Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Temető - Szinicz Lajos

utókor számára. Eperjesen marad minden a mint volt; továbbra is pusztulunk, veszünk; —- papjaink, tanítóink, nyomorognak tovább ; iskoláink is csak tengeni-lengeni fognak, holott egy erőteljes 6 osztályú iskolánk lehetett volna. Mint halljuk, az intelligens elem a tót egyházat ott akarja hagyni .... ez a legbölcsebb a mit tehetnek. A békési esperesség megkezdte a három egyházmegyére vonatkozó szétválást ; dec. 28-án Csabán gyűlést tartott a szétváláshoz szükséges intézkedések vezetésére kiküldött bizottság, s felbontotta az esperesekre és egyházmegyei felügyelőkre beadott szavazatokat. A leendő arad-békési egyházmegyében esperessé Korén Pál csabai lelkész lett 17 szavazattal, Csepregi György f.-varsáncli lelkész 8 szavazata ellen ; egyházmegyei felügyelő az összes •25 szavazattal Zsilinszky Mihály közoktatásügyi államtitkár lett : Zsilinszky Mihályt választotta felügyelőjévé szintén egyhangúlag a csanád-csongrádi egyházmegye is, az esperesi hivatalra itt PetrovicsSoma szentesi lelkész 12, DraskócyLajos h.-m.-vásárhelyi lelkész 8, Czinkotszky Márton alberti lelkész 4 szavazatot kapott, általános többség hiánya miatt ezen egyházmegye újra szavaz jan. 14-ig; a békési egyházmegyében Veres József orosházi lelkész 18, Csermák Kálmán t.-komlósi lelkész 8 szavazatot kapott, felügyelővé pedig Haviár Dániel országgyűlési képviselő lett 20 szavazattal 26-ból. A békési jan. 8-án Orosházán, az arad-békési jan. 9-én Csabán tartja az alakuló gyűlést. — 1791-ben vált el a pesti esperességtől a békési és bácsi esperesség, 1836-ban a bánáti egyházak és 1844-ben Budapest külön esperességgé szervezkedtek, s ime száz év alatt 120.000 lélekkel a legnagyobb egyházmegyévé nőtt a békési egyházmegye, s maga erejéből tartott fenn fógymnasimnot és tanitóképezdét : a szarvasit ; a bács-szerémi is 80,000, a bánsági 35.000, Budapest 20.000 lelket számlál most már. Az evang. egyház az alföldön igen erősödik még most is szakadatlanul, Biharban, Aradban rövid idő alatt több anyaegyházat fog alakítani ! Eégi hithűség, líj lelkesedés, folytonos áldozatkészség hassa át az új egyházmegyék vezetőit és tagjait ! — Érdekes véletlen, hogy 1791-ben, T.-Komlóson alakult meg a békési esperesség, 1895-ben T.-Komlóson határozta el véglegesen, hogy három egyházmegyére válik szét; 1791-ben orosházi lelkész ; Szimonidesz János lett az első esperes, most is orosházi lelkész lett az első esperes a szűkebb békési esperességben. Mauthner Ödön régi, jó hírű czégének hirdetésére itt is felhívjuk olvasóink figyelmét. Egyházmegyei közgyűlés, A nógrádi egyházmegye deczember 30-án rendkívüli közgyűlést tartott Losonczon, Svehla János esperes és Beniczky Árpád e. m. felügyelő elnöklete s daczára a kedvezőtlen időpontnak az e. megye tagjainak szépszámú részvétele mellett. A gyűlés tárgyai voltak : 1. Az ujonválasztott e. ni. másodfelügyelőnek — b. Buttler Ervinnek — és az alesperesnek — VI ad ár Miksa sziráki lelkésznek — beiktatása, a mi ünnepélyesen megtörtént; 2. a tisztviselői karnak megválasztása. Ez utóbbi majdnem teljesen egyhangúlag, a következő eredménnyel ment végbe : egyházmegyei jegyzőkül Simoni desz János, H r k János, B i s z k u p Béla, eddig is működött lelkészjegyzőt, továbbá Horvát h Danó, H a n z é 1 y Gyula és Zelenka János, világiak választattak ; pénztárossá F r e il y ó Gyula, ügyésszé Zelenka Gyula, levéltárossá Margócsy József újra megválasztattak; körlelkészek lettek: Solcz Andor (abelovai kör), Svehla István (turopolyai), Biszkup Béla (dobrócsi), Csővári Géza (losonczi), Szianesik Pál (b. gyarmati), Lanstáky Lajos (szügyi), Kiss István (szécsenyi), Wal lentíny i Sámuel (sziráki kör) ; e. m. törvényszéki bírákká pótlólag Via d ár Viktor, Hole s Danó, Gálás h Sámuel lettek megválasztva; ellenőrré pedig Ivánka György. A közgyűlést fényes közéltét 1 követte a városi vigadó dísztermében, a melyet az új másodfelügyelő adott. Dabronyban, összesen 1040 tagból álló kis egyházban keresztelő kútra, nőegyletre, aranykönyvre 140 frt gyűlt össze a mult évben. A vasi közép egyházmegyéből, karácson első ünnepén 61 éves korában, boldog házasságának 32. évében hunyta be szemét Szinicz Lajos bodóliegyi lelkész és alperes. És mult hó 28-án tették örök nyugalomra a bodóhegyi sírkertben, megsiratva hű hitvestársa ós 7 gyermeke által, meggyászolva egyház-hívei áltál, kik a csendes lelkű lelkipásztorban vezéröket vesztették, meggyászolva lelkésztársai által, kik őszinte barátot, testvért vesztettek, és a vendvidéki evangelikus tanítók által, kik benne egyletök elnökét vesztették. Rövid életrajza: 1834-ik évben született ugyan Bodóhegyen, hol atyja lelkész volt. Tanulmányait Sopronban és a bécsi theologiai fakultáson végezte. 1855. letéve a papi vizsgát atyja mellé ment segédlelkésznek; atyja elhalálozása után 1862. egyhangúlag niegválasztatott lelkésznek. — Kiváló figyelmet az iskolai ügynek szentelt : Sűrüházán, Felső-csalogányban egy egy tanítói állomást szervezett, az anya egyházban egy másodtanítói állomást. Ezt az érdeklődést méltányolva az egyházmegye körlelkészszé, az iskolai bizottság tagjává utóbb alesperessé választotta meg, a vendvidéki tanítói egyesület elnökévé. Az egyhmegyei számvevő széknek is tagjg, volt, de ennek ülésében immár nem vehetett részt. Ravatalát körülállották vendvidéki lelkész társai, a tanítók .és a vidékről és gyülekezetiből, számos egyéb tisztelői. Béke poraira ! Emlékezete pedig maradjon áldásban.