Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Czikkek - Politikai község és párbér (Kund Samu)

Tizenkettedik évfolyam. 27. sz. Pozsony, 1894

. évi Julius 7-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. r Előfizetési ár : • Egész évre . 12 kn. félévre 6 * negyedévre. S „ Egy szám ára : 24 flr. V J JA EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6. sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : külön 60 flr. Tartalom : A politikai község és a párbér. - Belföld. — Vegyesek — Pályázatok. A politikai község és a párbér. Ily czím alatt jelent meg a „Községi Közlöny" f. évi 25-ik számában egy figyelemre méltó közlemény, melyet, minthogy e lap olvasóit közelről érdekli, bő kivonatban, lehetőleg szószerinti idézetekkel ismertetni kivánok. Mert daczára annak, hogy a kúria már döntvényileg kimondotta, ha jól tudom 1886. 31. számú döntvényében, hogy a párbér nem dologi teher; a párbérkérdéssel a községi lakosságnak, — főkép hol vegyes vallású a nép, igen sok baja van; és gyakori a panasz, hogy a plébánusok nemcsak a hitközségökhez tartozóktól, tehát nemcsak egyházhiveiktől követelik a párbért. Állitásom igazolására felhívom a szives olvasónak figyelmét a mult évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 27-ik pontjára, melyből értesülünk, hogy az oroszvári evang. egyházközség hiveit a róm. kath. lelkész párbérkötelezettség czímén végrehajtással zaklatta ; nyomban felhozom azt, hogy az ismertetés alatt levő közlemény szerint az eperjesi plébános (Pozsonymegyében) három külön izben perelt be párbér iránt oly birtokosokat, kik nem az ő vallásának követői. Az első perben az eperjesi plébános által bemutatott okirat 3. és 4. pontjai alapján a nem róm. kath. vallású Wetzler József alperest az első biróság elmarasztalta, s ezen Ítéletet a pozsonyi kir. Ítélőtábla 6021/1891 sz. a. helyben hagyta, mert a kérdéses okiratnak idézett 3. és 4. pontjával a politikai község részéről átvállalást illetve az úrbéri telkekre nézve dologi terhet láttak fenforogni. A második perben ellenben ugyancsak az eperjesi plébános által bemutatott ugyanazon okiratnak, ugyanazon idézett 3. és 4. pontjai alapján a nem róm. kath. vallású Goldberg Mór alperest az első biróság felmentette, s ezen Ítéletet a pozsonyi kir. Ítélőtábla 4583/1893 sz. a. szinte helyben hagyta; mert a kérdéses okiratnak 3. és 4. pontjával a politikai község részéről átvállalást, illetve az úrbéri telkekre nézve dologi terhet fenforogni nem láttak. Midőn a pozsonyi kir. Ítélőtáblának ezen ellentétes határozatai után ugyancsak az eperjesi plébánosnak említett harmadik pere, melyet a nem róm. kath. vallású Stern Jakab ellen indított, ugyanazon ítélőtáblához 1801/1894 sz. alatt érdemleges megvizsgálás végett felérkezett, elintézése felt'tiggesztetett ; és a pozsonyi kir. Ítélőtáblának alkalmat szolgáltatott nagyfontosságú s érdekes polgári döntvény hozatalára. 1. Szám alatt a napokban hozott ezen polgári döntvény ekkép hangzik : „A feltett kérdésben megjelelt okirat 3. pontjában foglalt kitétellel Eperjes politikai község lekötelezettnek nem tekintendő, továbbá ugyanez a lekotelezés, úgyszintén annak az okiratnak 4. pontjában foglalt kitétel az Eperjes községbeli úrbéri telkekre nézve nem dologi teher." Helyén valónak látom immár a többször idézett okiratról elmondani azt, a mit az ismertetés alatt levő közleményből megtanulhattam. Az okirat bekezdésében az az időbeli esztergomi érsek kijelenti azt, hogy miután Eperjes egyházilag mint fiókegyház a tallósi parochiához tartozik, az eperjesi birtokosok és földesúr a tallósi paróchiából kiválásért és Eperjesen önálló paróchia felállításáért folyamodván, ő ezt a kérelmet méltányolta, és hogy a felállítandó uj paróchia rendezése czéljából törvényes bizonyság (legale testimonium) jelenlétében egyházi s földesúri megbízottakból vegyes bizottság alakult. Ezen bizottság által Pozsonymegye Eperjes községében a róm. kath. plébáuia felállítására vonatkozóan Eperjesen 1823. május hó 13-án az illető szolgabíró s esküdt jelenlétében az illető földes ur megbízottja, az illető község akkori elöljárósága s az illető községbeli 11 úrbéres gazda részéről — a záradék szerint a többi gazdák jelenlétében és megegyezésükkel — aláirt oklevél jött létre, melyre mint canonica visitatiora a felperes plébános keresetét alapítja. Ezen okirat további szövege a következő : „Mi