Evangélikus Egyház és Iskola 1894.
Tematikus tartalom - Belföld - Törvényjavaslat ev. állami nyugdíjról
39 belépni, vagy alkalmazottjaik számára legalább oly nyugdíjról és hozzátartozóik számára oly ellátásról gondoskodni, mint a minőt a jelen törvény biztosít, és pedig a nélkül, hogy intézetök tanulóit, vagy alkalmazottjaikat az adandó nyugdíjért és ellátásért nagyobb mértékben terhelnék meg, mint a minő befizetést a jelen törvény szab meg, — ellenesetben iskolájok nem számíthat a nyilvánossági jogra. A nyugdíj- és gyámintézetből kilépésnek nincs helye. 5. §. Az országos nyugdíj- és gyámint izet javára befolyó jövedelmek az állam pénztárában a néptanítói országos nyugdíj- és gyámintézet szabályai szerint a kormány kezelése alatt álló közalapként kezeltetnek. A 3. §. a) és c) pontjaiban megjelölt befizetéseket azonban az iskolafentartók szedik be és pedig vagyoni felelőséggel a be nem folyó, vagy behajthatatlan fizetések pótlására nézve, s aztán az összegeket a szükséges hiteles kimutatásokkal együtt beszolgáltatják a nyugdíj- és gyámintézet pénztárába. Ugyanekkor beszolgáltatják azon összeget is, mely őket a 3. §. b), esetleg d) pontja értelmében terheli. A fentartókat terhelő e fizetések behajtása az állami közadók módjára történik. 6. §. A törvény életbelépését követő minden 10 év után a nyugdíj- és gyámintézet jövedelmeiről és kiadásairól részletes mathematikai mérleg készítendő, s ha e mérleg a jövedelmek apasztását megengedi, a 3. §. b) és c) pontjaiban megjelölt befizetések mértéke lejebb szállíttatik. 7. §. E nyugdij- és gyámintézet a kötelékében álló tanintézeteknek nemcsak azon igazgatóira, tanáraira, tanítóira, igazgatónőire, tanítónőire terjed ki, kik ez országos nyugdíj- és gyámintézet életbelépte után törvény- vagy szabályszerűen megállapított ily rendes állásokra megfelelő képesítéssel, megfelelő minőségben törvény- vagy szabályszerű módon állandóan alkalmaztatnak, hanem kiterjed azokra is, kik e törvény életbelépte előtt léptek jelen szolgálatukba, és pedig már eddig teljesített szolgálatuk beszámításával. Oly igazgatók, tanárok, tanítók, igazgatónők, tanítónők, kik ezen nyugdíj- és gyámintézet kötelékébe tartozó s ugyanazon iskolafentartó gondozásában álló más tanintézetnél is vannak közös iskolai szolgálatra alkalmazva, az ezen közös iskolai szolgálat után egységesen rendszeresített fizetésök szerint jönnek e nyugdij- és gyámintézetnél tekintetbe. Ha azonban ez egységesen rendszeresített fizetésök magasabb, mint a nagyobb fizetésű tanintézet megfelelő állásának fizetése, a nyugdíj megállapítása csakis ez utóbbi fizetés mértéke szerint történhetik meg. Az oly igazgatók, tanárok, tanítók, igazgatónők, tanítónők, kik más, e nyugdíj- és gyámintézet kötelékébe nem tartozó tanintézetnél, vagy más hivatalban is vannak alkalmazva, ha a másik intézetnél vagy hivatalnál nyugdíjra van jogosultságuk, ez országos nyugdíj- és gyámintézetbe föl nem vehetők ; — ha pedig máshol nincs nyugdíjra jogosultságuk, csak az esetben vehetők fel ez országos nyugdíj- és gyámintézetbe, ha az ennek kötelékében álló tanintézetnél nagyobb mértékben vannak alkalmazva, mint a másik tanintézetben vagy hivatalban, s ha alkalmazásuk rendszeres, állandó s legalább is oly mértékű, mint a minő az állami tanintézeteknél szokott lenni. Ez utóbbi esetben nyugdíjigényük csakis az ezen nyugdíj- és gyámintézet kötelékében álló tanintézetben való alkalmazásuk szerint számítandó. Minden esetben szükséges, hogy a szóban forgó alkalmazottak magyar állampolgárok legyenek. 8. §. Oly esetben, a midőn a föntebb elősorolt alkalmazottaknak nincs természetben való lakásuk vagy lakpénzök, a nyugdíjba számitható fizetés megállapításánál állandó járandóságuk 1j 5-Tésze lakpénznek vétetik s leszámíttatik. E rendelkezés áll az esetre is, ha valamely alkalmazott Jakpénze összes javadalmazásának részénél kisebb összegben volna megszabva. Nem rendszeres s ugyanazon iskola nem minden alkalmazottjára kiterjedő, hanem csak egyeseknek rendkivülileg juttatott fizetésemelés vagy pótlék (kivéve az igazgatók, igazgatónők magasabb, de rendszeres fizetését) a nyugdíjba nem számítható be. Más részt a már megállapított s nyugdíjra jogosító fizetést az iskolafentartó semmi körülmények közt sem szállíthatja le. 9. §. A már szolgálatban levő, föntebb (1. §.) elősorolt alkalmazottakat illetőleg, a vallás- és közoktatásügyi minister az általa e czélra kinevezendő bizottsággal, melyben a pénzügyminister kiküldöttje is helyet foglal, a bekivánandó hiteles okmányok alapján s az iskolafentartók meghallgatása után minden egyénre nézve külön állapíttatja meg azt, hogy a múltban teljesített szolgálati idejök és élvezett járandóságuk a nyugdíjazásnál mennyiben számítható be. E megállapítást a bizottság az illetők fölvételekor az ide vágó törvények rendelkezései s azok analógiájának alapján intézi el. Ez alkalommal az illetőknek a 24-ik korévet megelőző szolgálat ideje a nyugdíjba nem számítható be. A jövőben alkalmazandóknál azonban e megszorításnak nincs he ly e- ^ae^ (Vége köv.) — A bányakerületi iskolai bizottság jan. 15.-én Budapesten Zsilinszky Mihály elnöklete alatt két napig tartó tárgyalást tartott, melyen Böhm Károly igazgató, a kerület tanügyi rendszerét s az iskola fentartó hatóságok s tantestületek közötti jogi viszonyt, a zsinati törvények 194. és 199. §§-ai alapján szakavatott, kimerítő, épületes dolgozatban előadta. A javaslat elfogadtatván, nyomtatásban fog megjelenni. A bizottsági ülésen megjelentek : Batizfalvy István, Góbi Imre, tanárok ; Thébusz János, Melczer Gyula, lelkészek; Luttenberger Ágoston és Kurcz Sámuel, tanítók ; 5 tag nem jelent meg, — A veszprémi evangelikus egyház köréből. 1893. évben született az anyában 11 fiu és 1 leány, közöttük 8 törvényes és 3 törvénytelen, vidéken 2 fiu, összesen 14 en. Meghaltak : az anyában 6-an, a vidéken 6-an, összesen 12-en. Hirdettetett 9 pár, eskettetett helyben 4 pár. Daczára a gyülekezetet ért nagy csapásnak, a vagyoni állás aránylag kedvezőnek mondható, a mennyiben az évi forgalom 2175 frt 33 kr. bevételével szemben ugyanannyi kiadás áll, s így hiány nincs s az 1894. évre összeállított költségvetési előirányzatban 1826 frt 24 krnyi kiadással szemben 1921 frt 5 kr. bevétel és így többlet van kilátásba helyezve. Saját tőkéinek tartozik a gyülekezet 621 frt 88 krral, tőkevagyona pedig 4649 frt 50 krt tesz ki. — A gyülekezet felsegélésére ujabban adakoztak : 218. Kis-Babóthi gyülekezet 2 frt ; 219. Varsádi gyülekezet és leik. 2 frt ; 220. Türkösi gyülekezet és leik. 1 frt 50 kr.; 221. az
