Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Külföld - Francziaország

1SÍ de kritikailag épen e z t a helyét támadom meg, ez későbbi toldalék." Jól van, itt van Jézusnak egy hiteles és eredeti igéje, mely ugyanazt a tant foglalja magában. „Nem tagadom felel végtére, hogy itt Krisztusnak egy hiteles szava szolgál alapul, de ki tudja, hogy vájjon eredeti alakjában birjuk-e s hogy már a legkorábbi dogmaképződéssel értelmében nem lett-e más irányba terelve?" Az evang. munkás egyesületekért száll sikra Németországban az „Ev. Arb eit erböte", Németország összes munkás egyesületeinek közlönye, melyben, midőn reá mutatott az evang. munkásegyleteknek ellenséges állására a social-demokratiával szemben és azon sok boszantásra, melyeket az evang. munkás egyesületek tagjainak a socialdemokraták részéről el kell viselniök, igy szól; „Az evang. munkásegyletek szilárdan és határozottan állást foglalnak mindazért, a mit a fennálló rend alapjainak tekintenek, úgy mint a vallás, a monarchia, házasság és tulajdonért és az ily szavak a mi szánkban nem kétszinü szólamok, hanem komolyan vett elvek. Hogy áll azonban e tekintetben a dolog épen azoknál, kik úgy viselkednek, mintha a fennálló rend alapjaiért folyó harczot bérbe vették volna és a kik azon törekvésben, hogy minden nekik kényelmetlen mozgalmat erőszakkal letaposnak, az evang. munkás egyletek müvét is brutális kézzel szétrombolni törekszenek? Hogy a vallással legtöbbnyire mint bánnak el azok, a fennálló rend hangadó köreiben, az iránt kölcsönösen nincs szükségünk a szépitgetésre : a hitetlenség és istentagadásnak termő helyei nem kizárólag az anarchisták és socialdemokraták gyűlésén, hanem ott is találhatók, a hol mindazon pompától környezve a melyet a tőke és a modern ipar nyújthat, a champagni dugaszok pattanásánál a Ildik órában istentelen, gyalázatos dalokat dalolnak, a szentet kinevetik, az egyházat csúfolják és az egyház szolgáit, mint papokat kigúnyolják! A tulajdonról itt szólani nem akarunk, jóllehet bizonyos üzleti fogásokat felemlíthetnék, melyek erkölcsi elvetemültségük daczára bizonyos körökben mégsem tekintetnek meg nem engedetteknek. A házasság és a hatodik parancsolat tekintetében mint állanak a dolgok népünknek legbefolyásosabb köreiben, hát erre nincs szükség szót se vesztegetnünk és végül a mi a monarchia fejezetet illeti csakugyan azon körökben azt akarják állítani, hogy monarchikus érzelműek? Hol gyártják azokat a piszkos éleseket melyekkei császárunk személyét nevetségessé teszik és ezzel a népnél a monarchikus érzelmet aláássák ? Minden esetre kevésbé a sociál-demokratia körében, mint épen ott, a hol az emberek a fennálló rend egyedüli előharczosainak tolják fel magukat. Annyi áll, hogy az evang. munkásegyesületekben ilyen, a császár személyére vonatkozó rossz tréfákat nem hallhatni. Mi igazán komolyan veszszük a mi monarchikus érzelmünket és a király iránt való hűséget nemcsak ünnepélyes alkalmakkor a szükséges alkoholismus segítségül vétele után szánkban hordjuk, hanem viseljük valóban a szívben is ! Mi az evangyeliumi keresztyénség alapján állunk és ép azért nemcsak addig engedelmeskedünk az állam törvényeinek, a meddig kényelmesek ránk nézve és ha például a birodalmi törvény a párbajt megtiltja, nem törekszünk ezen törvényt áthágni és ezzel egy fennálló „rendet" megdönteni. Soha sem fogják ép azért az evang. munkásegyesületekbeu tűrni, hogy valamelyik tag egy máskép gondolkozó ellenfelét eltérő véleménye miatt gyilkos eszközzel némává és hallgataggá tegye, legkevésbé azon nevetséges ürügy alatt, hogy becsülete követeli igy. Mi tudjuk, mivel tartozunk mint evangyeliomi keresztyének nemcsak önmagunknak, hanem a másképen gondolkozó ellenfélnek is, azaz, hogy nem szabad sem eltérő véleménye miatt valaha életére törnünk, sem pedig miatta saját életünket könnyelműen veszélynek kitennünk, kik mindig ápoltuk a törvény iránt, (még a párbaj feletti irányában is) az engedelmességet, kik mindig komolyan vettük a király iránti hűséget, a hazaszeretetet és Isten s felebarátaink iránti keresztyén magaviseletünket, hogy minket oly emberek, a kiknek az ötödik parancsolattal szemben való magaviseletük a középkori rablólovagok garázdálkodó erkölcseire emlékeztet, most a felforgatás hatalmaihoz számítsanak. Az angol egyház. Az anglikán és a róm. kath. egyházak egyesítése a pápának kedvencz gondolata. Igy nevezetesen márczius hó 21 én a pápa Hali fax lorddal tárgyalt az egyesítésre nézve, mely alkalommal a nemes lord arra kérte ő szentségét, hogy a kiadandó encyklikában az anglikánusokról a lehető legbarátságosabb hangon szóljon. A „Daily Chronicle" megjegyzi, hogy nem bizonyos, vájjon a lord mint a nyugati egyházi testületek egyesítési gondolatának atyja csak tisztán személyesen tárgyalt-e vagy pedig mint az „Englisch Church Union" elnöke is, melynek több mint háromezer anglikán pap és 30 anglikán püspök a tagja. Különben a római propaganda kongregatio rövid időn foglalkozni fog Yanghans bibornok azon kérelmével, hogy a k a t hol i k u so k n ak a protestáns collegíumokonésa protestáns egyetemeken való tanulmányozás megengedtessék s hiszszük, hogy az angol biboros fellépésének, tekintettel a viszonyok változására, eredménye is lesz, annál is inkább, mert a protestantismus ellenséges magaviselete Rómával szemben nagyon csökkent. Az anglikán ordinatióra nézve Abbé Duchesne kijelentette, hogyannak érvényét el kell ismerni a róm. kath. egyházban is, mely nyilatkozatnak a pápa annyira megörült volna, hogy az írót külön leiratban üdvözölte. Általában pedig e felfogás ellen róm. kath. egyházban erős áramlat van, a melynek élén a jezsuiták állanak. Még hivatalos megállapodás nem történt. Francziaország. Hogy még az anarchisták sem hagyhatják érintetlenül az üdvözítőt, bizonysága a következő eset. Párisban a Montmartre hegyen lévő népcsarnokban a kommune emléknapján ünnepi játékot adtak elő, melyben a színpadon három kereszt állott üdvözítőnket a két lator között ábrázolva. Clo vis-Hu gues képviselő az „üdvözítő" és a jó és rossz bűnös szájába verseket adott, melyeknek végén igy kiált fel Jézus : „Midőn az embereket tanítottam, hogy egymást szeressék, mindennek megváltoztatását reméltem. Én csakis mindeneknek boldogságára törekedtem ; nem fogtak fel, nem értettek meg, de a jövő meg fog érteni. A keresztfa, melyre szögeztek, oly gyökereket fog hajtani, melyet semmi áradás nem szaggathat le és ezen Golgatháról az örök világosság fog kisugárzani. Mindkettőtöket megáldalak," mondá Jézus elhaló szóval.