Evangélikus Egyház és Iskola 1896.
Tematikus tartalom - Gyűlések - Irodalmi társulat
ZI 4 Ezek közt kimagaslik az 5. sz., úgy tartalmi, mint alaki tekintetben. Szónoki lendülettel, költői ihlettel irott beszéd. Élénk figyelmet keltve a bevezetésben, lelki szemeink elé állitja a múltnak dicső fájó emlékeit, rámutat a keresztyén evang. hitre, mint a nemzet erejének, bizodalmának kútforrására, a haza és egyház közt fenálló szoros egységre, buzditva hazaszeretetre s Isten iránt való hálára — mig a 3-ik részben a biztató jövőre utal, melynek feltételei teljesültével „lesz még pünköstje a magyarnak!" Bizonyára magas röptű beszéd, melynek a költői kedély prófétai megnyilatkozása sajátos jelleget, zamatot ád. Végtelenül sajnálja velem együtt a bírálók egy része, hogy e kiváló beszédet csak a harmadik kategóriába sorozhatjuk. A történeti rész nemcsak terjengős, hanem adataival fárasztólag hat. Bár tudatosan teszi ezt a szerző : „jól esik ezt tudnia a népnek — igy nyilatkozik — a mivelt elem is szívesen hallja" ; — de e nézetben a bírálók nem osztozhatnak. Vagy ismeri a hallgató a történeti tényeket s akkor a concrét adatok felsorolása felesleges ; vagy nem ismeri, s akkor a sok részletes adatra való utalás fárasztólag, zavarólag hat, az eszmét elhalványítja, az összbenyomást szükség nélkül csökkenti. Az egyházi szónok nem krónikairó, hanem a krónikái adatokból levont örök i g a z s á g hirdetőj e. A második dijat — mint az egyik bíráló helyesen emeli ki — feltótlenül ennek a munkának kellene oda ítélni, ha szerző hajlandó lenne, a munkát kellőleg megrövidíteni s a fentemiitett kifogás tekintetbevételével módosítani. A pályázat feltételei (legyen gyülekezetben tartandó istenitiszteleten elmondható) vezérelték a bizottság tagjait, kik e beszédet eredeti alakjában elmondhatónak nem tartják, — arra pedig, hogy feltételesen ítéljék oda a dijat, a bírálók — sajnálatukra — feljogosítva nem érzik magukat. A 13. sz. beszédnek előnye a szép szövegszerű clispositió, logikus, világos eszmehaladás, vallásos meleg alaphang. A főrészek 2—2 arányos alrészre oszlanak s helyes kidolgozás folytán e munka átlátszó, egységes szervezetté alakult. A beszéd egyszerű, népies, itt-ott színtelen, de logikus. Kevés benne a szónoki lendület, inkább az objectiv, mint a subjectiv momentumokat ragadja meg, azért alig van benne buzdító elem. Egyike azon kevés beszédeknek, melyekben az alapige is jobban jut érvényre. Építő hatása kétségtelen. A 14. sz. beszédet figyelemre méltóvá teszi a szép felosztás, a vallásos hang, a benne érvényesülő buzdító, intő elem, s általánosságban a szabatos, helyes nyelvkezelés. A kidolgozás folytán a 2-ik főrész tartalmilag összeesik a 3-ik főrészszel, mennyiben szerző a 2-ik részben általánosságban szól tárgyáról, a 3-ikban pedig ugyanazt néhány részletes vonás kiemelésével ecseteli. Azért a 2-ik rész a többivel szemben bágyadt, színtelen. A szövegből csak alaki tekintetben meríti tárgyát. (Folytatása következik.) BELFÖLD. A magyar prot. irodalmi társaság gyííiése f. hó i-én tartatott meg Budapesten, a tagoknak élénk részvétele mellett. —- Közgyűlés előtt a választmány tartott gyűlést, a melyen tudomásul vették a számvizsgálatról szóló jelentést. — A társaság mult évi bevétele volt 4879 frt 83 kr., kiadása 5632 frt 78 kr., tálkiadás tehát 752 frt 95 kr. A túlkiadást az a körülmény idézte elő, hogy a tagok nagy része nem fizette be a tagdiját, a minek következtében a hátralék 9000 frtra szaporodott. — Örvendetes tudomásul vette továbbá a választmány azt a jelentést, hogy a „Koszorú" füzetekből a folyó évben a III-ik sorozat is ki fog adatni. — A közgyűlés május 1-én 5 órakor tartatott meg díszes közönség jelenlétében. —Az ülést Szász Károly püspök imával nyitotta meg, a mely újítás a tagokra igen jó benyomást tett. A gyűlésen egyházunk és közéletünk számos kitűnőségén kivül jelen volt az Ev. Szövetség három küldötte is. Szász Károly felolvasta lendületes megnyitó beszédjét, melyben különösen hangsúlyozta, hogy a nagyobb vidéki központokon lakó tagok az anyatársasággal szervi összeköttetésben álló helyi társaságokká alakulhatnának, mely társaságok theologiai és vallás-erkölcsi felolvasások által egyrészt az egyházi öntudatot fejlesztenék, másrészt a theologiai tudományokat népszerűsítenék. — A közgyűlés azt az eszmét magáévá tette. — A megnyitó beszéd végén az elnök szívélyesen üdvözölte az ev. szövetség tagjait, mely üdvözletre azok részéről Baedecker tanár válaszolt. — Ez ünnepélyes episod után Szőts Farkas olvasta fel titkári jelentését. E jelentéssel kapcsolatban a közgyűlés jkvi köszönetet szavazott Hegedűs Sándor alelnöknek, a ki a „Koszorú" szerkesztői és szerzői tiszteletdijait 446 frt értékben a mult évben is fedezni szíves volt és báró R a d á k Ádámnak, ki szintén a „Koszorú" költségeire ismét 50 frt adományt küldött. — A népiratkák terjesztése