Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Endreffy János. Ezredéves ünnepi beszéd

puszta nyers erőnél sokkal hatalmasabb a szellemi és erkölcsi erő, ez az igazi erő és hatalom. Ezt pedig pogány őseinknek is csak a ker. vallás adta meg. Mert a mily mértékben erősbödött a magyar szentegyház, épültek templomai, oltárai és szállott fel róluk a Krisztusban hivő szivek imájának áldozati füstje ég felé : azon mértékben vett erőt rajtuk az emberiség, a jog- és igazságérzet, a felebaráti szeretet hatalma: az igaz ker. műveltség áldásai. Oh, mert a kik a Krisztuséi lettek, azok nem folytathatták tovább a kalandozó háborúkat, a pusztításokat, a harczi kegyetlenségeket, azoknak ujjá kellett születniök. Legyen áldott a kegyes és a helyzetet felismerő I. István király emléke, a ki maga ment népe közé, mint annak legelső és legbuzgóbb térítő apostola. Áldás rája, a miért a haza jövőjének örök fundamentomát vetette meg a Jézus Krisztusban, megemlékezve az iras szavairól : „mert inas fundamentomot senki nem vethet azon kivül, a mely egyszei vettetett, a mely a Jézus Krisztus.

u 1. Kor. 3. 11. Es ettől fogva a Krisztus evangelioma lett a honfenntartó, honmentő és épitő erő. Történetünk legszebb lapjai, a magyar vitézségnek legragyogóbb fényei azok, melyek a Hunyadiak dicső korszakához fűződnek. Mert ekkor a vallást, hazát és az egész ker. világot fenyegető török folyton megújuló támadásai ellen a Krisztussal és a Krisztusért folyt a harcz. Es a magyar állt, mint dönthetlen sziklafal, dicsőn védte magát és a többi országokat. A Jézus nevét kiálltva rohant a harczba és ez a szent név volt a jel. a melyben győzött! Es idők multán válságos fordulat állott be. A nyugoti égen csodás fény támadt, mely egyszerre bevilágította hazánkat is. Ez volt a reformáció fénye, a tiszta evangyéliomi tan felnyitása, az evangyéliomi vallás. Es én hazafias és protestáns önérzettel vallom, hivatkozva a történelemre, hogy hazánk alkotmányos szabadságát evangyéliomi vallásunk és egyházunk tanaival és elveivel vívta ki és hogy közművelődésének is a reformációban megindult hatalmas szellemi mozgalom adott addig soha nem tapasztalt lendületet. Igy volt ez mindenütt. Alkotmányos szabadságot mondtam. Mi volna hazánk, vagy bármely nép is e nélkül ? Mit ér a rabságos élet ? Ha az egyes, vagy a nemzet nem követheti szabadon vágyait, ha megkötve keze-Iába, nem szerezheti meg boldogulása feltételeit. A szabadságit dicséri énekében a kis madár, annak örül a por férge és minden élő. Szabadság nélkül nincs haza, nincs élet, nincs boldogság, de van siralom, koldus-szegénység és halál. És íme hazánk szabadságát a mi evangyéliomi vallásunk és egyházunk segített kivívni. Hogyan, kérdezik'? Úgy, hogy a mi egyházunk elve : a szabad vizsgálódás, a lelkiismereti szabadság és az önkor m á n y z a t, alapulva az evangyéliomon, mely az mondja: „A lélek mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is." 1. Kor. 2., 10. „Nincsen sem zsidó, sem görög, nincsen sem szolga, sem szabados, . . . mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztusban." Grál. 3., 28. ..A szabadságban azért, melylyel minket a Krisztus megszabadított, álljatok meg és ne kötelezzétek meg magatokat szolgálat igájával." Jak. 5., 1. De ez igék és elvek az emberi jogok hirdetői, a szabadság igéi, és azért visszhangzottak azok az evangyéliomi egyház falain kivül is a haza minden fiainak szivében. A vallási szabadság fénye, mint az éjszakai tűz a pusztában, világított nemcsak a körülállóknak, hanem a messze távolba is. A szabadság, testvériség és egyenlőség eszméivel telt meg a levegő, és a jelszó a vallási szabadság után a polgári szabadság lett. Hazánkban is, hol kezdetben a nagy többség evangyéliomi vallású volt. alkotmányos a vallási szabadság ikertestvérekké lettek. Ugyanaz volt a sorsuk kezdettől fogva. A mi hőseink a vallási és polgári szabadságért egyszerre véreztek, a két ügy együtt szenvedett, együtt győzött. Es a nemzeti nyelv és művelődésre hogyan maradott volna üdvös hatás nélkül evangy. egyházunk, mikor ő volt e hazában az új szellemi mozgalomnak fészke, hol szíves fogadtatásra találtak az új eszmék és a honnan keltek szárnyra tovább. Evangelikus egyházi férfiak terjesztették ezeket a nyomtatásban, magyar nyelven ; bibliafordítások, vitairatok, imádságos könyvek nagy számmal jöttek forgalomba. A templomokban a régi latin helyett anyanyelven folyt az istenitisztelet, melynek középpontja a meggyőző erejű igehirdetés lett. De a reformációnak és igy a mi hazai evangy. egyházunknak egyik legfőbb érdeme az, hogy a népoktatást, követve Luther szavát: tanítsátok a gyermekeket, ez a szülők és polgári felsőség kötelessége, ez Isten parancsolatja, először tette rendszeressé. Áldjuk az isteni gondviselést, a miért egyházunk e nagy szolgálatokat tehette hazánknak, melyekkel az egész nemzet hálájára