Evangélikus Egyház és Iskola 1894.
Tematikus tartalom - Czikkek - Gyermekistentisztelet (Löw Fülöp)
Tizenkettedik évfolyam8. sz. Pozsony, 1894. évi Február 24-en. EVANGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. I Előfizetési ár : Egész évre ... 12 kn. félévre .... 6 „ negyedévre ... 3 „ Egy szám ára: 24 flr. JA EGJELEN HETENKENT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó hivatal : Pozsony, Konventutcza 6. sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZZY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : külön 60 flr. Tartalom: A gyermekistentiszteletről. (Löw Fülöp.) — Mi volt, mire int? (Sass János) — Belföld. — Vegyesek. — Pályázat. Hirdetés. E lap hasábjain már több izben szó volt a gyermekistentiszteletek ügyéről, a nélkül, hogy e fontos kérdés tüzetesebb megbeszélés tárgyává tétetett volna. Jelen sorok írója az ügy megismertetéséhez a következő igénytelen czikkel kiván hozzájárulni. A gyermekistentiszteletet azon alakban, melyben az jelenleg van elterjedve a protestáns országokban, j Raikes Róbert alapította 1780 ban Angliában. Ennek a derék férfiúnak megesett a szive az akkori ifjúságnak neveletlenségén és erkölcsi romlottságán ; ezért, hogy a maga részéről is hozzájáruljon a jobb neveléshez, vasárnapi iskolát alapított, melyben maga köré gyűjtött aunyi kis fiút, kis leányt, a hány csak elfért nála s megismertette velők a Megváltót s az ő szeretetére tanította őket. A kisdedek mind nagyobb számban látogatták ezt a „vasárnapi iskolát," más hasonló érzületű férfiak is érdeklődtek az ügy iránt, ugy hogy az első mintájára nem sokára több ily „iskola" létesült. Öt év elteltével már nagy népszerűségnek örvendettek a vasárnapi iskolák, annyira, hogy Fox Vilmos egy társaságot alapíthatott, melynek egyetlen czélja volt: az ily fajta gyermekistentiszteleteknek minél szélesebb körben való terjesztése. Ez a társaság 1803-ban megszűnt, illetve helyt adott egy uj társulatnak, mely ezen a néven: „Lond. Sonday school union" működött s működésével elérte azt, hogy Angliában nem sok idő alatt alig volt község, melyben a kicsinyek külön az ő számukra rendezett istentiszteleten nem dicsérték volna az Istent. Angliából Amerikába vitték az uj növényt, s csak miután ott is gyökeret vert, került vissza a kontinensre — Németországba. Hogy itt meghonosítsák, e tekintetben különösen az amerikai Woadruff és Röckelmann, német kereskedő fáradoztak nagy buzgalommal. Eleinte csak a belmissiói egyletek karolták fel, később a hivatalos egyház is neki melegedett a dolognak s ma már az egyházak belügynek tekintik majdnem mindenütt a gyermekistentiszteletet. Persze, minden nehézség nélkül ez nem ment. Sok helyütt nagy előítéletekkel fogadták az „idegenszerű növényt" ; az a körülmény azonban, hogy a gyermekistentisztelet mindenütt, a hol csak életbe léptették, óriási sikert aratott különösen maguknál a gyermekeknél, legyőzött minden akadályt, leküzdött minden előítéletet. A templomok mindenhol zsúfolásig megtelnek gyermekekkel. Lipcsében például csak az egy Tamás templomban 1600 rendes gyermek látogatója van a gyermekistentiszteletnek. Az a csodás eredmény nagy részben a gyermekistentiszteletnél alkalmazott „csoport rendszernek köszönhető. Nagy városi egyházakban, a hol a gyermekek a templomba ezerszámra járnak, jobb áttekinthetés végett felosztják őket 10 — 20 gyermekből álló csoportokra. Az egyes csoport élén áll a „segitő" (Helfer*). Az összes segitők az istentiszteletet megelőző valamelyik napon összegyülekeznek, s a lelkész előkészíti őket azon bibliai szövegre, mely r a következő istentiszteleten tárgyalandó. Az istentisztelet színhelyén már most a liturgia végeztével minden segitő csoportjához fordul, s halk hangon magyarázza a szent igéket, itt ott egy-egy kérdéssel felelevenitve a figyelmet. E rendszernek hivei abból a feltevésből indulnak ki, hogy, ha maga a lelkész tartana katechisatiót 1000 gyermek előtt, a gyermekek három negyede meg sem értené őt. így azonban, a csoportrendszerrel ennek elejét veszik. A csoportrendszernek legnagyobb áldása mégis az, hogy a segitők nem csak a templomban, hanem azonkívül is segédkeznek a papnak. El el látogatnak csoportjaik gyermekeihez, megismerik a családi viszonyokat, — a szülék gyermekük atyai barátját persze többnyire szivesen látják, — a gyermek által befolyást igyekeznek gyakorolni a sokszor egyháziatlan szülékre, szóval munkásai lesznek a szeretetben munkás hitnek. — *) A segitők rendszerint felnőtt keresztyén érzületű művelt egyének.
