Evangélikus Egyház és Iskola 1895.
Tematikus tartalom - Czikkek - Szabályrendeletek és utasítások a dunántúli egyházkerületben
adót fizetőknek azon évi egyházi járulékaik, a melyekkel az 1894. évre voltak megróva, mert az államadó is az 1894. évről kivántatik ! A 4. sz. rovatba irandó az egyenes államadó és pedig akként, hogy a tiszta párok és 1/ 2 párok adója egész összegben, a vegyesvallású párok adója pedig fele összegben egyenesen a rovatba jegyzendő be, hogy így a 4. sz. r. tételeinek összegezésénél majd ne kelljen a vegyesvallású párok adóját újból számítgatni és kivonatozni ! Nincs ezen pótmunkálatokra semmi szükség, mert a 2. sz. r. alineái tisztán mutatják, ki a tiszta, vegyes és 1/ 2 pár s mindeniknek államadója azon alineák szerint legyen bevéve a 4. rovatbal íme a püspöki — vagy hát kerületi elnökségi — utasításból mindez világosan érezhető, ha melléje állítjuk a zs. t. 306. §. a) pontját, mely tisztán a közalap létesítéséhez szükséges adatok egybeállítását követeli. Hanem más nehézségek keletkezhetnek itt ! S itt a kérdés : quid juris vagy quid consilii? Mit tegyünk az oly községekkel vagy városokkal, a melyeknek állami adókönyveikben az adózók felekezetisége (no meg az, hogy vegyes párok) nincs kitüntetve? mert én már ilyet is találtam. És viszont hány városi vagy községi ev. egyház, főként többféle hitfelekezetíí lakosságnál, nem leend képes saját tagjait pontosan összeírni, mert lehetnek több •mértföldnyi területen nagyszámú külső lakos tagjai is. kiknek evidentiában tartása, ha az állami adókönyvben vallásuk nincs feltüntetve, a lehetetlenséggel határos! Nekem a szomszédváros bel- és külterületén van egy szórványom, circa 100—120 lélek. Az ottani előzékeny polgármester — nem levén a városi adófőkönyvben az adózók felekezetisége megjelölve — ez egyszer megteszi, hogy megkisérli úgy a belmint a külterületen összeiratni a lutheránus adózókat; de hogy ezt évről évre megtegye: kétlem! Az én anyaegyházam pedig hogyan járassa be a szomszéd város bel- és külterületét, hogy összeböngézze 24 ezer lakos közül a szórványos lutheránusokat név- és családi viszonyaik szerint? Ez lehetetlen! Ha a közalap alapját, a hivek állami adóját, jövőre is évenként keilend kimutatnunk, nincs más mód, mint hogy az egyetem kérje fel a kormányt, hogy országosan rendelje el, miszerint az adózók évi összeirásakor (conscriptio) az adózók felekezetisége is feltüntetve legyen mindenütt. így aztán könnyen és kevés költséggel leend kiszedhető az adófőkönyvekből a lutheránus adózók névjegyzéke és adóösszege. De hát — most látjuk már — érdemes-e ez a borzasztó munka, irka firka azért a csekélységért, a mi a munka révén a közalapra begyül ni fog?! Vannak egyházak, melyekben 2 — 300 államadót fizető tagot kell kiirni, rubrikázni s kisül, hogy összes államadójuk alig 1500 frt s ezek a közalaphoz majd járulnak 7 frt 50 krral! Bizony többe kerül magunknak! Hát az a tömérdek munkás, vegyesvallású pároktól beszedendő 7 5/ lm i krajezárt — mert adójuknak fele 1 frt 50 kr. — hogyan söprögetjük össze? Mert egyházi közkassza nincsen ám mindenütt, de meg a hol van, az egyházi közvagyont nem szivesen csorbítják meg a rendes fizető egyháztagot a nemfizetők rovására, hisz azt a közvagyont nem ezek adogatták össze ! Idővel mi következik ? Az, hogy azoknak nevei, kiktől semmi sem szedhető be, szépecskén kimaradnak a közalap előmunkálataiból ! Azok pedig, a kik már csak 100 frt egyenes államadót is fizetnek, tehát elég módos emberek, a közalapra adnak majd regy pár szivarra való 50 krt ! ! . . . Altalán úgy vetegetem, eddigi adataim alapján, hogy ez impozáns munka — no te papi muuka! — folytán, pl. a bányai 6 esperességből névleg ki lesz mutatva mintegy 3000 frt közalapjárulék ! Budapest egymaga, ha sikerül az összeírás, fölérhet egy kerülettel. Laukó Károly, esp. számsz. elnök. tik ii utasítások a (Tizenegyedik közlemény.) VII. Az egyházkerület szervezeti s ügyviteli szab ályzata C. A bizottságok. Az egyházkerület a következő állandó bizottságokat szervezi : a) főiskolai bizottmány, melynek albizottsága a főiskolai kis bizottmány, b) népiskolai bizottmány, c) számvevőszék, d) pénzügyi és gyámoldai bizottmány, e) állandó választmány és kérvényi bizottság, f) gyámintézeti bizottság. 67. A főiskolai bizottmány. 68. népiskolai bizottmány. 69. Számvevőszék. 70. pénzügyi és gyámoldai bizottság. Szervezetéről, teendőiről, ügyrendjéről a másik albizottság munkálata bevárandó. 71. Az állandó választmány és kérvényi bizottság. a) Az elnökségen kivül öt lelkész és öt nem lelkészből alakittatik. Hivatalból tagja az ügyész is. b) Az elnököket és bizottsági tagokat az egyházkerületi közgyűlés választja 6 évi időtartamra. c) a bizottságban számukra való tekintet nélkül a jelenlevők határoznak, d) hatásköre: 1. előkészíti az egyházkerületi elnökség vagy a közgyűlés által hozzá utalt közgyűlési tárgyakat. 2. Segédkezik oly sürgős ügyek elintézésében,
