Evangélikus Egyház és Iskola 1895.
Tematikus tartalom - Belföld - Tolna-Baranya-Somogyi esperesség
'241 24. Az egyházmegyénkre kivetett hozzájárulás a bányakerületi hiány fedezésére 121 frt 52 kr még a mult évi julius 4-én bekiildetett a ker. pénztárba. 25. Az első magyar ált. biztos, társaság által kiállított 1894. évi számla-kivonat szerint kapott esperességünk segélyző intézete 30°' 0 os jutaléka fejében 124 frt 52 krt. 26. A mult évi deczember 9-én a hős Gusztáv Adolf svéd király születésének 3 százados évfordulója emlékére megtartott hála-istentisztelet alkalmával befolyt egyházmegyénk területén, a központi gyámintézet javára összesen 106 frt 94 kr., mely összeg részleges feltüntetés mellett, megillető helyére beküldetett. 27. A bányakerületi segélyző-intézeti pénztár kimutatása szerint, ugyanazon intézőt vagyona, — melynek különösen egyház-megyénk lelkészi testülete, a törvény által is elismert jogrészese, — volt 1894 végén: 104,819 frt 49 kr. A vagyon-gyarapodása a lefolyt évben teszen : 4359 frt 13 kr. Midőn ez a közgyűlés tudomására hozatik — egyszersmind előterjesztetik a nógrádi esperesség közgyűléséből keltezett átirat, a melynek értelmében esp. közgyűlésünk felhivatik, hogy csatlakozva a testvérekhez — sürgessük a leszámolást a bányakerülettel szemben. 28. A mídön végre az esperes jelentené, hogy főt. püspökünk f. évi junius 25-én, — mint az érettségi vizsga elnöke Selmeczbányára jött s őt megillető kitüntetéssel fogadtatott ; de miután hivatalos teendői sürgősen másfelé szólították, — junius 29-ki megbízásából a képzősök képesítő vizsgáján ő (esperes) helyettesítette, — megköszöni a közgyűlés elnéző türelmét s kivánja, hogy jó Istenünk áldó kegyelme legyen mindnyáján mi velünk! Selmeczbánya, az 1895. évi julius hó 23-án. x. Tolna Baranya-Somogyi esperesség gyűlése, mely számos tagok, különösen a \ilági urak, a birtokos osztály — a mi ritkaság számba megy — dicsérendő részvételével Gyönkön tartatott f. hó 17-én. Kezdődött egyszerű két vers ének és sajnos, nem mint már megszoktuk Sántha költőnk tartalmas, mély értelmű, magas szárnyalású, alkalmi verses, hanem a helybeli lelkész csak agendális imájával, végzendő énekvers nélkül, 30 frt 53 kr. gyámintézeti oifertoriumnial. A gyűlés kiváló mozzanata: az uj jegyzői kar és alesperes beiktatása. Signât urája: a lelkesült munkakedv. Facit factumja: a kötelességteljesitésscl járó lelki békeség. A közgyűlést ngs Nádossy felügyelőnk nyitotta meg. Szívből üdvözölte a számos jelenvoltakat; megelégedéssel constatálta a zsinati törvények követelte mult évi nagyobb munkaerőkifejtést, ép úgy a gyülekezeti leikészek, mint különösen az esperességi egyes megbízott tagok részéről ; bizodalommal kérte az ép oly lelkesült fontossággal és készséggel jövőre is előlegezendő hathatós támogatást és segítséget az elnökség részére; örömtelt büszkeséggel említette a nagyreményű, példány képül szolgálható Bonyhád algymnasium immár, elmúlt jubileumát, mely intézetnek millenniumi alapképen a vármegye 50,000 frt tőkét szavazott meg, a többi aprólékos kikötések között azon határozott kívánsággal, hogy a záró vizsgákra a megye alispánja meghivandó, a tőke pedig érintetlenül a megye tulajdona ^ marad éa abba át is megy a gymnasium esetleges megszűnésével ; továbbá, hogy a magas kormány az eddig 2000 frt subventio helyett 5000-et helyezett biztos kilátásba ; végül pedig figyelmezteti a gyűlési küldötteket, ! hogy a tanácskozási munkában kitartó komolysággal mindvégig résztvegyenek. Alesperesünk egy kiküldött bizottság élén fontos hivatása teljes tudatában, arczán is visszatükröződött mély meghatottsággal és ihlettséggel megjelenvén, először is Guggenberger hivatali elődje részéről üdvözöltetett, ki isJán. ev. XVI, 7, alapján előbb elbúcsúzott a tanügytől, szeretett gyermekétől, melyet olyannyira kedvelt, hogy szükséglett gondozása közepette csakis hanyatló testi ereje kény( szerítette azt elhagyni. Jobb néktek, hogy elmegyek — úgymond — mert ime Ap. cs. X ; 20, 21. 33, alapján eljött I az a „Vir fortissimus", ki ifjúkora óta a tanügyekben jártas, hogy volt édes gyermekemet tovább dajkálhassa szeretettel. Az erre következett eskü letételével elmondotta az uj szolgatárs nagy hévvel és önérzetességgel székfoglalóját, prograuimját. Szívből jövő hálás köszönetet említ, hogy ép őt az érdemetlent érte, feltalálta e kitüntetés. Szentül fogadja ama mennyei parancs szigoru betartatását : „Valaki köztetek első akar lenni, az legyen a ti szolgátok", azonban ezen kérelem kíséretében, hogy az esetleg előállható versenygés és emulatióval járó terhek megosztásában kiki igyekezzék részét kivenni, kötelèsségét teljesíteni. Korbácsütésekkel dicsekedett — úgymond — Pál ap. és ha majd nekem is szenvednem kell, megadással elviselendem. Érzem gyengeségemet nagytehetségű elődömmel szemben, ismerve elvállalt tisztségem nehézségeit ügy és hatáskörömbe eső dolgaim bonyolult voltát; de — „ha szólnotok kell, ne aggódjatok, hogy mit" — biztat Uram mesterem, ha gyenge vagyok, nagy és erős az Isten. Hogy mi lesz működésem eredménye? A siker Isten kezében van. Fölemelt fővel merem igérni, hogy hív leszek ev. ker. ág. hitv. egyházamhoz. Sem mélység, sem magasság egyház- és iskolától el nem választand. Hű teljesítését várja az iskolaelnökök és tanítók kötelességeinek. Mint hű volt a tanítókar eddig, hű legyen azután is. Ne akarjanak hiába futni, hiába vágni a levegő eget. Kéri a teljes bizalmat, ha megnyeri, G. Adolffal végzi : „Előre bátran, velünk az Isten." Ezen lelkesedéssel, meghatottsággal és önérzetességgel elmondott programm után elbúcsúztatta főesperesünk eddigi hű munkatársát, a tanügy vezetőjét. Bánat és öröm — úgymond — e két ellentétes kedélyhangulat tusakodik szivemben és zavarja normális lelki állapotomat. Dicséri Guggenberger valóban önzetlen önfeláldozó fáradozásait, vele szemben tanúsított jóindulatát és jóakaratát, mint a hogy nem egyszer helyette végezte a főesperesi teendőket is. Ügy és hatáskörébe sohasem avatkozott, mindig szent volt közöttük a collegialitás és békeség és egyetértés, de mégis „viribus unitis" együttes a működés, együttes a szenvedés és öröm, mint igazi barát sokszor kölcsönös a vigasztalás és biztatás. Volt mindkettőjükben igaz ügyszeretet, hiányzott mindkettőjükben a hiúság, mint igazi munka és segítő társak vezettek, irányítottak, végeztek. Könnyek között kéri : Ne válj el, maradj velünk. — De örömérzete elválasztja leikében az aggodalmat. Uj ember ugyan, de