Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Belföld - A magyar tanítónők törekvései

138 közhasznú működését köztünk Isten gazdag áldásaival koronázza. A főispánt kellemesen érintette a tisztelgés és a beszéd és biztosította a küldöttséget egyházunk iránti jó akaratáról és hogy ügyeinket — szó sem lehetvén természetesen (a mint magát kifejezte), hogy önkormányzatunkat megsérteni, belügyeinkbe beavatkozni akarna — figyelemmel fogja kísérni és a hol csak lehetséges, előmozdítani. r. I A magyar tanítónők törekvései. (A Mária Dorotheaegylet 10-ik rendes közgyűlése alkalmából.) Tizedik éve, hogy fennáll a magyarországi tanítónők és nevelőnőknek József főherczeg leányának védnöksége alatt álló és az ő nevéről elnevezett egyesülete. Kevés magyar egyesület van, mely ily rövid idő alatt hasonló sikereket tudott volna felmutatni. A Mária Dorothea-egyesületnek a legutóbbi kimutatás szerint 91.348 forint adósságmentes tőkésített vagyona, 1153 rendes tagja volt (köztük 98 alapító, főkép 50 frttai), meg négy vidéki köre Kolozsvárott, Újvidéken, Fiumében é3 Győrött. A mult évben az egyesület 13.905 forint 75 krt ado't ki s tisztán gyűjtésekből és adományokból 4663 frt 12 krt vett be. A tőkésített vagyonon kivül van az egyletnek jebnleg mintegy ötezer frtnyi készpénze, jelentékeny könyvtára s tizenegy általa kiadott művek könyvkészlete. S mindezt főként a tanítónők gyűjtötték és adták össze 4—500 forintnyi évi fizetésükből. Bár semminemű kötelezettség nincs, a hazánkban rendes állomáson működő 3744 tanitónő közül (pedig közöttük közel ezer apácza van) körülbelül egy negyed része tagja már az egyesületnek, mely arány más szabad országos jellegű szakegyesületeknél nem található fenn. De valóban alig is nyújt más szakegyesület annyi kedvezményt. Az évi 2 forint rendes tagsági dijért, melynek fele ezenkivül a vidéki körök specziális rendeltetésére fordíttatik, a tagok rendes jogaikon kivül esetleg lakást és teljes ellátást nyernek a budapesti tanítónők otthonában és a czemétei (sárosmegyei) fürdőhelyen épült egyesületi üdülőházban, díjtalan közvetítést az elhelyező irodában, 29 fürdőben kedvezményes helyeket s esetleg kölcsönt vagy segélyt az egyesületi segélyalapból. Mindezeken kivül az egyesület négy vidéki köre s a budapesti tanítónői szakosztály tudományos és társadalmi előadásokat rendez, pályaműveket s önálló munkákat ad ki- s Budapesten Hampelné Pulszky Polyxéna választmányi tag rendezése mellett már három éven át nagyhírű tudorok tartottak nyilvános előadásokat, melyek a nagyközönség figyelmét is fölkeltették. Az egyesület sokirányú tevékenységének megítélése végett különösen két főtörekvést kell megkülönböztetnünk: egyik a nemzeti nőnevelés megszilárdítása és fejlesztése, a másik a tanítónők anyagi és társadalmi helyzetének javítása. A nemzeti nőnevelés fejlesztése érdekében az említett tudományos előadásokon kivül különösen a „Mária Dorothea-egyesület könyvtára" czimű vállalat szolgál, melyből eddig 4 kötet jelent meg. Az utolsó Hermann Ottó örökszép idylli rajzait tartalmazza, mig egyik előbbi füzet a serdülő leányok számára alkalmas művek kritikai jegyzéke. Ugyané czélból az egyesület 1889-ben sikerült kisdednevelési kiállítást rendezett a volt Beleznay-kertben és felhasználta az alkalmat szakelőadások tartására, melyekből 8 kiváló orvostudor értekezését a kisdedek ápolásáról nyomtatásban is kiadta. Pályakérdéseiben és szakelőadásaiban a magyar nyelv tanítása, a kézimunkaoktatás, a háztartási iskola, a serdülő leányok czélszerű nevelése és az idegen ajkú nevelőnők hatásának ellensúlyozása voltak a főtárgyak. Lépéseket tett az egyesület a magyar nevelőnők és zongoramesternők eddig még szervezetlen testületének érdekében s hogy a nők munkaköre kibő\íttessék oly módon, hogy azok orvoánők és gyógyszerésznők is lehessenek. Talán legfontosabb volt azonban az egyesület hatása az által, hogy külön elhelyező irodát létesített, mely Radnai Jenőné titkár vezetése alatt (Pipa utcza 83.) főkép arra törekszik, hogy az előkelő körökben a divatossá lett franczia nevelőnők helyett képzettebb magyar nőket vigyen be és rövid idő alatt már közel harmadfélszáz képzett magyar nevelőnőt helyezett el nemzeti nőnevelésünk kiszámíthatlan előnyére. Törekvésüknek másik csop.rtja, a tanítónők anyagi és tái'sadalmi helyzetének javítása, még nagyobb sikerrel járt. 1889-ben megnyílt Budapesten a tanítónők otthona név alatt ismert intézet, a Tisztviselőtelep mellett. Az elhagyatott és munkaképtelenné vált művelt nőknek valódi áldása ez az intézet, de áldása azoknak a tanítónőknek is, kik — magánosan élve — itt kellemes és nyugodt ideiglenes tartózkodó helyet találtak. S az egylet ezenfelül még beteg tanitónőü számára fürdőkedvezraényeket biztosított s egyeseknek, kik erre rászorultak, több ezer forintot adott, nagyobbrészt állandó havi segélyösszeg alakjában. Mindez természetesen még csak kezdet, de habozás nélkül lehet elmondani, hogy kezdetnek fényes. A tanítónők otthonában, melyet az egyesületnek rendkívül buzgó alelnöke, Herich Károlyné gondoz, jelenleg 8 alapitványos nő lakik s ezek közül már 6 hely teljesen biztosított. A nemzeti nőnevelés szolgálatában kifáradt nők, kik elaggva vagy elbetegeskedve nemcsak a megélhetés gondjaival küzdenek, de kiket az elhagyatottság s egyedüliség kinja is gyötör, többet találnak itt, mint emberbaráti segítséget s ez a több maga a boldogság. Egy éve sincs, hogy az otthonnak első halottja volt. Igen kedves s művelt tanitónő, kit a kötelesságének túlságos lelkiismeretes teljesítése következtében ért el a szomorú sors, hogy teljesen megvakult. Öngyilkossági tervek üldözték magános óráiban, de midőn ide jött, a sorstól üldözöttek rokonszenvező körébe, feltámadt életkedve s többek közt irogatni is kezdett. Egyik értekezése, melyet a Mária Dorotheaegyesület gyűlésen olvastak fel, megható hangon hirdeti boldogságát szerencsétlenségében. Ennek a nőnek, Fodor Jankának hátrahagyott dolgozatait most rendezi sajtó alá az egyesület s ez lesz az első magyar mű, melyet teljesen vak korában irt egy nő, az első betűtől az utolsóig. Megható jelenetek fordultak elő a segélyzésnél is. Családjától elhagyott nő nyert itt csaknem váratlanul életmentő segítséget s egy fiatal tehetséges tanítónőt, ki csúzos baja miatt már-már nyomorék lett, több éven át gyámolította az egyesület s oly sikerrel, hogy a télen már kedvvel tánczolhatott. Legérdekesebb s a jövőt tekintve legbiztosabb jelenség, hogy mindezt az eredményt a Mária Dorothea-egyesület a szó szoros értelmében tagjainak buzgalma által érte el. Csodálatos, mily rendkívüli nevelő hatása volt az