Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Czikkek - Bács-szerémi egyházi szabályrendeletek

363 2. Fejezet. Az egyházközségekről. 9. §. Ha valamely szórvány fiókegyliázközséggé alakulni akar, ezen szándékát bejelenti az illető anyaegyházközségnek, mely a létrejött szerződést az egyházmegyei előjáróságnak jóváhagyás végett beterjeszti. I!y szórványhely ez alkalommal kimutatni tartozik, hogy az anyaegyházközségnek, illetve annak lelkéï-zének fizetendő járulékok teljesítésére képes ; továbbá, hogy alap gyűjtéséről gondoskodik, mely idővel önálló iskola felállítását és az alkalmazandó tanitó fizetésének fedezését lehetővé tegye. 10. §. Ha valamely fiókegyházközség leányegyházközséggé alakulni és önálló tanitói állást szervezni akar, köteles kimutatni, hogy alkalmas iskolai helyiséggel, ' tanitói lakással bir és a tanítónak legalább 300 frtnyi évi fizetést biztosíthat. 11. §. Ha valamely leányegyházközség anyaegyházközséggé alakulni akar, a zs. t. 318. §. értelmében, tartozik az egyházmegyei hatóságnak hiteles adatokkal kimutatni, hogy lelkészének évi 800 frtot, a tanítónak évi 400 frtot fizethet, azokat szabad lakással elláthatja s a szükséges egyházi és iskolai épületekkel bir. 12. §. Ha valamely leány egyház vagy fiókegyházközség vagy szórványhely ugyanily minőségben más anyaegyházközséghez kíván csatoltatni, tartozik az egyházmegyei hatóságnak beigazolni, hogy azt egyházi életének sikeresebb fejlődése czéljából tenni óhajtja s hogy azt teherviselő tagjainak 2/3-da kívánja. Továbbá, hogy eddigi anyaegyházközségével elválási ügyét rendezte és az uj anyaegyházközségével a kötendő szerződés iránt megegyezett. Az egyházmegyei illetve az egyházkerületi hatóság ez ügyben tüzetes megvizsgálás után végérvényesen dönt. 13. §. Ha a zs. t. 30. §. szerint valamely anyaegyházközség kénytelen volna leány — vagy fiókegyházközséggé átalakulni, — a mi csak akkor történhetik, ha a lelkészi állás megürült — tartozik az egyházmegyei hatóságnak beigazolni, hogy tagjainak száma és anyagi ereje anynyira csökkent, miszerint mint anyaegyházközség tovább fenn nem állhat és átalakulását adózó tagjainak 2/3-da kívánja. Továbbá, hogy azon egyházközséggel, melyhez csatlakozni, illetve mellyel társulni akar, a kötendő szerződési viszony iránt már megegyezett. Az egyházmegyei hatóság ezen ügyet tüzetesen megvizsgálja s határozatot hoz, de végérvényesen csak az egyházkerület intézkedik. 3. Fejezet. Az egyházközségi közgyűlésről. 14. §. A közgyűlést rendszerint a lelkész és felügyelő hívja össze. Ha az egyik elnöki állás betöltve nincsen, akkor a másik elnök teszi azt. Ha a két elnök a közgyűlés egybehívására nézve egymással megegyezni nem tud, az ügy az egyházmegyei elnökségnek bejelentendő, mely a szükséges intézkedést megteszi. 15. §. A közgyűlés egy héttel előbb a tárgyalandó ügyek megnevezésével a rendes istentisztelet alkalmával kihirdetendő. Sürgős esetekben az összehivás legalább 24 órával előbb akár tagonkénti meghívás, akár a helyben szokásos módon történik. 16. §. A közgyűlésre ezen szabályrendelet 6. §ának figyelembe vételével az egyházközségen kivül lakó, de az egyházi terheket viselő hitsorsosok, valamint azon leány — vagy fiók — egyházközségek, vagy szórványhelyek tagjai, melyek az anyaegyházközséggel szerződési viszonyban állanak, szintén meghívandók. 17. §. A közgyűlések nyilvánosak. 18. §. A rendes közgyűlés minden évben a zárszámadások felülvizsgálása és a költségvetési előirányzat megállapítása czéljából és más fontos egyházi ügyek ' elintézése végett január közepe táján hívandó össze. Ezenkívül anyiszor, mennyiszer azt a hatáskörébe tartozó ügyek szükségessé teszik. 19. §. A mely egyházban 300-nál nagyobb a közgyűlési tagok száma, szabadságában áll az egyházközségnek egy 60 — 200 tagból álló képviselő testületet választani és az egyházközség ügyeinek elintézésével felruházni, kivéve azon ügyeket, melyek a zs. t. 44-ik, valamint a 48-ik §§-ok értelmében a közgyűlés hatásköréből el nem vonhatók. 20. §. A közgyűlés vagy annak helyébe lépő képviselő testület határozatképes, ha a szavazati jogukat gyakorolható tagok '/

4-de jelen van. Ha a tagok határozatképes száma meg nem jelenik, 8 napra üj gyűlés tartandó, mely tekintet nélkül a megjelentek számára, jogérvényesen határoz. 21. §. A képviselő testület összehívására az abban való elnöklésre, annak tanácskozás — és ügyrendjére valamint határozathozatalára ugyanazon szabályok tartandók be, a melyek a zs. t., illetőleg a szabályrendeletben a közgyűlésre nézve vannak előírva. — A felebbeze'sek ennek határozatai ellen nem az egyházközségi közgyűléshez, hanem egyenesen az egyházmegyei közgyűléshez terjesztendők. 22. §. A képviselő testületnek liivatalbeli tagjai ugyanazok, melyek a zs. t. 41. §-sa értelmében a közgyűlésnek hivatalbeli tagjai azon külömbséggel, hogy a mely egyházközségben 2-nél több tanitó van, ott a két hivatalra nézve legidősebb tanitó hivatalbeli tagja a képviselő testületnek. — Választott tagjai a képviselő testületnek azok, kik a közgyűlésen szavazati joggal bírnak. 23. §. A képviselőtestület hatáskörébe nem utalható és egyenesen az egyházközségi közgyűlés hatáskörének tartatik fen az egyházközségi felügyelő választása. 24. §. Minden közgyűlésről vagy képviselő testületi ülésről jegyzőkönyv felveendő, melyet az elnökség vagy annak helyettesei és két erre kinevezett hitelesitő aláir.