Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Külföld - Svajcz - Stuttgart

Í81 fizetésére kötelezi magát. A tagdíjak a protestáns orsz. árvaegylet pénztárának (Deák-tér 4. sz.) küldendők be. Áttérve most már egyletünk vagyoni állapotának is­mertetésére, jelentésünket a következőkben teszszük meg : Egyletünk vagyona, az alább részletezett ki­mutatás szerint 1894. év végével volt . . 330.850 frt 57 kr. 1893. év végével volt . . 327.642 „ 20 „ Tőkevagyonunk tehát 3.208 frt 37 kr. szaporodott. E vagyongyarapodás részint a mult évi kezelésnél mutatkozó 2808 frt 37 kr. megtakarításából, részint pedig ingatlanon fekvő adósságunk csökkenésébői állott elő. Egyletünk rendes bevételei és kiadásai az alább részletezett egyenlítő számla szerint a követ­kezőleg alakultak : Bevételünk volt 24.799 frt 38 kr. Kiadásunk 21.991 „ 1 , Maradt megtakarítás 2 800 frt 37 kr. (Folyt, követk.) ——©8©— Kiiriii, Németország. A szeszes italokkal való visszaélés meg­gátlásár* Németországon alakult egylet ügyvivője Dr. Bode W. Hildesheimból 1894. év folyamán 25, többnyire jól látogatott előadást tartott 16 különböző városban. Az ügyvivőhöz még több ügybarát csatlakozott, kik nemcsak felolvasásokkal, hanem több mint 400 lapban közölt czik­keikkel szolgálják a nép erkölcsi megmentésén fáradozó egylet munkáját. A különböző ügybarátok ugyanazon évben 45,440darabot részint elárusítottak, részint elajándékoztak. A kiadás 3628 márka, a bevétel 2278 márka volt. Még az egyetemi tanulókra is kiterjesztették figyelmüket, sőt az egyes korcsmáros egyletek vezetőivel is érintkezésbe léptek. Kasselben a múlt évben két fontos kérdést vitattak meg, úgy mint a vasárnapi ivás korlátolását és az alkohol mér­tékének megállapítását. Az egylet a mellett, hogy a köz­véleményt megnyerni igyekszik, egyúttal oly intézkedések életbeléptetésére is törekszik, melyek az iszákosságot meg­szüntetik s az iszákosokat gyógyítják. Ezen intézkedések megalapítását és fentartását alegyleteikre bízzák, melyek már eddig számos kávécsarnokot, népotthont és iszákossá­got gyógyító intézeteket hoztak létre. Elérte azt is, hogy a birodalmi kormány 1891-ben az iszákosság ellen egy törvényjavaslatot nyújtott be, mely azonban még mai napig sem intéztetett el a sok oldalról támadó ellenségeskedés miatt. Az egyesület követeli a jobb korcsmárosokkal egyetértőleg az engedély-ügynek szabályozását, továbbá az iszákosokkal való czélszerű bánásmódot, végül a korcs­mai adósságok be nem pörölhetését és más csekélyebb javí­tásokat, mert a mai viszonyok között nem akadályozható meg, hogy egy iszákos magát és családját tönkre ne tegye. A jövőben tehát a hatóságnak kötelessége volna az iszá­kost ideje korán gyógyintézetbe helyezni. Ugyan mikor érünk reá mi is arra, hogy a politikai küzdelmek és párt­viszályok mellőzésével államilag is, de legalább társadalmi­lag a nép erkölcsét és jólétét .aláásó ezen baj ellen küzd­jünk ? De hiszen bajos is volna tenni valamit ott, hol a képviselőválasztásoknál azé a diadal, ki jobban győzi bor­ral és pálinkával, a minek azután az a következménye, hogy az italra kapott szegény nép rneg sem áll addig, míg torka garatján le nem járatta a maga egészségét és becsü­letét és családjának erkölcsi és anyagi jólétét. Stuttgartban egy új templomot építenek, melynek költségeit Jobst, titkos udvari tanácsos maga viseli, ki boldogult neje emlékének dicsőítésére minden segély nélkül építteti fel a templomot. Svájcz. Vogt Károly, a genfi egyetem tanárának s hajdan ünnepelt darwinistának temetése meglehetősen sivár volt. A temetés napján az egyetem nagy csarnoká­ban megjelent, de látszólag kelletlenül valamennyi genfi testület. A menet megindulásakor az egyetemi tanulók és zászlók mind eliiínték, csupán az oroszok (mindannyi ni­hilista) koszorúkkal és öt kocsi, melyekben az elhunytnak rokonai, gyermekei és néhány tanár ült, kisérték ki a holt tetemet a temetőbe. A temetőben a sírnál csupán Schiff tanár mondott néhány szót s a kiséret szótalanul oszlott el az orosz tanulókat kivéve, kik koszorúkkal s virágokkal fedték el a sírt. A szabadkőmivesség hanyatlása Németországban. Boos Hr., a szabad kőművesek történetében következő nyilat­kozatot tesz : „A szabad kőmüvess^gnek semmit sem árt az, ha időnként kívülről meg is támadtatik. Más oldalról fenyegeti azt a legnagyobb veszély: a szellemi vérszegény­ség. Míg a mult században a páholyokat a társaság java foglalta el, addig jelen századunkban ez egészen megvál­tozott. Az aristokratikus társaságból mindinkább s inkább demokratikus társaság lett. A nemesség ép úgy, mint a papság visszavonult a páholyoktól. Míg uralkodó fejedel­mek állottak páholyok élén a tiszti és a hivatalnoki kö­rökben a .páholyokhoz való tartozás tiszteletre méltónak tartatott. Úgy látszik, hogy Frigyes császár halála óta ebben is változás állott be. Sok modern tudós fenhéjázóan a szabad kó'müvességet elavult intézménynek mondja. Ön­elégülten idézik Lessing gúnyait, az üres beszédeket s valóban, hogy ha a mindennapi szabadkőműves irodalmat tekintjük, vagy ha talán a szabadkőmüvesi iapokban ol­vassuk a páholyokban tartott beszédeket, melyek egy­hangú ismételgetéssel ugyanazon elcsépelt phrasisokat darál­ják le, nem lehet eltagadni, hogy igazuk van. A szellemi középszerűség és pettyhüdtség terpeszkedik a páholyokban. A legszebb páholyházakat építik, pompás termekkel és kuglizókkal, de valamely szellemi mű támogatására nin­csen pénzük s a könyvtár leggyakrabban porosan és hasz­nálatlanul egy szegletben hever." Hát nem csoda, minden emberi a mulandóságnak van alávetve, csak a mi isteni eredetű, az marad meg mindörökké s az diadalmaskodik a világon s az a mi hitünk. Ha már benne vagyunk a szabadkőművesség viselt dolgaiban egy érdekes tudósítást közlünk még Amerikából arra nézve, hogy mennyire utánozzák a keresztyén ke­resztséget és úrvacsorát Fritschel igy irja meg tapasz­talatait, melyeket Washingtonban, a Mithra pá­holyban szerzett. A keresztelés. Egy sor gyermeket hoznak a páholyba, midőn egy karének után letérdepeltek

Next

/
Oldalképek
Tartalom