Evangélikus Egyház és Iskola 1894.
Tematikus tartalom - Nekrologok - Bellus János
C9 tott tanítónk — kik napról-napra fokozódó magasabb igényeik kielégítését nem találják fel többé szegényes egyházunkban — az egyházzal, illetve a papokkal való folytonos új húzásban keresik és vélik feltalálni tanítói tekintélyök nagyobb emelkedését; s ez által, valamint fogyatékos egyháziasságuk és gyenge kántori képességök által is egyik főelőmozdítói a hitélet egyházunkban való meggyengülésének. „Egy ev. pap" társam csakhamar sietett megfelelni a fenti czikkemre teljesen tárgyilagos modorban; bár az ismeretlen t. collega czikkem jó akaratú intentióját nem egy pontjában félre értette. Most pedig e b. lap 6-ik számában Kulik Márton úr állt ki a küzdő porondra, ki a gúnyolódás, majd a hevesség epéjébe mártott tollával szurkálózik jobbra és balra, előhordván Tolnát-Baranyát, szellemességre törekvő, de attól egészen távol álló üres hangú hosszú válaszában. Kulik úr Nerudával kezdi, majd Gyertyánffyt és a „Néptanítók lapját" leczkézteti, majd ismét Dr. Naményit gúnyolja és támadja hevesen, elhalmozva őket szellemessége tárházának olyan élczeivel, a melyek ide épen nem tartoznak, seb. lap olvasóit vajmi kevéssé érdekelhetik. En ugyan nein tudom, hogy ezek a jó urak mit véthettek Kulik úrnak? De engedjen meg, ha itt nyiltan kijelentem, hogy e lap bármely elfogulatlan olvasója aligha nem a szerénység hijáúl fogja azt felróni Kulik úrnál, hogy ő, a pályája kezdetén álló fiatal tanító olyan nagyképűsködő leczkéztető modorban ront neki a budai paedagogium érdemekben megőszült igazgatójának, s az általa szerkesztett „Népt. lapjának", a mely ép tavaly ünnepelte meg a hazai sajtó osztatlan meleg érdeklődése, s az ország legelső tanférfiainak és Íróinak résztvevő elismerése mellett, fennállásának 25 éves jubileumát; vagy Dr. Naményinak, a jeles paedagogusnak, az újpesti polgári iskola volt igazgatójának, kit K. úr szerint nem a paedagógiai képzettsége, hanem rászolgált kortesérdemei miatt nevezett ki a kormány tanfelügyelőnek ! S ezen kijelentésével megmutatja K. úr e b. lap olvasóinak, hogy ő nemcsak az „abc" kezelését érti, de az újpesti viszonyok ismeretében is alapos informácziókkal bir ! ? (Vé g e kov.) aiMiit®, s a Bellus János f. 1838—1894. A selmeczbányai evangelikus kerületi lyceumot nagy veszteség érte : Bellus János a classic^ philologia jeles tanára f. évi február 24-én hosszú betegség után gyötrő fájdalmak közt elhunyt. Temetése tanártársainak, a lyceumi ifjúság és a nagyközönség mély részvéte mellett február 26-án ment végbe. Különösen kiemelendő, s nemes érzületről tanúskodó tény, hogy a helybeli királyi katholikus nagy gymnasium tanári kara az összes ifjúsággal kivonulva adott kifejezést az elhunyt iránt való ^részvétének. A számos díszes koszorúkkal (köztök a pozsonyi theologián hallgató, volt növendékek koszorújával is) borított koporsót Händl Vilmos főesperes megható beszéde és Mícsinay János lyceumi tanár búcsú szavai után helyeznék nyugalomra. A gyászszertartásnál a lyceumi tanítóképző növendékei Moesz Gréza lyceumi tanár vezetése alatt szép éneklésükkel működtek közre. Bellus János született 1838-ban Osgyánban Grömör megyében igen szegény paraszt zsellér szülőktől. Gymnasiumi tannlmányait az akkori osgyáni kis gymnasiumban kezdte. • Az élénk felfogású paraszt fiú csakhamar feltűnést keltett szorgalmával s haladásával. Jövőjére döntő befolyással volt édes apja, a kit ő maga igen gyakran lelkesedve magasztalt, s úgy jellemzett, mint szigorú és meglepően józan gondolkodású egyszerű paraszt embert. Nem egyszer beszélte el, hogy csak egy ízben próbált nem épen hizelgően nyilatkozni egyik gyenge tanáráról, a mire keservesen kellett apja kérges kezének súlyát éreznie. Atyja kemény szigorúságával ellentétben édes anyjának szerető gyöngédsége sem maradt nála nyom nélkül. Látszólagos hideg külseje szerető jó szívet rejtett. A gymnasium magasabb osztályait a selmeczbányai lyceumban folytatta és végezte. Szegénységgel itt is gokat küzdött, de mint jeles tanuló, jóakaró pártfogója, ismert jótékonyságú Breznyik János igazgató segítségével tartotta fel magát. A nyolczadik osztály befejezése után a theologiára a készült, de mert a pozsonyi útra költséggel nem rendelkezett, még egy évig ugyancsak hatalmas pártfogója tanácsára Selmeczen maradt, mint benevolus auditor correpetitori minőségben, többféle iskolai segélyben részesülvén, egy kis összeget gyűjtött, a melylyel Pozsonyba utazhatott, a theologián beiratkozhatott. Pozsonyban az akkor három évre terjedt cursust nem fejezte be, mint másodéves theologust hívta meg báró Podmaniczky Armin Aszódra fiai mellé nevelőnek. Életében ez forduló pont volt. Mint törekvő igen szellemes fiatal ember az előkelő családnál a ház nagy műveltségű úrnője, szül. Keglevits grófnő, továbbá báró Jósika Miklós koszorús regényírónk özvegye és irodalmunk, s politikai életünk nagyhírű oszlopa Podmaniczky Frigyes báró társaságában magas társadalmi műveltségre tett szert. A hatvanas évek elején az aszódi ev. algymnasium több évi szünetelés után Sárkány János lelkész buzgólkodása, Podmaniczky Ármin báró pártfogása mellett újra megnyílt. Bellus János 1865-ben tanárváltozás alkalmával a neki felajánlott tanszéket princzipálisa rábeszélésére elfoglalta, vele tanítványai, az ifjú bárók is bejártak a gymnasiumba. Két évi gyakorlat után a kerületi gyűléshez benyújtott folyamodványa következtében — bár a theologiát be nem végezte — engedélyt kapott a tanári vizsga letételére. Ezt sikeresen letevén, mint rendes tanár működött Aszódon. 1869 b -n Moravcsik Mihály, ki Sárkány János után hivatván meg Aszódra lelkésznek, a gymnasiumot új lendületnek indította.
