Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Belföld - A bonyhádi ev. algymnasium

'218 egyházmegyénk érdemdús felügyelője nagyságos Laszkáry Gyula úr lett az egyháznak bizalma által a dunáninneni kerület felügyelőjének megválasztva. Éltesse őt a jó Isten hosszú éveken át, fokozza erejét, hogy egyháza szolgálatában meg nem lankadva, de mind végig hűségesen kitartva maradandó emléket emeljen magának ág. hitv, ev. egyetemes egyházunkban. Midőn ezt némi büszkeséggel jelentem, más részről lelkem egész örömével hozom a nagyt. egyházmegyei közgyűlésnek tudomására azon örvendetes eseményt, bogy a balassa-gyarmati ev. egyházközség folyó év június 9.-én, szentháromság vasárnapján, lelkészéül méltós. és főtiszt. Baltik Frigyes, liptó-szent-miklósi ev. lelkészt és a dunáninneni kerület püspökét választotta meg. S ő méltósága a balassa-gyarmati egyháznak ezen osztatlan bizalma előtt meghajolva, mint ő maga is irja, személyes érdekét a közérdeknek alárendelve a meghívást elfogadja, julius végével vagy augusztus elején lak- illetve székhelyét BalassaGyarmatra teszi át. Legyen áldott eljövetele, mert hiszszűk, hogy az Ur nevében jön hozzánk. Jelentem továbbá, hogy turicskai testvérünk Pohánka Géza, Csővárira magyarosította vezeték nevét. Szügyi testvérünk Vladár Viktor érdemült alesperes az alsó-nógrádi lelkészi értekezlet 25. éves történetét irta meg. A závadai egyházhoz tartózó Tót-hartyán tanítója jövedelmének emelése czéljából 41 frtot, Alsó-Bodony 5 évre, de csak is Kaczián Gyula tanító személyére 59 frt állami segélyt kapott. A Zsedényi-féle ösztöndíjban Molnár Gyögy nagyiami tanító részesült. A tanügy állapotáról a körnöki szék jegyzőkönyve fog jelentést tenni. Itt csak is azon kellemetlen körülményről kell említést tennem, bogy iskoláinkat, daczára annak, hogy tanítóink jövedelmét kevés kivétellel 300 frtra emeltük tanítókkal ellátni nem tudjuk. Voltak szegény gyülekezeteink : teszem, Lapújtő, a melyekben a tanítás az egész tanév alatt szünetelt s tartok tőle, hogy a baj fokozódni fog, mert az államsegély csakis oly feltétel alatt adatik, ha a segélyzendő iskola okleveles tanítóval láttatik el. Ilyeneket pedig nem 300— 400 frtos jövedelmű, de még busásabban dotált állomásokra sem kapunk. A losonczi állami tanító-képző-intézetben a mult tanévben a 4 osztályban 26 ev. vallású növendékünk volt, ezek közül a 4-ik osztályban 3, kik közül az egyik a képesítő vizsga elől betegsége folytán vissza lépett, a többi kettő, Gabrienyi Samu és Fariczy Samu, az összes tanuló társaikat fölülmúlva, mindenből kitűnő osztályzatot nyertek. Jelentem továbbá, hogy a földmunkaváltság egyházmegyénkben hová tovább, annál nagyobb tért hódít ; a legközelebbi időkben, Ozdin, Poltár, Uborszka községek váltották meg a földmunkát, Alsó-Bodony pedig munka váltsági alapot gyűjt. A bonyhádi (előbb szentlőrinczi) evang. algymnázium, negyedszázados Ünnepe. Tolnavármegj'e igen sokat szenvedett a török-járom alatt ; a magyar faj egészen megfogyott s a néptelen pusztaságot Németországból népesítették be a birtokosok, köztük a bires Mercy gróf tábornok, Apponyi Antal gróf s ezeknek kedves embere, Szeneczei Bárány György, sárszent ló'rinczi ev. lelkész. Mercy tábornok Tolnavármegye benépesitéseért — a mint ezt Horváth Mihály Magyarország történetének 5. köt. 32. lapja irja — az ország hálájára tette magát érdemessé. Méltó e hálára Szeneczei Bárány György is, az egyszerű ev. pap, mert Mercy az ő telepitvényei felállításában Bárány tanácsával élt. Mercy a Bánát benépesítése végett a németországi tartományokból lejött népséget Tolnán megállította, őket — mint Balassa szentlőrinczi lelkész magát kifejezi — mustra alá vette s az evangélikusokat a maga részére visszatartotta s azokkal urodalmát benépesítette, Bárány pedig a sok német ev. egyházközséget szervezte. Mercyt Károly király ad audiendum verbum regiura Bécsbe idézte, s mind azért hogy a Bánát benépesítésére szánt németséget a rendes helyre mind el nem eresztette, mind pedig, főkép azért, hogy a „rút eretnekeket," a kiket az ördög úgy ia elvisz, különösen kiválasztotta és ezáltal hozzájuk vonzó hajlandóságát kinyilatkoztata, keményen megdorgáltatott, Mercy magát ekfcép mentette: „Tolnavármegye szintén Magyarországhoz tartozik, következőkép Felségedé s ép oly puszta, mint a Bánát s igy benépesítése szükséges. A mi azt illeti, hogy a protestánsokat válogattam ki ide, ez azért történt, mert a protestáns nép értelmesebb és szorgalmasabb mint a kath. parasztság, mely a sok ünnepek miatt az év egyharmadát elhenyéli. Egyébiránt, ha a protestánsokat az ördög csakugyan elviszi, ez az uralkodónak, miután azt meg nem akadályozhatja, mindegy lehet, akár Tolnában, akár a Bánátban történjék is meg." Ezen szabad kifejezéseit a grófnak az udvar, minthogy ily jó vezérre nagy szüksége volt, elnézte, de szintigy elnézte a a szegény protestánsok üldöztetését is. 1715-ben csak hét evang. egyházközség volt Tolnavármegyében: Sárszent-Lőrincz és Szokoly magyar, — Varsád, Mányok, Tormás, Gyönk és Györköny, — német-nyelvű. Nemsokára megalakult a tolna-baranya-somogyi Egyházmegye többi, ma már 35 egyházközsége is, melyek nagyrészt német nyelvűek. E hazafias Egyházmegye mindjárt kezdetben a magyar nemzeti szellem ápolására gondolt ; első feladatának ismerte, bogy az iskolákat a magyar nyelvben jártas tanítókkal lássa el, kik a németségbe a magyar haza szeretetét csepegtessék. Ezen iskolát — igy ir Szentlőrincznek egykori hires lelkésze, Balassa János — a végből állitá fel az esperesség és Szentlőrincz, hogy abban iskolatanitókat képezzen. Lágler György kis-tormási ev. lelkész tette ez értelemben az indítványt még 1798-ban. 1803-ban a Szentlőrinczen tartott esperességi gyűlésen határozták el, hogy Nóvák mekényesi- és Lágler kis-tormási lelkész pénzt szedjenek össze. Nóvák gyűjtött 802 frt 12 krt., Lágler 606 frt 31 krt. Ezen összeg Nagy István szentlőrinczi lelkész-püspöknek elküldetett és az algymnásium alapjára szenteltetett. Az épület 1806-ban Szentlőrinczen, nagyobbrész ezen egyházközségnek költségével Nagy István kormányzata után felállíttatott. Legelső professornak az 1807 esztendőben Barla Mihály hivatott meg. Utána jött Unger, Druglányi, Haag és Lehr András (Lehr Andrásnak Szentlőrinczen született fia volt a korán elhunyt tehetséges költő és pozsonyi tanár, Ló'rinczi (Lehr) Zsigmond és Albert (akad. 1. tag és bpesti tanár.) Lehr András tanította itt Szentlőrinczen Petőfit, ki ez iskolának két éven át 1831/2 és 1832/3-ban volt tanítványa és a később európai hírűvé lett orvost, Dr. Balassa Jánost, Balassa János ló'rinczi lelkésznek fiát és szintén lőrinczi születésű Zsivora Györgyöt, a nagy emberbarátot, ez iskolának is utóbb egyik hathatós pártfogóját. Lehr András után, ki később Sopronba hivatott tanárnak, tanítottak még az iskolában Ritter K., Láng Frigyes, Lehr Albert, Jánkó D., Tamer J. és Vieszner Boldizsár. A jelenlegi tanárok: Gyalog István, igazgató, Marhauser Imre (több éven át volt igazgató). Kirchner Károly, Forberger László, Beke Andor és Faik Henrik. Az iskolát Szent-Lőrinczről 1870-ben Bonyhádra helyezték át. Itt izmosodott meg ez intézet s a németség