Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Czikkek - Nyílt levél Kiss Kálmánhoz (Margócsy Kálmán)

179 A szomszédos Duna-Vecsén talán 4 ezer lélekből álló ref. gyülekezet liivei fele részben nazarénusokká lettek, templomot is építvén. Egy Duna-Egyliázától odaszakadt molnár is azzá lett. Mint olyan gyakran látogatott el itt tartózkodó rokonaihoz, különös életmódjával kiváncsiságot ébresztett s egy részeges férjfí asszonyt azon kecsegtetéssel, hogy áttérésük esetén férje elhagyja az iszákosságot, rábirt a prozelitaságra. A férj egy darab ideig ellenállt a csábításnak, sőt még azt is elkövette, hogy mikor asszonya dicsekedve emlegette a szomszédnék előtt: mióta nazarénussá lett, azóta, valahányszor férje verni akarja s e miatt magukra zárja az ajtót, — mindannyiszor a sz. Lélek kinyitja azt, ágy hogy verés nélkül menekülnie sikerül. A férj ennek ellenkezőjét kézzelfoghatóan óhajtván demonstrálni, hasonló alkalommal zsebébe rakta a kulcsot, mondván: „hadd lássam most már, hogyan nyitja ki neked a sz. Lélek az ajtót ! Persze, biz ott a sz. Lélek nem jött ajtót nyitni s alaposan volt kénytelen meggyőződni arról, hogy az nem a nazarénusok felfogása szerint működik. Megjegyzendő, hogy gyermekeit sem akarta iskoláztatni azon az okon, mert a szent Lélek maga indításából megtanítja olvasni, a többire pedig ugy sincs szükség. A sz. Lélek itt is cserbenhagyta, miután gyermekei lelkileg szegények lévén, három tanitó sem birt velők valamire menni s gyermekeit pedig a törvény szigora folytán iskolába járatni kénytelen volt. A férj nem állta soká a hitliöséget s ez is megesett. Nem ivott. Közbevetőleg szúrom ide, hogy e szekta életmódja mennyire lazúl. Kezdetkor állították, mikép ők bort egyáltalán nem isznak, hangoztatván : a ki bort nem iszik, nem hal az meg részeges halállal. Amitás volt. Evangelikus asszonynak nazarénus férje titkon itta otthon a bort, a mit amaz elárult. Itták csak a pálinkát nyiltan. Immár nem válogatnak az italokban : pálinka, bor, sör egyre megy nekik. A fent említett hittagadó asszony magával sodorta egyébként vallásos anyját, magával két testvérét férjeikkel. Vasárnap kocsikra szedelőzködve, eljártak a dunavecsei nazarénus templomba, a mi itt reudszerint híveimnél esemény számba ment s felizgatta a kedélyeket. A dunavecsei nazarénusok visszaadták a látogatást, sőt házaltak helyben, uj tagokat keresendők. Jellemezte e látogatást náluk a bőséges kávé fogyasztás. Azon időben sűrűn fordultak itt meg a biblia árusok, — mostanában hült a helyük. Ezek a biblia árusok apostolai voltak a nazarénizmusnak. Azt onnét tudom, mert a liiveim panaszszal említették, hogy nem annyira a bibliát, mint inkább az uj szekta tanait ajánlgatták. Nazarénusok és bibliai kolportőrök e szerint szövetségesen szoktak fellépni. Ajánlom lelkésztársaimnak, hogy hasonló esetekben a hozzájuk betolakodó biblia árust utasítsák ki szépszerivel s ama kérésének, hogy kelendőség okáért a szent könyvekkel való kereskedése szószékileg tétessék közzé, — helyt egyáltalán ne adjanak. II. „Hallottam, hogy Duna Egyházán már több éve vannak nazarénusok, de számuk csekély s szaporodni semmit sem szaporodnak. Tiszteletteljesen kérem tudatni velem, mikép sikerült szaporodásuknak útját állani s mely mód s eszköz a legczélszerűbb az ellenük való védekezésre; kegyeskedjék velem tapasztalataiból jó tanácsait közölni, így pl. arra nézve, jó-e beszélni a prédikácziókban a nazarénismus ellen, vagy valami specziális olvasmányt adni a nép kezébe, mely a nazarénismus ellen védelmezné s ha vannak ilyen speciális szolgálatot tevő olvasmányok, melyeket ismeri .... arra a czélra legal kai masabbaknak ? Én ismerem a Hrdlicskaféle „Falosni sväti" czímfí füzetet, de ez nagyon drasztikusan bánik a nazarénusokkal, mi által ügyünknek talán könnyen nem hasznára, de ártalmára is lehet". A baj tehát a gyülekezetben megvolt s a nazarenizmus kikezdé az ekklézsiámat. Hadüzenet ez a pap ellen, jólehet egyenest nem is ellene czéloztatik. Forrt az agyam, mint az égő kazán, sok éjszakát töltöttem álmatlanul, megkörnyékezett az idegesség. Beszámolok a múltban gyakorolt védekezésről s azon módokról, mikkel tovább folytatni akarom a liarczot ellenük. Egyet mást hallottam tanaikról, mindent azonban nem tudtam, iparkodtam informácziót szerezni. Leültem s gyors egymásutánban, úgyszólván megszűnés nélkül, átolvastam az egész bibliát apokrifusokat sem véve ki s kiszedtem az alkalmas sz. irási mondatokat s mindazt, a mi tanításaik ellen felhozhatóuak tartottam. Azzal egy üllőben megszerkesztettem egy kötetlen irályban tartott könyvecskét ily czímmel : Evaujelík a Nazarén. írni iparkodtam populáris nyelven. Nyomtatása belekerült 70—80 írtba. A nyomtatási költséget saját erszényemből fedeztem. Darabját két krajczárou árusítottam el, jólehet nekem 15—20-ba benne volt. Annyin kellett túladnom rajta azért, hogy az lehetőleg minden családba bekerüljön. Czélt értem. A családtagok összegyűlvén, hangosan olvastatták fel magoknak annak tartalmát. Aztán a confirmandusok számára szerkesztettem meg egy hitkülömbözeti füzetkét. Ezt 15 év óta lankadást nem ismerő erélylyel tanítom. Szószéken alkalmilag tanaik ellen papolni szoktam a szekta nevének felemlítése nélkül. A hithűségre lehetőleg minden egyházi funkcziónál intem őket, különösen az eljegyzési, esketési és temetési alkalmakat szoktam felhasználni, — reggeli könyörgésekbe is beleszövöm. A konfirmácziói oktatásnál azonban már nem íinyáskodom. A gyermekhallgatóság csupa fül, érdeklődés, kíváncsiság. Itt aztán a gyermek fogékonysági képességéhez leereszkedően, hol drasztikusan, hol neveltető módon, hol kíméletet és irgalmat nem ismerve szólok, szjm előtt tartván az alapos hitágazati oktatást és meggyőződés eszközlést. Három, négy hónapon át tanítok ellenök.