Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Vasi-közép egyhm.

tető : „Most már a hivatalos történetírásban is uralkodik az igazi protestáns princípium : sic volo sic jubeo. A hatalmasok igy akarják, hát igy kell lennie."—Lám. a hatalmasok a protestánsok, s a protestáns egyház a tekintély egyháza, pedig a római pápa csalhatatlanságát s a püspökök ké­nyét nem a protestánsok találták ki. — Ismeri már a világ a r. kath. írók részrehajlását, történet irását azokra bízni annyi, mint a történetet elfer­dittetni a r. kath. egyház dicsőítésére. Mgçyar állam azt kérdi a közeledő választá­sokra vonatkozólag: kihez menjünk? _Ha az-állam a szerződési jelleget (a házasságnál) a szentségi­től külön választva, a szerződés megkötését ma­gának vindikálja, olyan dolgot mivel, ami a kath. hitet a legerősebben sérti . . . Valóban elszomorító a mi helyzetünk. Xincs egy párt. a hová becsü­lettel bemehetnénk. Embereljék meg magukat a papjaink, s a világi nagyobb befolyású férfiak s minden katholikus kerületből kergessük ki azon jelölteket, kik a revíziót meg nem ígérik s akik­ben nincsen garanezia, hogy szavukat meg is tartják . . . Keveset beszélni, titokban annál többet tenni, annál hevesebben dolgozni és erősen szer­vezkedni. Ez legyen a jelszó." — Érthető beszéd, vájjon megértik-e a protestánsok is? Pesti Hírlap* -A szegény magyar kath. egyházat újabb válságok és nehéz megpróbáltatások örvénye felé lökdösik az illatos főpapi cselszövők és a mos­datlan hecckáplánok. ... Az utolsó óra itt van, hogy ezen a nagy, igen nagy bajon békés eszkö­zökkel segíteni lehessen. Ennek pedig egyetlen módja az, lm Vaszary és a hazafias főpapok saját tekintetükkel fékezik meg az egyházforradalmi pártütést. Egyházukat védik meg vele, ha megteszik, mivel lia nem teszik meg, megteszik helyettük a politikai pártok és az állam. Itt nincs paktum és engedékenység többé. A néppártot a haza békéje érdekében le kell és le is fogják tiporni." — De a kath. egyliizra nem mindegy, hogy ki és miképen végzi el ezt a műveletet. Ha a hazafias főpapság és papság nem képes megfékezni a veszedelmes pártütést s biztosítani a pacficatiót, akkor az állani és a politikai pártok végzik el. És akkor a legyő­zött fél csakugyan a kath. egyház lesz, a melynek megpróbáltatásai nem fognak elmaradni. Sárospataki lapok. „Alkalmi mondani valók" czim alatt mutat rá arra, hogy a r. kath. egyház és pápája nemcsak a jó barát szerepét játszotta Magyarország történetében. „Magának a koroná­nak adományozása sem akart kevesebbet jelezni, mint hogy a magyarok királya a pápától nyerte hatalmát, méltóságát. Már I. László — ki később a horvátok áttérítésének jutalmául a szentek közé soroztatott — kényszerítve találta magát a pápa­ságnak ez irányú törekvését visszautasítani, s a legbuzgóbb hithős, H u n y a d i Mátyás nem ok nélkül nyilatkoztatta ki, hogy készebb a kettős ke­resztet hármassá tenni, mint túrni, hogy a sum­mus pontifex az ország ügyeibe avatkozzék. Mennyi vér- és vagyon áldozatába került nemzetünknek, hogy a kit ellenségeinek nyilvánított — ma már rokon nemzetnek elismert — törökök ellen a pápa ösztönzésére annyiszor, annyi éven keresztül viselt hadjáratot a várnai és rigómezci nagy katasztró­fákkal, Xikápolytól Mohácsig! Hát III. Frigyes német császárt — ki annyi zavart okozott hazánk­ban — ki dédelgette H u n y a d i János, majd Mátyás király ellenében? ki űzte be e hős királyt az ipa és barátja elleni ellenséges viszonyba? ki hajtotta be az országnak oly terhes és annyi ideig tartott hadjáratokba, a melyek lehetetlenitették ma­gas tervei kivitelében? Midőn a lorettoi eskü el­hangzott, kik voltak azok, a kik az osztrák önkény­uralom hírhedt tábornokaival, a Bástákkal, Ka­raffákkal szövetkeztek a protestantismus, a magyar faj kiirtása végett?" .Szabad sajtó. „Túlságos naiv kívánság az, mit a tanügyi kongresszuson hallottunk, hogy a fele­kezetek adjanak ugyan pénzt az iskolákra, de mondjanak le arról, hogy azokban az iskolákban a felekezeti érdekeket szolgálják a tanerők. Hisz ez valóságos öngyilkosság volna ! Két dolog lehet­séges csak a mi felfogásunk szerint. Vagy fenn­tartjuk a felekezeti iskolákat vagy beszüntetjük azokat. Ha fenntartjuk, akkor úgy tartsuk fenn, hogy azokban még a torna- és rajztanár is olyan igaz hirdetője legyen az egyháznak, mint voltak egykor örök hálára méltó régi tanáraink. De ha igy fenn nem tudjuk tartani, akkor be kell szün­tetni valamennyit, nem holnap, hanem ma." A katholicismus és a mai államhatalom. Régi dolog az, hogy a róm. katholicismus nem nagyon válogatja az eszközöket hatalmának és fennállásá­nak biztosítására, mert hiszen a czél szentesíti az eszközöket is. Hajdanában az absolutismus szövet­ségese volt a szabadság elnyomására, most a szabadossággal szövetkezik ugyanarra a czélra s a mily szívóssággal kapaszkodott annak idején a császárok bíbor palástjába, ép oly kiszámítással veti most magát az anarchia karjaiba, hogy az alkotmányos államhatalom rá nézve veszélyes haladását megdöntse. S hogy a mai államhatalom csakugyan nem valami sok támogatást várhat a katholicismustól, az kitűnik dr. Hitze ultramon­tán sociálpolitikus szavaiból, a ki ..Capital und Arbeit" cz. művében azt mondja : „Ugyanazon a napon, a melyen a mai államhatalom, mint a Xapoleon szobor, a commun kalapácsütései alatt összeomlik, fejlődik majd ki a katholicismus soci­alis ereje. Ugyanaz a harangszó, a mely a mai államhatalom halálos óráját hirdeti, ugyanaz fogja ünnepélyesen hirdetni a katholikus népek szabad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom