Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Czímkérdés az ev. egyházban

319 A templomból egyenesen a lelkészlakra vonultunk a házi gazda szives meghívása folytán, hol gazdagon terített asztalok mellett valóban lucullusi lakomában részesítettek szives házigazdáink. Nem is kell említenem, hogy tósztokban nem volt hiány ; a társaság lelkes hangulatban késő estig maradt együtt. Gh. Gy. Czím kérdés az evang. egyházban. Az evang. egyház zsinati törvényeinek 31. §-a szerint „az egyházközségeknek nyelvek szerint való elnevezése meg nem engedtetik." Erre támaszkodva a mezőberényi evang. magyar-német egyház czímét megváltoztatta, elnevezvén magát „mezőberényi evang. központi egyház"-nak. Hivatalos pecsétjét is így készíttette el s azt használni kezdte. Ez ellen azonban a magyar-tót egyház, mely emennél nagyobb és régibb, óvást emelt, kijelentvén, hogy nem ismerheti el a vele mindenben egyenlő testvér-egyháznak központi jellegét. Az ebből támadt nézeteltérések végleges megoldást nyertek a két egyház kiküldöttjei által e napokban tartott közös értekezleten. A magyar-német egyház álláspontját Dax György lelkész fejtette ki, előadvá.j, hogy egyháza hajlandó felvett új czímétől elállani s belemenni abba, hogy a két egyház a község politikai felosztása alapján kerületek szerint neveztessék el. Miután a község négy kerületre van felosztva, ajánlja, hogy azokat két kerületenként összevonva, a magyar-német egyház „I-ső kerületi", a magyar-tót egyház pedig „Il-ik kerületi" evang. egyháznak neveztessék el. Ifj. Jeszenszky Károlynak az a kifogása van kerületek szerint való va ó elnevezés ellen, hogy az puszta keret, melybe akármilyen képet lehet beleilleszteni, semmi jellegzeteset nem foglal magában, zavarokra és félreértésekre szolgáltathat alkalmat*) s azért a maga részéről a következő határozati javaslatot ajánlja elfogadás végett. Tekintve, hogy a zsinati törvény illető rendelkezését azon elemek féktelensége tevé szükségessé, a kik az egyházaknak nyelvek szerint való elnevezését eszközül kívánták felhasználni arra, hogy a magyar nemzet egységének megbontását czélzó vészes politikai irányú törekvéseiket az egyházi élet terén is érvényesíthessék ; tekintve, hogy ez nem érintheti azon egyházaknak eddig használt törvényes elnevezését, melyek nem nyelvük, hanem tisztán etbnografiai származásuk alapján alakultak önálló gyülekezetekké s írelyek ama fentebb említett vészes politikai irányzatnak nemcsak a múltban mindenkor sikeresen ellentállottak, de annak a jövőre nézve is a maguk körében való érvényesülését intézményes biztosítékok alkotása által egyszer mindenkorra lehetetlenné tenni hajlandók ; tekintve, hogy a helybeli két evangelikus gyülekezet *) A község politikai beosztása szerint az 1-ső kerületet a 3500 lélekből álló református egyház hivei lakják ; az evang. magyar-német egyház a 2-ik kerületbe esik, az evang. magyar-tótok pedig a 3-ik és 4-ik kerületet képezik. Az új elnevezés tehát nem felel meg a tényleges helyzetnek s oly konfúziót fog okozni a köztudatban, mely épen nem mutatkozhatik alkalmasnak arra, hogy a közszájon forgó eddigi elnevezéseket a használatból kiszorítsa. ez előtt másfél századdal ethnografiai alapon külön válván, azóta — a protestantizmus lényegének megfelelőleg — önálló egyedekként ugyan, de mindazáltal a hit és nemzeti érdekek közössége által egy magasabb egységbe foglalva, a nemes verseny intensiv erejével, úgy egyházi, mint hazafias szempontból kívánatosan fejlődött; tekintve, hogy nevezett egyházakra nézve semmiféle más elnevezés — az eddig használt ethnografiai megjelölésen kivül — nem mutatkozik alkalmasnak arra, hogy egyfelől minden félreértést kizárjon, másfelől a két gyülekezetnek hazafias irányban való fejlődését már czimében is szabatosan kifejezésre juttassa, mindezen okoknál fogva mondja ki az értekezlet : 1. A két gyülekezet czimei legyenek : „Mezőberényi ág. evang. magyar-német egyház", illetve „magyartót egyház." 2. Senki a két gyülekezetben soha lelkészszé, tanítóvá, presbyterré választható ne legyen és senki azokban semmiféle szolgálatra ne alkalmaztassák, a ki a magyar nyelv s a magyar nemzeti törekvések iránt táplált ellenszenvének szóval, Írással vagy cselekedettel jelét adá. 3. Ezen határozat az illetékes felsőbb egyházi hatóság által leendő megerősítés után válik jogérvényessé. Hegedűs Mihály felügyelő onnan indul ki, hogy a mi törvény, az alól kivételt tenni nem lehet. Nem hiszi, hogy a felsőbb egyházi hatóság bármiféle feltételek mellett a javasolt czimzést engedélyezni hajlandó volna. A mi a hazafiatlan elemeknek az egyházi élettől való távol tartását illeti, arra nézve úgy is léteznek egyházi szabályok, melyek a czélt elegendőképen biztosítják. Ajánlja a kerületek szerint való elnevezést. M. Braun József felügyelő nem tartja illetékesnek a jelen értekezletet arra, hogy a zsinati törvények megváltoztatását kérelmezze. Dax György attól tart, hogy ha az ethnografiai alapon való megkülönböztetés mellett foglal állást az értekezlet, rossz hírbe keveri vele az egyházakat. A zsinat a hornyák panszlávok megfékezése czéljából hozta az említett §-t. Tehát az összes hazafias elemeknek kötelessége azt a maga teljes érvényességében fentartani. Miután még ifj. Jeszenszky K. röviden kijelentette, hogy határozati javaslata nem a zsinati törvények megváltoztatását, hanem azoknak a törvény szellemében és intentiójához képest való alkalmazását czélozza, az értekezlet kimondotta, hogy Dax indítványát magáévá teszi s a két egyháznak kerületek szerint való elnevezésére nézve a felsőbb egyházi hatóság szentesítését fogja kérelmezni. Lapunk tisztelt olvasóit bizalomteljesen kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket megújítani s hátralékaikat törleszteni. Szerkesztőség. — A Luther-társaság köréből. A Luther-társaság végrehajtó bizottsága nu tartotta meg hosszabb szünetelés után ismét ülését, a melyben a bizottság elnöke azt jelen tette, hogy a társaság vezetőinek minden évben meg-meg ujuló felhívásai a pusztában kiáltó szó gyanánt hangzanak el, tagjaink nem szaporodnak, kiadványaink raktáron