Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Nekrologok - Bellus János

C9 tott tanítónk — kik napról-napra fokozódó maga­sabb igényeik kielégítését nem találják fel többé szegényes egyházunkban — az egyházzal, illetve a papokkal való folytonos új húzásban keresik és vélik feltalálni tanítói tekintélyök nagyobb emelkedését; s ez által, valamint fogyatékos egyháziasságuk és gyenge kántori képességök által is egyik főelőmoz­dítói a hitélet egyházunkban való meggyengülésének. „Egy ev. pap" társam csakhamar sietett meg­felelni a fenti czikkemre teljesen tárgyilagos modor­ban; bár az ismeretlen t. collega czikkem jó akaratú intentióját nem egy pontjában félre értette. Most pedig e b. lap 6-ik számában Kulik Márton úr állt ki a küzdő porondra, ki a gúnyoló­dás, majd a hevesség epéjébe mártott tollával szur­kálózik jobbra és balra, előhordván Tolnát-Baranyát, szellemességre törekvő, de attól egészen távol álló üres hangú hosszú válaszában. Kulik úr Nerudával kezdi, majd Gyertyánffyt és a „Néptanítók lapját" leczkézteti, majd ismét Dr. Naményit gúnyolja és támadja hevesen, elhal­mozva őket szellemessége tárházának olyan élczeivel, a melyek ide épen nem tartoznak, seb. lap olva­sóit vajmi kevéssé érdekelhetik. En ugyan nein tudom, hogy ezek a jó urak mit véthettek Kulik úrnak? De engedjen meg, ha itt nyiltan kijelentem, hogy e lap bármely elfogu­latlan olvasója aligha nem a szerénység hijáúl fogja azt felróni Kulik úrnál, hogy ő, a pályája kezdetén álló fiatal tanító olyan nagyképűsködő leczkéztető modorban ront neki a budai paedagogium érdemek­ben megőszült igazgatójának, s az általa szerkesztett „Népt. lapjának", a mely ép tavaly ünnepelte meg a hazai sajtó osztatlan meleg érdeklődése, s az ország legelső tanférfiainak és Íróinak résztvevő elismerése mellett, fennállásának 25 éves jubileumát; vagy Dr. Naményinak, a jeles paedagogusnak, az újpesti pol­gári iskola volt igazgatójának, kit K. úr szerint nem a paedagógiai képzettsége, hanem rászolgált kortes­érdemei miatt nevezett ki a kormány tanfelügye­lőnek ! S ezen kijelentésével megmutatja K. úr e b. lap olvasóinak, hogy ő nemcsak az „abc" kezelését érti, de az újpesti viszonyok ismeretében is alapos informácziókkal bir ! ? (Vé g e kov.) aiMiit®, s a Bellus János f. 1838—1894. A selmeczbányai evangelikus kerületi lyceumot nagy veszteség érte : Bellus János a classic^ philologia jeles ta­nára f. évi február 24-én hosszú betegség után gyötrő fájdalmak közt elhunyt. Temetése tanártársainak, a lyceumi ifjúság és a nagyközönség mély részvéte mellett február 26-án ment végbe. Különösen kiemelendő, s nemes érzület­ről tanúskodó tény, hogy a helybeli királyi katholikus nagy gymnasium tanári kara az összes ifjúsággal kivo­nulva adott kifejezést az elhunyt iránt való ^részvétének. A számos díszes koszorúkkal (köztök a pozsonyi theologián hallgató, volt növendékek koszorújával is) borított koporsót Händl Vilmos főesperes megható beszéde és Mícsinay János lyceumi tanár búcsú szavai után helyeznék nyugalomra. A gyászszertartásnál a lyceumi tanítóképző növendékei Moesz Gréza lyceumi tanár vezetése alatt szép éneklésükkel mű­ködtek közre. Bellus János született 1838-ban Osgyánban Grömör megyében igen szegény paraszt zsellér szülőktől. Gymna­siumi tannlmányait az akkori osgyáni kis gymnasiumban kezdte. • Az élénk felfogású paraszt fiú csakhamar feltűnést keltett szorgalmával s haladásával. Jövőjére döntő befolyás­sal volt édes apja, a kit ő maga igen gyakran lelkesedve magasztalt, s úgy jellemzett, mint szigorú és meglepően józan gondolkodású egyszerű paraszt embert. Nem egyszer beszélte el, hogy csak egy ízben pró­bált nem épen hizelgően nyilatkozni egyik gyenge tanárá­ról, a mire keservesen kellett apja kérges kezének súlyát éreznie. Atyja kemény szigorúságával ellentétben édes anyjának szerető gyöngédsége sem maradt nála nyom nél­kül. Látszólagos hideg külseje szerető jó szívet rejtett. A gymnasium magasabb osztályait a selmeczbányai lyceumban folytatta és végezte. Szegénységgel itt is gokat küzdött, de mint jeles tanuló, jóakaró pártfogója, ismert jótékonyságú Breznyik János igazgató segítségével tar­totta fel magát. A nyolczadik osztály befejezése után a theologiára a készült, de mert a pozsonyi útra költséggel nem rendelkezett, még egy évig ugyancsak hatalmas párt­fogója tanácsára Selmeczen maradt, mint benevolus auditor correpetitori minőségben, többféle iskolai segélyben része­sülvén, egy kis összeget gyűjtött, a melylyel Pozsonyba utazhatott, a theologián beiratkozhatott. Pozsonyban az akkor három évre terjedt cursust nem fejezte be, mint másodéves theologust hívta meg báró Podmaniczky Armin Aszódra fiai mellé nevelőnek. Életé­ben ez forduló pont volt. Mint törekvő igen szellemes fia­tal ember az előkelő családnál a ház nagy műveltségű úr­nője, szül. Keglevits grófnő, továbbá báró Jósika Miklós koszorús regényírónk özvegye és irodalmunk, s politikai életünk nagyhírű oszlopa Podmaniczky Frigyes báró tár­saságában magas társadalmi műveltségre tett szert. A hatvanas évek elején az aszódi ev. algymnasium több évi szünetelés után Sárkány János lelkész buzgólko­dása, Podmaniczky Ármin báró pártfogása mellett újra megnyílt. Bellus János 1865-ben tanárváltozás alkalmával a neki felajánlott tanszéket princzipálisa rábeszélésére elfog­lalta, vele tanítványai, az ifjú bárók is bejártak a gymna­siumba. Két évi gyakorlat után a kerületi gyűléshez benyúj­tott folyamodványa következtében — bár a theologiát be nem végezte — engedélyt kapott a tanári vizsga leté­telére. Ezt sikeresen letevén, mint rendes tanár működött Aszódon. 1869 b -n Moravcsik Mihály, ki Sárkány János után hivatván meg Aszódra lelkésznek, a gymnasiumot új len­dületnek indította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom