Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Czikkek - Szabályrendeletek és utasítások a dunántúli egyházkerületben

5 „utasítást" nyerjenek és az ege'sz eljárás szabályoztassék ; egyrészt azért, liogy lehető egyöntetű eljárásnak egyengettessék útja, másrészt azért, hogy a felsőbb egyházi forumok, midőn az alant kezdett eljárás felülbírálásában kell eljárniok, bírjanak alappal, melyre állhassanak, bírjanak támpontot, melyből kiindulhassanak. Ezen okból készített az albizottság „Utasítást az anya-, leány-, fiókegyházak megalakulása s átalakulása, illetve társulása tárgyában." Az ily utasítás elkészítése az egyházkerületnek és nem az egyházmegyéknek feladata ; mivel ily átalakulási, illetve társulási kérdésekben legtöbbször az egyházkerület fog dönteni véglegesen. Az egyházmegyékre bizni ezen utasítás elkészítését anynyit tenne, mint behozni annyiféle szokást, a hány az egyházmegye; és a kerületet oly helyzetbe hozni, hogy majd ilyen, majd olyan alapelveken alapult szabályzat alapján döntsön. 4) A zs. t. 48. §-a jogot ád nagyobb egyházközségeknek, hogy képviselőtestületeket alkossanak. Az albizottság azon véleményben van, hogy ily nagyobb és tekintélyesebb egyházközségeink, ha a törvény adta azon jogukkal élni kivánnak, értelműse'güknél fogva nem szorulnak arra, hogy szabályrendelet tervezetével istápoltassanak. 5) A zs. t. 56. §-a szerint szabályrendelettel kell az egyháztanács hatáskörét megállapítani. Erre vonatkozó javaslat az egyházközség szervezeti szabályzatába foglaltatott, melyet a szűkebb körű bizottság elkészített. 7) A zs. t. 72, §-a szerint lelkészválasztási szabályrendelet készítendő, és ezt az egyházkerületi bizottság külön határozata is e szűkebb körű bizottsághoz utalja. Gyurátz Ferencz tagtárs előadása mellett ezen szabályrendelet tervezete is elkészült. 7) A zs. t. 77. és 78. §§-ai szabályzatot kivánnak az egyházközségi tisztviselők hatásköréről. Ennek a szűkebb körű bizottság eleget tett az egyházközségnek szervezeti szabályzatában „az egyházközségi tisztviselők" ezíme alatt. 8) A zs. t. 105. és 106. §§-ai az egyházmegyei tisztviselők hatáskörét rendelik szabályoztatni. Erre kiterjeszkedett a szűkebb körű bizottság az egyházmegyéről szóló szervezeti szabályzatban. 9) A zs. t. 112. §. c) pontja igényelte szabályrendeletet az egyházkerületi közgyűlésre kiküldendő két népiskolai tanitó választása tárgyában a szűkebb körű bizottság azon alapelvre fektette, melyet az egyházkerületi közgyűlés ezen kérdés ideiglenes elintézésénél követett, t. i. hogy a tanitók személyenkinti szavazással választanak. 10. A zs. t. 142. és 143. §§-ai az egyházkerületi tisztviselők teendőinek szabályozását kívánják. Erre vonatkozó javaslat az egyházkerület szervezeti s ügykezelési szabályzatában olvasható, ebben találtatik az egyházkerületi közgyűlés tanácskozási s ügyrendje is, melyet a kerületi bizottság első ülésében ezen szűkebb körű bizottsághoz utalt. 11) A szinte ide utalt szabályrendeletet a tanitóválasztás tárgyában Gyurátz Ferencz előadása mellett állapította meg a szűkebb körű bizottság. 12) Az egyházkerületi tisztviselők, bizottsági tagok és küldöttségek napi- s egyéb dijainak szabályozása ezen szűkebb körű bizottság nézete szerint a társalbizottságnál, mely a pénzügy igényelte szabályrendeletek elkészítésével van megbízva, avatottabb kezekben volna ; és ezért ezen kérdést a társalbizottsághoz kéri utaltatni. 13) Végül még megállapította ezen szűkebb körű bizottság a „lelkészi hivatal" számára adandó utasításokat is, melyek egyházi rendszerünknek eddig is egyik főrészét képezték. 14) A lelkészi hivatal teendői közt fontos helyet foglal el az ev. ref. egyházzal való testvéries viszony fenntartása s ápolása. Minthogy azonban ez a kérdés nem csak a lelkészeket érdekli s érinti, hanem a tanítókat, az egyházközségeket is ; és minthogy a geresdi s kéri szerződések, melyekre, mint azon testvéri viszony föntartására s ápolására legalkalmasabb tényezőkre, a zsinat ujabban is utalt, közkézen nem forognak, sőt sok egyházközségben meg sincsenek ; a szűkebb körű bizottság szükségesnek látta idevonatkozó utasítást is tervezni, melynek szövege azonban a kifejezésekig híven a most említett két szerződésből vétetett. 15) Kényes és kínos helyzet az mindig, midőn az egyház az államhatalom segélyének és eljárásáigénybevételére szorult. Nem egyszer tért tévútra az egyházközség, az egyházközség tisztviselője, midőn e segélyt és eljárást igénybe vette ; de sokszor volt sérelmes ezen segély és eljárás megtagadása is, nem kevésbbé megadásának módja, formája. — Az albizottság azon véleményben van, hogy midőn az államhatalom segélyének és eljárásának igénybevételét és ennek módozatát az utasítások közé felvette, az egyház érdekében üdvös eszmét pendített meg. Elősoroltam azon szabályrendeleteket és utasítások czímét is, a melyeket a szűkebb körű bizottság megbízatásához tartozóknak itélt és elkészített. A szerkesztőség engedelmével e lapokban közölni fogom a munkálatokat egyrészt azért, hogy azokat, kik a meghivással kitüntettek megnyugtassam az iránt, miszerint az albizottság törekedett megbízatásában eljárni, másrészt azért, hogy a kik a tervezetek s javaslatok tökéletesbitéséhez e lapok hasábjain hozzászólásuk által hozzájárulni akarnak, azok előtt az előmunkálat ismeretes legyen. Mert ezen előmunkálatoknak életrevalósága egyfelől azon alapul, hogy a zsinati törvények talaján álljanak, másfelől, hogy az egyházhívek közérzületének, a Közszükségnek minél jobban megfeleljenek. E végből, ha valaki a testvérek és atyánkfiai közül önmagára kényelmesebbnek találná, észrevételeit velem közölni, minden esetben kitüntetve érezném magamat bizalma által ; komoly, beható megfontolás tárgyává tenném ellenvetéseit és ha ezek által nézetem megmásodnék, jobbra fordulna, kifejezést adnék ennek majdan az összbizottság tárgyalásainál is.