik házasságnak. (1894. XXXI. t.-cz. 29.. 30. §§.) És ezért azon lelkész, a ki egyházi összeadásnál eljár, mielőtt a felek iga zolták volna, hogy a házasságot a polgári tisztvi