Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Törvényjavaslat ev. állami nyugdíjról

42 közt az ember csendes, sok időt igénybe vevő munkára nem alkalmas. De a mint látszik, az általam jelzett mű oly módon fog megjelenni, hogy sem az egyik, sem a másik félnek concurenciától nem kell tartani, másrészt a mi Megváltónk a keresztfán is végezte a megváltás művét, ő ád majd szükséges nyugalmat a nyugtalanság közepette is. — A legkésőbb f. é. ősze kezdetén meg fog jelenni. A kik tehát ezen epistolikus textusokon alapuló szent beszédek második kötetét óhajtják, kérem, hogy jelentkezzenek. Az előfizetés (2 frt.) elküldése azon előnyt 'biztosítja, hogy a kötet bérmentesen fog küldetni. Az elárusításnál a szokott árleengedés fog nyújtatni. . Pongyelok p. Nagy-Szuha, Grömör m. Bodicky Mihály. i 11 r 11D. Törvényjavaslat azon nyilvános tanintézeti igazgatók, tanárok, tanítók, igazgatónők és tanítónők nyugdíjazásáról és hozzátartozóik ellátásáról, kikről állami vagy más hasonló természetű k öz r en d el ke z é ss e 1 gondoskodva n i n c s.*) 1. §. A felekezetek, törvényhatóságok, községek és társulatok által, vagy örök alapítványokból (ide nem értve a szerzetes-rendek kezén levő alapítványokat) fentartott középiskolák, felsőbb leányiskolák, kereskedelmi középiskolák (akadémiák), valamint az ily jellegű jogakadémiák, tanító-, tanítónő- és kisdedóvó-képző intézetek számára országos nyugdíj- és gyámintézet állíttatik, melyből az ezen tanintézeteknél alkalmazott igazgatóknak, tanároknak, tanítóknak, igazgatónőknek, tanítónőknek nyugdíj vagy végkielégítés, özvegyök és árváik részére temetkezési járulék és özvegyi ellátás, illetőleg nevelési járulék biztosíttatik. E nyugdíj- és gyámintézet kötelékébe csak oly nyilvános tanintézetek vehetők fel, melyeknek állandó fenmaradásuk biztosítva van. 2. §. E nyugdíj és gyámintézetre nézve mindenben, a miről az alább következő szakaszokban külön említés nincs, nevezetesen : a szolgálati idő beszámításának s a nyugdíjazási és gyámolítási igény beálltának föltételei, valamint a beszámítható javadalmazásnak s az igényelhető nyugdíjnak, ellátási vagy nevelési járandóságoknak meghatározása stb. tekintetében az 1885. évi XI dik törvény czikknek a tanárokra vonatkozó rendelkezései szolgálnak zsinórmértékül. 3. §. A nyugdíj- és gyámintézet jövedelméül a következő források jelöltetnek ki : a) A fentebb felsorolt tanintézetek minden rendes igazgatója, tanára, tanítója, igazgatónője avagy tanítónője köteles évi törzsfizetésének 300 forinton felüli összege, va*) A legilletékesebb helyről vett felszólításra közlöm ezen, egyházunk tanügyi életébe mélyen ható s tanféifiaink életérdekét érintő törvényjavaslatot. Mennyire e lap tere engedi, közölni fogom az indokolást is. Szívesen tért nyitok a megbeszélésnek. Szerkesztő. lamint fizetésének minden szaporodása után (ide nem számítva a lakpénzt) egyszersmindenkorra '/3 részt a nyugdíjés gyámintézet javára lefizetni. b) A tanintézetek fentartói iskolájok minden igazgatói, tanári, tanítói, igazgatónői vagy tanítónői rendes állásának törzsfizetése s e törzsfizetés szaporulata után évenkint 5°/

0-nyi összeget fizetnek. E tartozás az üresedésben levő állások törzsfizetése után is lerovandó. c) Az elősorolt intézetek tanulóitól (kivétel nélkül) fejenkint és évenkint a jogakadémiáknál 6 forintnyi, a többi tanintézeteknél 3 forintnyi díj szedetik. d) E nyugdíj- és gyámintézet kötelékébe tartozó mindazon tanintézetek fentartói, kik iskolai épületre vagy beruházásra állami segélyt kapnak, e segély után 15 éven át 3%-ot tartoznak a nyugdíj- és gyámintézet javára fizetni. e) Az államkincstár a nyugdíj- és gyámintézet szükségleteihez évenkint 60.000 forinttal járul hozzá. Az a) b) és c) alatt kijelölt jövedelmi forrásoknak egymáshoz való arányát az iskolafentartók a helyi viszonyok szerint esetleg módosíthatják, de e módosítás mellett is az ezen forrásokból eredő jövedelmek végösszegének változatlannak kell maradnia. A b) alatt kitüntetett 5°/

0ból az illető tanerők terhére áthárítható részlet maximuma 2°/

0-ban állapíttatik meg. Oly intézeteknél, a melyeknél a fenforgó különleges viszonyoknál fogva nem valamennyi, hanem csak néhány tanerő nyugdíjazásáról kell gondoskodni, az a) és b) alatti befizetések csak e tanerőkre szólnak, a c) és d) alatt jelölt befizetéseket pedig a vallás- és közoktatásügyi minister arányosan állapítja meg. Az illető tanerők megterhelése ez esetben sem lehet nagyobb a fent kitüntetett mértéknél. Az ezen nyugdíj- és gyámintézetbe történt befizetések visszatérítésének semmiféle körülmények között sincsen helye. A némely tanintézeteknél már meglevő nyugdíjalapokat ezen országos intézet létesülte után az iskolafentartók tetszésök szerint vagy az a) b) c) és d) alatt elősorolt befizetések alapjául szolgáló tőkeként kezelhetik, vagy pedig — az egyesek által eddig teljesített befizetések visszatérítését illetőleg netalán szerzett jogoknak épségben tartása mellett — más, eredeti rendeltetésükkel rokon czélokra fordíthatják; de az ezen országos nyugdíj- és gyámintézet kötelékében álló tanintézetek alkalmazottjai s hozzátartozóik számára belőlök egy második nyugdíj- vagy gyámintézetet nem tarthatnak fenn. 3. §. A már fennálló tanintézeteknek e nyugdíj- és gyámintézetbe való belépése az illető iskolafentartónak jelentkezése alapján, mely jelentkezésnek e törvény életbeléptetése után féléven belül kell végbemennie, önkéntesen történik. — Ha valamely már fennálló iskola fentartója tanintézetével később lép be, köteles a 3. §. a) b) c) és d) pontjaiban elősorolt járandóságokat visszamenőleg is, és pedig 4°/

0-O3 késedelmi kamatokkal együtt akként leróni, mintha a jelen törvény életbeléptekor állt volna be a nyugdíjintézet kötelékébe; ellenkező esetben alkalmazottjainak szolgálata a nyugdíj igényre nézve csakis a nyugdíj- és gyámintézetbe való belépéstől számíttatik. A jövőben keletkező iskolák fentartói azonban kötelesek tanintézetükkel ez országos nyugdíj- és gyámintézetbe