Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Dunáninneni új kerületi gyűlés

415 menyeknek komoly és tökéletes megfontolása után egy­hangúlag ezt a határozatot hozta: Miután az ág. hitv. ev. kerületeknek felosztása sem földrajzilag, sem kormányzatilag és semminemű egyházi okokból nem ajánlható; miután az egyház­tan és a symbolikus könyvek az egyházból a politikát kizárják és az új felosztásnak egyedüli oka kizárólag világi - politikai ; miután a reformatio legfó'bb vív­mányainak egyike abban áll, hogy az ág. hitv. ev. egyházba a szentírás értelmében újra visszahozassék az anyanyelv és azért a zsolnai zsinat határozatai a tót egyházak számára tót, a magyar egyházak számára magyar, a német egyházak számára német fó­pásztorokat állítottak be, mibó'l következik, hogy az egynemű esperességek kerületileg nem szétszaggatandók, hanem egyesítendők ; miután a kerületek új beosztá­sából sok anyagi és kormányzati zavarok keletkeznek és az ág, hilv. ev. egyház békességét alaposan felzavarják ; miután épen az előadott okokból három kerület, ille­tőleg az ő esperességeik zsinati küldöttei erkölcsileg kötelezve voltak a zsinaton nem a saját maguk, hanem . küldőiknek véleményét érvényesíteni; miután a duoán­inneni kerület négy esperességének küldöttei a kérdé­ses törvény meghozatala előtt mandatumaiknak le­tételét, bejejentették és azon esperességek új küldöttek megválasztására felhíva nem voltak, minek következ­tében a kerületek felosztására nézve rólunk nélkülünk hozott törvény alakilag és jogérvényesen nekünk sem ki nem hirdettetett, sem ki nem hirdettethetett; miután végre a zsinati törvények 11. és 127. §§-ai szerint is az ág. hitv. ev. egyházban minden hatalom az egyház községből ered és senkinek sincs joga az illetékes gyülekezetek befolyása nélkül akár püspököt akár kerületi felügyelőt rákényszeríteni, mely egyházi önkormányzat megtartására az egyházi elöljárók eskü­vel is kötelezték magukat és ezen §§ ok megsértettek : a nyitrai ág. hitv. ev. esperesség hitvallásával lekötelezettnek érzi magát kimondani, hogy beállott az idő, melyben inkább illik engedelmeskedni Isten­nek, mintsem az embereknek és a kerületeknek új beosztását s következőleg az ujjont alkotott dunán­inneni kerület gyűlésének joghatóságát el nem ismerheti és igy Pozsonyba 1894. évi decz. 19. napjára egybehívott kerületi gyűlésre követeket ném küld. 2. Miután a főtiszt, püspök úr, nem törődve a több­ség jogával és törvényes akaratával és visszaélve hivatalos hatalmával Túrócz-Szt -Mártonban a kerületi gyűlést be­rekesztette : a nyitrai ág. h. ev. esperesség neki ezért bizal­matlanságát és rosszalását fejezi ki, elvárva, hogy midőn így azoknak, kik őt püspöküknek válasz­tották, minden bizalmát elvesztette az ujjont alkotott dunáninneni kerület nagy többségétől pedig soha olyanná nem választatott: püspöki hivatalát, mint azt tisztességes evangélikustól máskép várni nem is lehet, a legközelebbi jövőben leteszi. A másolat hitelességére Krajnán 1894. decz. 15-én Boór Lajos, espe:ességi jegyző. Bobrovniczky László felügyel 5 úr jelentését a gyűlés tudomásul veszi, eljárását pedig helyesli, a mennyiben az a törvények értelmében történt. A másik két jelentés álta­lános felháborodást keltett; több szónok szólt hozzá a kérdéshez s valamennyinek véleménye oda irányult, hogy a két esperesség eljárása teljesen rosszalandó s elitélendő. Szontágh Pál ő nmélts. kifejtette, hogy a mi demokra­tikus községeken alapuló egyházszervezetünk mily nagy szabadságot ad a községeknek. Igaz az, hogy zsinati tör­vényeink szerint minden hatalom az egyházközségből ered, de autonómiája van minden testületnek saját körén belül s felfogásunk szerint az egyházközségből indul meg s az esperességen s kerületen át halad az egyetemig és így az egyetemben kulminál. Ezek az urak megfordított alapra állítják a dolgot s azt hirdetik, hogy az autonómia kez­dődik az egyetemen és az egyházközségben kulminál. Ez nem egyéb, mint ochlokratikus felfogás, melynél fogva oly nagy hatalmat adnánk az egyházközségnek, mely csak káros lehetne az egyetemes egyházra nézve, mert ez az ut a forrodalomra vezet. Ezen szabadsággal nevezett esperességek most visszaéltek s a forradalom terére lép­nek, a mennyiben szembe szállnak a törvényekkel, fel­mondják az engedelmet. A két esperesség a szentírásra hivatkozik, a mennyi­ben azt mondja, hogy elérkezett az időpont, midőn inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek. E hivatkozás azonban szerinte nem egyéb, mint egy rosszul alkalmazott plágium, melyet eltanultak a római egyháztól és amolyan Zichy Nándor-féle emberektől, kik szintén igy akarják a magyarországi törvényektől való elszakadásuk­nak, az engedelmesség felmondásának a jogosultság szinét kölcsönözni. Nem tartja ugyan a dunamelléki egyházkerü­let törvényes közgyűlésének méltóságához illőnek, hogy behatólag foglalkozzék az átiratokkal, de egyes kifejezé­sével mégis foglalkozik. Az átiratok a reformatiói tanra és a symbolikus könyvekre hivatkoznak, mint a melyek az egyházból a politikát teljesen kizárják, és ime mit tesznek ők ? Beviszik a politikát az egyházba az által, hogy a püspöki átiratot, mely magyar nyelven volt szerkesztve, ad acta tették, a mely eljárás szerinte az árulás színével bir. Szerinte a gyűlésnek két irányban kell nyilatkoznia, először a nyitrai esperességi convent eljárását a kerületi közgyűlés rosszalja és megróvja; második kötelessége, hogy az esperességi gyűlés határozatával szemben püspök úrnak teljes bizalmat szavazzon s történjék ez minden megokolás nélkül. E jtivaslathoz pártolólag többen is hozzá szóltak. Hering Lajos főesperes még megtoldja azzal, hogy ez espe­rességek szólíttassanak fel, hogy térjenek vissza a törvé­nyes útra, s hogyha nem engedelmeskednének, a fegyelmi eljárás velük szemben megindíttassék, mert megeshetik, hogy a kerületi gyűlés leiratát egyszerűen ad acta teszik. Tehát a gyűlés minden bővebb megokolástól tartózkodva azt a határozatot hozza, hogy a két esperesség eljárását rosz­szaija és megróvja úgyszintén renitencziájuk fentartásának esetén utasítja az elnökséget, hogy ellenök megindítsa a fegyelmi eljárást; a püspök úrnak pedig egyhangúlag föl­tétlen bizalmat szavaz a közgyűlés. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom